tag:blogger.com,1999:blog-30680551799416419082024-03-08T08:49:27.549-08:00शामरावमाझा मोठा भाऊ... यांच्या स्मृतीप्रित्यर्थ अर्पणrkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.comBlogger18125tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-35523525735860656492014-12-06T04:07:00.001-08:002014-12-06T04:07:05.180-08:00हॅलो हॅलो: आमची ती एक कथा<a href="http://rkjumle4.blogspot.in/2011/07/blog-post.html#links">हॅलो हॅलो: आमची ती एक कथा</a>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-81950505163292295512011-08-17T03:29:00.000-07:002011-08-17T03:29:55.468-07:00शामराव: http://rkjumle.blogspot.com/<a href="http://rkjumle.blogspot.com/2011/08/httprkjumleblogspotcom.html#links">शामराव: http://rkjumle.blogspot.com/</a>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-13881981214613512292011-08-05T06:45:00.000-07:002011-08-05T06:45:54.678-07:00http://rkjumle.blogspot.com/<a href="http://www.google.com/support/blogger/bin/answer.py?hl=en&answer=41469">What is BlogThis! ? - Blogger Help</a>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-72148501930198047742011-07-09T08:35:00.000-07:002011-07-12T07:00:16.268-07:00* भगवान बुध्दांचा दु:ख मूक्तीचा मार्ग * लेखक – आर.के.जुमळे<span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;"> </span></span> <br />
<h1 align="center" style="text-align: center;"><span style="font-size: 180%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: 14pt; font-weight: normal;"></span></span></h1><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 100%;"><span style="background-color: blue;"><span style="background-color: magenta;"></span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div style="text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अनुक्रमणिका</span></span></div><div style="text-align: center;"></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"></div><table align="left" border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; margin-left: 6.75pt; margin-right: 6.75pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-insideh: .5pt solid windowtext; mso-border-insidev: .5pt solid windowtext; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-table-anchor-horizontal: margin; mso-table-anchor-vertical: page; mso-table-left: left; mso-table-lspace: 9.0pt; mso-table-rspace: 9.0pt; mso-table-top: 153.05pt; mso-yfti-tbllook: 480;"><tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;"> <td style="border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अ.क्र. </span></span></div></td> <td style="border-left: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रकरण</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-left: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">विषय</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">१</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पहिले</span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: justify;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भगवान बुध्दाच्या शिकवणीचे लक्षणे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: justify;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="height: 43.6pt; mso-yfti-irow: 2;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; height: 43.6pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">२</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; height: 43.6pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दुसरे</span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; height: 43.6pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दु:खाची पुर्वपिठीका</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">३</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तिसरे</span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भगवान बुध्द - नव्या प्रकाशाच्या शोधात </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">४</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चवथे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पहिले आर्यसत्य</span><span style="font-family: Mangal;"> -</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;"> दु:ख </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">५</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पांचवे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दुसरे आर्यसत्य</span><span style="font-family: Mangal;"> - </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दु:ख समुदय </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> </tr>
<tr style="height: 18.4pt; mso-yfti-irow: 6;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; height: 18.4pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">६</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; height: 18.4pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सहावे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; height: 18.4pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रतित्यसमुत्पादाचा सिध्दांत </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">७</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सातवे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रतित्यसमुत्पादाच्या बारा कड्यांचे विवरण </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">८</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आठवे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तिसरे आर्यसत्य</span><span style="font-family: Mangal;"> - </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दु:खनिरोध </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 9;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">९</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नववे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चवथे आर्यसत्य</span><span style="font-family: Mangal;"> - </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दु:ख निरोधगामिनी प्रतिपदा </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 10;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">१०</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दहावे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आर्य अष्टांगिक मार्ग </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 11;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">११</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अकरावे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रज्ञा </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 12;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">१२</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">बारावे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">शील </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 13;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">१३</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तेरावे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">समाधी </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 14; mso-yfti-lastrow: yes;"> <td style="border-top: none; border: solid windowtext 1.0pt; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 41.4pt;" valign="top" width="55"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">१४</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 45.55pt;" valign="top" width="61"><div align="center" class="MsoBodyText" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चवदावे</span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> <td style="border-bottom: solid windowtext 1.0pt; border-left: none; border-right: solid windowtext 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; width: 278.45pt;" valign="top" width="371"><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly; text-align: justify;"><span style="font-size: 130%;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दहा पारमिता </span><span style="font-family: Mangal;"></span></span></div><div class="MsoNormal" style="mso-element-anchor-horizontal: margin; mso-element-anchor-vertical: page; mso-element-frame-hspace: 9.0pt; mso-element-top: 153.05pt; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;"><span style="font-size: 130%;"><span style="font-family: Mangal;"> </span></span></div></td> </tr>
</tbody></table><span style="font-size: 130%;"> </span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 130%;"><br />
</span></div>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-11437129099638403002011-07-09T08:28:00.000-07:002011-07-11T23:01:23.314-07:00प्रकरण पहिले - भगवान बुध्दांच्या शिकवणीचे लक्षणे<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> भगवान बुध्दाचा दु:खमुक्तीच्या मार्गाचा विचार करण्यापुर्वी पहिल्यांदा त्यांच्या शिकवणीचे तीन लक्षणे समजून घेणे आवश्यक आहे. कारण ते दु:ख निर्मिती व दु:खमुक्तीच्या बाबीशी निगडीत आहेत. त्यांच्या धम्माचे अनित्य, अनात्म, आणि दुख असे तीन लक्षणे आहेत, </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनित्यता</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> अनित्यता हे पहिले लक्षण आहे. भगवान बुध्द म्हणतात, </span><span style="font-size: large;">“</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सर्व वस्तु अनित्य आहेत. जे अनित्य आहे ते दु;ख आहे. जे दु:ख आहे ते ‘मी नाही’ ‘माझे नाही’ ‘माझा आत्मा नाही.</span><span style="font-size: large;">”</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> जे नित्य नाही ते अनित्य आहे. जगातील सर्वच संस्कारित गोष्टी अनित्य आहेत. कारणांनी उत्पन्न होणार्या सर्व गोष्टी अनित्य आहेत. डोळ्यांना जे दिसते ते अनित्य आहे. कानांना जे ऎकु येते ते अनित्य आहे. जिभेने ज्याची चव घेतली जाते ते अनित्य आहे. नाकाने ज्याचा वास घेतला जातो ते अनित्य आहे. त्वचेने ज्याचे स्पर्श ज्ञान होते ते अनित्य आहे. मनाने केलेली कल्पना व विचार अनित्य आहे. तसेच डोळे, कान, जिभ, नाक, त्वचा व मन यांच्या स्पर्शाने होणार्या वेदना की ज्या सुखकारक, दु:खकारक किंवा असुखकारक, अदु:खकारक असतात त्या सुध्दा अनित्य आहेत. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> एक निर्वाण सोडले तर जगातील सर्वच गोष्टी संस्कारित म्हणजे दोन किवा अधिक घटकांनी मिळून झालेल्या आहेत. म्हणून निर्वाण सोडून जगातील सर्वच गोष्टी अनित्य आहेत.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> रुप (शरिर), वेदना, संज्ञा, संस्कार व विज्ञान हे पंचस्कंध अनित्य आहेत. त्याचा उदय होतो आणि लय होतो. जे अनित्य आहे ते दु:ख आहे. जे दु:ख आहे ते अनात्म आहे. जे अनात्म आहे, ‘ते ना मी आहे, ना माझे आहे, ना माझा आत्मा आहे.’ याला यथार्थत: प्रज्ञापुर्वक पाहिले पाहिजे. अशी शिकवण त्रिपिटकात विशेषत: संयुक्त निकायात जागोजागी वाचावयास मिळते.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> कोणाच्या अपमानास्पद बोलण्याने आपला अहंभाव दुखावला गेला की दु:खदायक वेदना होतात. वास्तविक ते नुसते शब्द असतात. जी वेदना निर्माण होते ते आपल्या ‘मी’पणाच्या भावनेवर ठरते. जर आपल्यात लोभ, द्वेष व मोह नसेल तर ते बोलणार्याचे शब्द आपण उपेक्षा वृत्तीने ऎकतो. त्याचा आपल्यावर काहीच परिणाम होत नाही. अशा परिस्थितीत जी वेदना निर्माण होते ती ना सुखकारक असते ना दु:खकारक. त्या बोलण्यामुळे आपण कंपीत न होता निश्चल राहतो. आपले चित्त विचलीत होत नाही. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> एकदा भगवान बुध्दांकडे एक मनुष्य आला आणि तो बराच वेळ भगवान बुध्दांना शिव्याशाप देऊ लागला. परंतु भगवान बुध्द विचलीत झाले नाहीत. तेव्या त्याने भगवान बुध्दांना विचारले की, ‘तुम्ही शांत कसे</span><span style="font-size: large;">?</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">’ </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> भगवान बुध्द म्हणाले की, ‘जर एखाद्या माणसाने एखादी वस्तु तुला भेटवस्तू देण्यासाठी आणले व ती तु स्विकार</span><span style="font-size: large;">l</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ली नाही तर ती कोणाजवळ राहील?’</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> तो मनुष्य म्हणाला, ‘अर्थातच ज्या माणसाने आणली त्याचेकडेच राहील.’</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> भगवान बुध्द म्हणाले, ‘तु दिलेल्या शिव्याशापाची भेटवस्तू मी स्विकारली नाही तर ती कोणाकडे राहील.’ </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> तेव्हा तो मनुष्य खजील झाला व भगवान बुध्दांना शरण गेला. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> म्हणून भगवान बुध्द म्हणतात की, जे अनित्य आहे ते दु;ख आहे. जे दु:ख आहे त्याला हे ‘मी नाही, हे माझे नाही, हा माझा आत्मा नाही.’ असे यथार्थत: प्रज्ञापुर्वक पाहिले की चित्ताची आसक्ती निर्माण होणार नाही. त्यामुळे ‘मी, माझ्या’ या भावनेला कवटाळून न धरल्यामुळे ‘अहंभाव’ निर्माण होणार नाही आणि त्यामुळे माणसाना दु:ख होणार नाही </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> भगवान बुध्दांचे शेवटचे शब्द-</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> हन्द दानि भिक्कवेआमन्त्यामि।</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> व्यय धम्मा संक्खारा अप्पमादेन सम्पादेथ॥</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> याचा अर्थ खरोखर भिक्खूंनो, ‘मी तुम्हाला सांगतो, सर्व संस्कारित गोष्टी नष्ट होणार्या आहेत. तेव्हा अप्रमादपूर्वक आपल्या जीवनाचे ध्येय संपादन करा.’ </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> भगवान बुध्दांचे हे वाक्य सर्व बुध्द धम्माचे सार आहे असे म्हटल्यास वावगे होणार नाही. सर्व मानव जातीला यशस्वी जीवन जगण्याचा संदेश आहे. सगळ्याच संस्कारित गोष्टी अनित्य आहेत. बदल होणार्या आहेत. परिवर्तनशील आहेत. तेव्हा त्यात गुंतून न राहता आपले ध्येय संपादीत करावे. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात लिहीले आहे की, भिक्खू रठ्ठ्पाल यांना सम्यक सम्बुध्दांनी चार तत्वे सांगितले. ते असे- </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> १ जग अनित्य असून सतत बदलत आहे.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> २. जगाला रक्षणकर्ता किंवा पालनकर्ता असा कोणीही नाही.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> ३. आपली कशावरही मालकी नाही, प्रत्येक वस्तू मागे ठेवूनच आपणाला गेले पाहिजे.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> ४. तृष्णेच्या आहारी गेल्यामुळे जगात दु:ख आहे. आणि त्यामुळे जगात अनेक ऊणीवा असून ते सारखे धडपडत आहे. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात म्हणतात की, अनित्यतेच्या सिध्दांताला तीन पैलू आहेत-</span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">१)<span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: "Times New Roman"; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनेक घटकांनी बनलेल्या वस्तू अनित्य आहेत.</span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">२)<span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: "Times New Roman"; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">व्यतिगत रुपाने प्राणी अनित्य आहेत. आणि</span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">३)<span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: "Times New Roman"; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रतित्वसमुत्पन्न वस्तूचे आत्मतत्व अनित्य आहेत. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> सर्व वस्तू ‘हेतू आणि प्रत्यय’ यामुळे उत्पन्न होतात. त्यांना त्यांचे स्वतंत्र अस्तित्व नसते. जो प्राणी भूतकाळात होता. तो तसाच वर्तमानकाळात दिसणार नाही. शरीरातील प्रत्येक अणु-रेणू बदलत असतात. शरीर, मन बदललेले असते. विचार आणि विचार करणारी यंत्रणा बदललेली असते. पूर्वी लहान होतो. नंतर तरुण, वयस्क व शेवटी म्हातारे झालोत. म्हणजेच मनुष्य आणि इतर सर्वच प्राणी, वनस्पती हे परिवर्तनशील आहेत. जगात प्रतिक्षणी परिवर्तन चालू असते. जग जर परिवर्तनशील नसते तर सर्व पाणीमात्राचा विकास झाला नसता. म्हणून भगवान बुध्दांनी सांगितले की, जग हे अनित्य आहे. ते सतत बदलत असते.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनात्मतता </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> अनात्मता हे दुसरे लक्षण आहे. अनत्तलक्खण सुत्तात भगवान बुध्दांनी अनात्मवादाची लक्षणे सांगितली आहेत. अनात्मततेला पाली भाषेत अनत्त असे म्हणतात.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> जगात जर आत्मा असेलच तर तो स्वतंत्र असला पाहिजे. पण तसे आढळत नाही. शरीर म्हणजे रुप हे काही आत्मा असु शकत नाही. जर शरीर हे आत्मा असते तर त्या शरीराला क्लेश झाले नसते. त्यात परिवर्तन झाले नसते. कालमानानूसार बदललेले नसते. पंचस्कंधापैकी इतर चार स्कंध म्हणजे वेदना, विज्ञान, संज्ञा, संस्कार हे सुध्दा आत्मा असु शकत नाही. कारण ते नाक, कान, डोळे, जिव्हा आणि त्वचा या इंन्द्रियावर आणि त्याचे विषयावर म्हणजे गंध, आवाज, दृश्य आकृती किंवा रंग, स्वाद आणि स्पर्श या विषयावर अवलंबून आहे. जसे इंद्रिय, इंद्रियविषय अनित्य आहेत. तसेच वेदनास्कंध, विज्ञानस्कंध, संज्ञास्कंध, संस्कारस्कंध हे सुध्दा अनित्य आहेत म्हणून ह्या परिवर्तनशीलतेमुळे आत्मा आहे असे म्हणता येणार नाही. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> मनुष्याला जेव्हा जाणीव होते की जगातील सर्व गोष्टी म्हणजे ‘मी नाही, माझी नाही, माझा आत्मा नाही’ तेव्हा त्या गोष्टीबद्दलची त्याची आसक्ती नष्ट होते आणि तो आसक्तीपासून मुक्त होतो. आत्म्यासंबंधीच्या ‘मी आहे, माझे आहे, माझा आत्मा आहे’ या भ्रामक कल्पनेमुळेच मनुष्य स्वत:च्या हिताकडे जास्त लक्ष देतो. मग दुसर्याचे नुकसान झाले तरी त्याचे त्याला काही सोयरसूतक नसते. अशा मनुष्याच्या प्रवृतीमुळेच सर्व प्रकारचे दु:ख उत्पन्न होते. दु:ख रोगावर सर्वात प्रभावी औषध म्हणजे जगात आत्मा नाही याची जाणीव ठेवणे होय.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनत्त (अनात्मता) या शब्दाचे स्पष्टीकरण तीन प्रकारे केले आहे-</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">१) असार कत्थेन अनत्ता</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> माणसाचे शरीरातील प्रत्येक अणु-रेणू बदलत असतात. शरीर, मन बदललेले असते. विचार आणि विचार करणारी यंत्रणा बदललेली असते. पूर्वी लहान होतो. नंतर तरुण, वयस्क व शेवटी म्हातारे झालोत.. जगात प्रतिक्षणी परिवर्तन चालू असते म्हणून या बदलणार्या नाम आणि रुपात म्हणजेच शरीर आणि मनात न बदलणारा असा आत्मा वास करु शकत नाही.. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">२) असामी कत्थेन - अनत्ता</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> नाम आणि रुपात सतत उदय आणि लय किंवा बदल होत असल्यामुळे त्यांचा कोणी स्वामी अथवा मालक असणे शक्य नाही. अनित्यमुळे वस्तुमात्रात उदय आणि लय होणे हा त्याचा मूळ गुणधर्म आहे. हा उदय आणि लय कोणी सांगतो म्हणून किवा कोणाच्या हुकूमावरुन होत नसून संस्कारीत गोष्टीच्या मूळ गुणधर्माप्रमाणे होतो. म्हणून त्यांना कोणी स्वामी अथवा मालक नाही. ते स्वत:ही त्यांचे मालक नाहीत, म्हणून आत्मा नाही, किंवा अनात्म आहे असे म्हणता येईल. जर पंचस्कंधाचा (रुप, वेदना, विज्ञान, संज्ञा व संस्कार) कोणी स्वामी अथवा मालक असता तर आत्मा म्हणाला असता की माझ्या शरीराला काही क्लेश अथवा दु:ख देऊ नको. पण तसे काही होत नाही. म्हणून आत्मा नाही, किंवा अनात्म आहे असे म्हणता येईल.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">३) अवसवत्तनत्थेन - अनत्ता</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> पंचस्कंधात जे अव्याहतपणे बदल होत असतात तो कोणाच्याही इच्छेने होत नसतो. म्हणून आत्मा नाही, किंवा अनात्म आहे असे म्हणता येईल. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> जर आत्मा असता तर त्याने इच्छा केली असती की माझे रुप असे, असे व्हावे; पण तसे होत नाही. कोणाच्या इच्छेने बदल होत नाही तर ते नैसर्गिकरीत्या अनित्यमुळे घडत असते. नैसर्गिक बदलामुळे म्हातरपण येते, मरण येते. तेथे आत्म्याचे काहीही चालत नाही. म्हणून आत्मा नाही, किंवा अनात्म आहे असे म्हणता येईल. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> जगातील आत्मवादी लोकांचे आत्म्याच्या कल्पनेसंबंधी एकवाक्यता नाही. इस्लाम आणि ख्रिस्ती धर्मातील शिकवणीप्रमाणे आत्मा आहे. पण मनुष्य प्राण्याच्या मृत्यूनंतर त्याचा आत्मा पुन: पुन्हा जन्म घेत नाही. कोणत्याही हिंदुच्या वेदात सुध्दा आत्म्याच्या पुनर्जन्माविषयी एकही वेदमंत्र नाही. जैन धर्मातील आत्मा निरनिराळ्या प्राणीमात्रांच्या शरीराच्या आकारमानाप्रमाणे लहान-मोठा असतो. मुंगीचा आत्मा मुंगीच्या आकाराएवढा तर हत्तीचा आत्मा हत्तीच्या आकाराएवढा, किंवा अष्टकोनी किंवा चेंडूसारखा गोल असून तो पाचशे योजनेच्या व्यासाचा असतो. चार्वाकसारखा विचारवंत म्हणतात की, एकदा जर शरीर भस्मीभूत झाले तर त्याचे पुनरागमन कोठून होणार? असा प्रश्न उपस्थीत करतात. भगवद्गीतेतील विचारसरणीप्रमाणे आत्मा सूक्ष्म असून आपण जसे जीर्ण वस्त्र बदलवतो तसे तो शरीर बदलवत असतो. काही लोकांच्या विचारसरणीप्रमाणे सर्व प्राण्यांमध्ये एकच आत्मा आहे, तर दुसर्या काही लोकांच्या विचारसरणीप्रमाणे प्रत्येक प्राण्यांमध्ये वेगवेगळा आत्मा आहे. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> तसेच आत्मवादी लोकांचे आत्म्याच्या स्वरुपाविषयी सुध्दा एकमत नाही. काही लोकं म्हणतात की आत्म्याला रुप आणि आकार आहे, तर काही लोकं म्हणतात की आत्मा निराकार आणि अनंत आहे. काही लोकं म्हणतात की आत्मा अनुभवशील आहे, तर काही लोकं म्हणतात की आत्मा अनुभवशील नाही. आत्म्याविषयीच्या असलेल्या ह्या वेगवेगळ्या कल्पना अशा तर्हेने केवळ कल्पनेचे खेळ आहेत. त्यात सत्याचा लवमात्र अंश नाही. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> अशा या आत्म्याविषयीच्या अनेक भ्रामक कल्पनांचा मुद्देसूद ऊहापोह दीघनिकायातील ब्रम्हजाल सुत्तात केला आहे. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> काही आत्मवादी म्हणतात की, शरीर बदलत असते पण आत्मा बदलत नाही. या बाबतीत सुध्दा आत्मवादी लोकांमध्ये एकमत नाही. जैन धर्मातील आत्मा शरीराच्या आकारमानाप्रमाणे लहान-मोठा असतो. असे असेल तर जन्माच्या वेळी आत्मा लहान असला पाहिजे. जस-जसा तो मोठा होत जाईल तस-तसा आत्मा पण मोठा होत जात असला पाहिजे. इतर धर्मीय आत्म्याचे निश्चित स्वरुप सांगत नाहीत. जर सर्व प्राणीमात्रात जर एकच आत्मा असेल तर एकाचे डोके दुखले तर दुसर्याचे सुध्दा डोके दुखायला पाहिजे. पण असे अनुभवाला येत नाही. कॊणी म्हणतात की, प्रत्येक प्राण्यामध्ये वेगवेगळा आत्मा असतो. असे जर असेल तर दहा लाख वर्षापूर्वी जी लोकसंख्या होती ती आज कां वाढली? हे वाढलेल्या संखेचे आत्मे आले कोठून? असा प्रश्न निर्माण होतो. जर प्रत्येक जन्माच्या वेळी नवीन आत्मा निर्माण झाला असेल तर आत्मा न बदलणारा आहे असे कसे म्हणता येईल? म्हणून आत्मा नाही असेच म्हणावे लागेल. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> काही आत्मवादी म्हणतात की, त्यांचा आत्मा जाळल्याने जळत नाही. कापल्याने कापत नाही. उन्हाने वाळत नाही आणि वितळवीण्याने वितळत नाही. असा तो अविनाशी आणि नित्य आहे. शरीरातील आत्म्याच्या अस्तित्वामुळेच प्राणी जीवंत राहतात आणि आत्मा शरीरातून निघून गेल्यावर ते मरतात. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> शरीरात आत्मा आहे म्हणून प्राणी जगतो की त्याचे शरीर ठाक-ठीक आहे म्हणून तो जगतो. याबाबत ते आत्मवादी काहीच ठामपणे सांगु शकत नाहीत. मनुष्य जर ८० किवा ९० टक्के भाजला तर तो जगू शकत नाही. जळाल्यामुळे तो मरतो. जर शरीरातील आत्मा जाळल्याने मरत नाही तर शरीरात आत्मा असून सुध्दा जळालेला मनुष्य कसा मरतो? कापल्याने आत्मा मरत नाही तर एखाद्याला भोसकले तर तो मनुष्य शरीरात आत्मा असून सुध्दा कसा मरतो? उन्हाने वाळत नाही आणि वितळवीण्याने वितळत नाही. तर एखाद्याला उष्माघात झाला तर तो मनुष्य शरीरात आत्मा असून सुध्दा कसा मरतो? याचा अर्थ शरीरात आत्मा असल्यामुळे तो जीवंत राहतो हे शरीरशास्त्रदृष्ट्या खरे नाही. शरीरात आत्मा आहे म्हणून तो जीवंत राहत नसून त्याच्या शरीराची यंत्रणा सुरळीतपणे काम करते म्हणून मनुष्य जीवंत राहतो हे खरे असते.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> भगवद्गीतेतील विचारसरणीप्रमाणे आत्मा जीर्ण वस्त्र बदलवतो तसे तो शरीर बदलवत असतो. असे जर असते तर जन्म न घेतलेल्या किंवा जन्माला आलेल्या मुलींना मारले जातात तेव्हा त्यांच्यातील आत्म्यांना अजून ते शरीर जुने झाले नसतांना सुध्दा त्यांचे शरीर कसे जिर्ण होते? जर आत्मा जुने शरीर टाकून नविन शरीर धारण करतो, तर दरवर्षी वाढणार्या लोकसंख्येत हे नविन आत्मे येतात कोठून? कोणी आत्मवादी माणसाच्या मनाला आत्मा म्हणतात. माणसाचे मन तर सतत बदलत असते. ते अत्यंत चंचल व अस्थिर असते. म्हणून मन हे न बदलणारा आत्मा असु शकत नाही. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> यावरुन असे दिसून येईल की, आत्मवाद्यांचे एकही म्हणणे कसोटीला उतरत नाही. म्हणून बौध्द विचारप्रणाली आत्म्याच्या अस्तित्वाला मानत नाही. बौध्द अनात्मवादी आहेत. बौध्द मताप्रमाणे ज्याला आपण सजीव प्राणी असे म्हणतो तो खरोखरच चेतनामय शक्ती आणि शारीरीक अविष्कार असतो. त्या शक्ती म्हणजे पंचस्कंध होय. हे पंचस्कंध म्हणजे रुपस्कंध, वेदनास्कंध, विज्ञानस्कंध, संज्ञास्कंध व संस्कारस्कंध होय.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> मनुष्यप्राण्याचे सर्व घटक म्हणजे नामरुप, विज्ञान, संज्ञा, वेदना, व संस्कार तसेच पृथ्वी, पाणी, अग्नी आणि वायू हे पंचस्कंधात सामावलेले आहेत. पंचस्कंधाशिवाय मनुष्यप्राण्यात दुसरा कोणताच घटक अस्तित्वात नाही. असा कोणताच घटक नाही की जो पंचस्कंधात सामावलेला नाही. सर्व पंचस्कंध सतत बदलणारे आहेत. परिवर्तनशील आहेत.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> तसेच रुप (शरीर) हे १) पृथ्वी, २) पाणी, ३) अग्नी आणि ४) वायू या चार घटकांचे बनलेले आहेत तसेच प्रत्येक वस्तू हे चार घटकांचे बनलेले असते. हे चार घटक सृष्टीमध्ये निसर्गत:च विद्यमान असतात. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> चेतनामय शक्ती ही वेदना, संज्ञा, संस्कार, व विज्ञान, यांची मिळून बनलेली असते. </span></div><div class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> एखाद्या बाह्यस्थितीचा आपल्या ज्ञानेंद्रियाला स्पर्श होताच जे तरंग शरीरात निर्माण होतात ते म्हणजेच वेदना. वेदना कशी निर्माण होते ते मनाच्या अवस्थेवर अवलंबून आहे. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> आपल्या सर्व प्रकारच्या संवेदना वेदनास्कंधात मोडतात. वेदना म्हणजे इंद्रियांचा इंद्रिय विषयांशी संपर्क झाला असतांना जाणवणारी अनुभूती होय. ह्या अनुभूती तीन प्रकारच्या असतात-</span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">१)<span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: "Times New Roman"; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सुखमय अनुभूती</span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">२)<span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: "Times New Roman"; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु:खमय अनुभूती </span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: 36pt; text-align: justify; text-indent: -18pt;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">३)<span style="-moz-font-feature-settings: normal; -moz-font-language-override: normal; font-family: "Times New Roman"; font-size-adjust: none; font-stretch: normal; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; line-height: normal;"> </span></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अदु:खमय व असुखमय अनुभूती </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वेदनास्कंध </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> एखादे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">रुप</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">पाहिल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आवाज</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ऎकल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वास</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">घेतल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">चव</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">घेतल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">स्पर्श</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">केल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">व</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मनांत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कल्पना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">किंवा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विचार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संवेदना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असतात</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सहा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रकारच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संवेदना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">डोळा</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कान</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाक</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जिभ</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्वचा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आणि</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मन</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनुभवत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असतो</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जेव्हा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ज्ञानेंद्रिय</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ज्ञानेंद्रिय</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विषय</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आणि</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ज्ञानेंद्रिय</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विज्ञान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">यांचा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">समन्वय</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">झाल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">स्पर्श</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होतो</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तेव्हाच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संवेदना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असतात</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">म्हणून</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">स्पर्शामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वेदना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असतात</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जसे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">एखादे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सुंदर</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">फुल</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">पाहणार्</span><span lang="HI" style="font-size: large;"></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">यांचा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">डोळा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आणि</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विज्ञान यांचा समन्वय झाला म्हणजे सुखमय अनुभूती होते </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संज्ञास्कंध</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> संज्ञास्कंधाचे कार्य म्हणजे इंद्रियविषयांना ओळखणे, त्याची जाण करणे होय. संवेदना प्रमाणे संज्ञा सहा प्रकारच्या आहेत. जसे रुपाला ओळखणे, </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आवाजाला </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ओळखणे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वासाला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ओळखणे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">चवीला </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ओळखणे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">स्पर्श</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">केल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">व</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मनांत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कल्पना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">किंवा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विचार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आल्याचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ओळखणे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> असे ते </span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सहा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रकारच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संज्ञा आहेत. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> विज्ञान आणि संज्ञा यांच्यात एक प्रकारचे सारखेपणा आहे. पण विज्ञानामुळे इंद्रियविषयांच्या अस्तित्वाची जाण होते, तर संज्ञा त्याच्या विशिष्ट खुणांमुळे त्या वस्तुला इतर वस्तुतून ओळखते. संज्ञा मुळे वस्तुचे स्मरण होते.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संस्कारस्कंध</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> संस्कारस्कंधात संवेदना आणि जाणण्याची किंवा ओळ्खण्याची क्षमता सोडून मनाच्या इतर सर्व भागांचा समावेश होतो. म्हणून याला संस्कार चेतना असे सुच्दा म्हणतात. मनाच्या व्यवहारात चेतना किंवा ईच्छा फार महत्वाचे कार्य करते. कार्य करण्याच्या ईच्छेने एखादे कार्य केले तरच बुध्दधम्माप्रमाणे ते ‘कर्म’ होते. ईच्छा नसतांना जर एखादे कार्य केले तर ते ‘कर्म’ होऊ शकत नाही. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> संवेदना आणि संज्ञा याच्याप्रंमाणे चेतना सुध्दा सहा प्रकारच्या आहेत. जसे रुपाचे कार्य, </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आवाजाचे कार्य, </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वासाचे कार्य,</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">चवीचे कार्य, </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">स्पर्शाचे कार्य, </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">स्पर्श</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">केल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">व</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मनांत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कल्पना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">किंवा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विचार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आल्याने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होणारे कार्य</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> असे ते </span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सहा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रकारच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">संस्कार आहेत. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विज्ञानस्कंध</span></div><div class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> सर्व स्कंधात विज्ञानस्कंध अत्यंत महत्वाचे आहे. विज्ञानाने जाणण्याची व निरनिराळ्या प्रकारे अनुभूती घेण्याची क्रिया करता येते. आपण आपल्या पांच ईंद्रियाद्वारे आणि मनाद्वारे निरनिराळ्या प्रकारची अनुभूती घेत असतो. जसे आपण आपल्या डोळ्याद्वारे बाह्य वस्तूमात्र जाणत असतो. कानाद्वारे आवाज जाणत असतो. नाकाद्वारे वास जाणत असतो. जिभेद्वारे चव जाणत असतो. त्वचेद्वारे स्पर्श जाणत असतो. आणि मनाद्वारे कल्पना आणि विचार जाणत असतो. अशा तर्हेने विज्ञान सहा प्रकारचे आहेत. चक्षू विज्ञान, कर्ण विज्ञान, घ्राण विज्ञान, जिव्हा विज्ञान, स्पर्श विज्ञान आणि मनो विज्ञान. दृश्य आकृती आणि रंग, आवाज, वास, चव, स्पर्श, कल्पना आणि विचार हे इंद्रिय विषय असले आणि त्याचा संबंध अनुक्रमे डोळे, कान, नाक, जिभ, त्वचा व मन या इंद्रियांशी आला तरच विज्ञान जागृत होते, इतर वेळी नाही. अशा वेळेस सुख-दु:खाच्या भावना निर्माण होतात. </span></div><div class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> त्याचप्रमाने कल्पना आणि विचार हे इंद्रिय विषय मनात आले तरच मनिंद्रिय विज्ञान जागृत होते आणि सुख-दु:खाच्या भावना निर्माण होतात. ह्यावरुन असे स्पष्ट होते की इंद्रिय आणि विषयाचा एकमेकांशी संबंध आलाच तर विज्ञान जागृत होते.</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कारण त्यावेळी आपले च्क्षुंद्रियविषय विज्ञान जागृत नसते. म्हणून इंद्रिय आणि त्या त्या इंद्रियाच्या विषयाचा एकमेकांशी संबंध असतो. ते एकमेकावर अवलंबून असतात. म्हणूनच विज्ञान सुध्दा शाश्वत नाही तर ते क्षणाक्षणाला बदलत असतात. </span></div><div class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> अशा तर्हेने जिवंत प्राण्याच्या जिवंतपणाचे सर्व व्यवहार चेतनामय शक्ती आणि शारीरिक शक्ती रुप, वेदना, संज्ञा, संस्कार व विज्ञान या पंचस्कंधामुळे होत असतो.</span></div><div class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;"> म्हणजेच सक्षम इंद्रिय, इंद्रिय विषय आणि इंद्रिय विज्ञान यांचा समन्वय झाला की स्पर्श निर्माण होते. स्पर्श निर्माण झाला की सुखमय, दु:खमय, व अदु:खमय व असुखमय वेदना उत्पन्न होतात. अशा तर्हेने सुख-दु:ख निर्माण होते व त्याची अनुभूती जाणवते, त्यामुळे सुख-दु:ख भोगणारा कोण ? हा प्रश्न निर्माण होत नाही. कारण सुख-दु:ख भोगणारा कोणी आत्मा नावांचा पदार्थ शरीरात किंवा शरीराबाहेर राहत नाही. </span></div><div class="MsoBodyText" style="text-align: justify;"><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">डॉ</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बाबासाहेब</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आंबेडकर</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्द</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आणि</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यांचा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">धम्म</span><span lang="HI" style="font-size: large;">’ </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ग्रंथात</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">म्हणतात</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">की</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भगवान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्दांनी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्म्याच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वाची</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">चर्चा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ईश्वराच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वाच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">चर्चेइतकीच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निरुपयोगी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मानलेली</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ईश्वराच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वाइतकाच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्म्याच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वासंबंधीचा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विश्वास</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सम्मादिट्ठीला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> (</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सम्यक</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दृष्टी</span><span lang="HI" style="font-size: large;">) </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">घातक</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भगवान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्दांनी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सांगितले</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">की</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ईश्वरावरील</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विश्वास</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">हा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ज्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रकारे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भ्रामक</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">समजुती</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">करतो</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रकारे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्म्याच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वावरील</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विश्वास</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भ्रामक</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">समजुतींना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कारणीभूत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होतो</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यांच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मते</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्म्याच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वावरील</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विश्वास</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">हा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ईश्वराच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वावरील</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विश्वासापेक्षाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भयंकर</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कारण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">पुरोहित</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वर्ग</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होतो</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भ्रामक समजुतीचा मार्ग मोकळा होतो, एवढेच नव्हे तर तो पुरोहित वर्गाला माणसाच्या जन्मापासून मृत्यूपर्यंत सत्ता गाजविण्याचा अधिकारही बहाल करतो. भगवान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्दांनी महालीला स्पष्ट शब्दांत सांगितले आहे की, आत्मा नावाची काही वस्तू नाही. म्हणूनच त्यांच्या सिध्दांताला अनात्मवाद असे म्हणतात.’ </span></div><div style="border: medium none; padding: 0cm 0cm 1pt; text-align: justify;"><div class="MsoBodyText" style="border: medium none; padding: 0cm;"><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भगवान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्द</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">म्हणतात</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">की</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्म्याचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अस्तित्वावर</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विश्वास</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ठेवणे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">हे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अज्ञान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असून</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">हे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अज्ञान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माणसाच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">सर्व</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु</span><span lang="HI" style="font-size: large;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">खाचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">समस्येचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मुळ</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कारण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अशा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अज्ञानामुळेच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यांच्यात</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मी</span><span lang="HI" style="font-size: large;">’ ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माझे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">’ </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अशी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भावना</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होते</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यामुळेच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यांच्यात</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">लोभ</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">द्वेष</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">व</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तृष्णा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होते</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">परिणामत: तो पापकर्म, अकुशल कर्म करु लागतो व ते</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु</span><span lang="HI" style="font-size: large;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">खाच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">उत्पत्तीचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कारण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बनते</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भगवान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्दांची</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">शिकवण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माणसाचे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अज्ञान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दूर</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">करुन</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रज्ञावंत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बणविण्यासाठी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याची</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रज्ञा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">विकसित</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">झाली</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">की</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जग</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जसे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तसे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तो</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">पाहतो</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कोणत्याही</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">उत्पतीच्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मागे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कारण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असते</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">हे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कळते</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जग</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनित्य</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अनित्य</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ते</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु</span><span lang="HI" style="font-size: large;">;</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ख</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">जे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु</span><span lang="HI" style="font-size: large;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ख</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ते</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माझे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माझा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्मा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">’ </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दिसते</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">हा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माझा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आत्मा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">.’ </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">असे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">यथार्थत</span><span lang="HI" style="font-size: large;">: </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रज्ञापुर्वक</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">पाहिले</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">की</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">चित्ताची</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आसक्ती</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होणार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्यामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मी</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">माझ्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;">’ </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भावनेला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तो</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">कवटाळून</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">न</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">धरल्यामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> ‘</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अहंभाव</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मीपणा</span><span lang="HI" style="font-size: large;">’ </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होणार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तो दु:ख आर्यसत्यांना यथार्थपणे जाणेल. तो सुख-दु;खांना तटस्थेच्या भावनेने पाहू लागेल. त्यामुळे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याच्यात</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">तृष्णा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्माण</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होणार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याच्यातील</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">लोभ</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">द्वेश</span><span lang="HI" style="font-size: large;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मोह</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नष्ट</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होऊन</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याऎवजी मैत्री आणि करुणा यांचा विकास होईल.</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">म्हणजेच</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">त्याला</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु</span><span lang="HI" style="font-size: large;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">ख</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">होणार</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">नाही. तो कुशल कर्म करु लागेल</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">व</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अशा तर्हेने तो</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्वाणाकडे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वाटचाल</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">करेल</span><span lang="HI" style="font-size: large;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अशा</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">प्रकारे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दु</span><span lang="HI" style="font-size: large;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">खापासून</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">दूर</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">राहून</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">निर्वाणाकडे</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">वाटचाल</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">करता</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">येते</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">अशी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">भगवान</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">बुध्दाने</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आपल्या</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">शिकवणीत</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">मांडणी</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">केली</span><span lang="HI" style="font-size: large;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal; font-size: large;">आहे</span><span lang="HI" style="font-size: large;">.</span></div></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: large;"><br />
</span></div>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-86456494169777500442011-07-09T08:25:00.000-07:002011-07-09T08:26:38.631-07:00प्रकरण दुसरे - दु:खाची पुर्वपिठीका<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> जगातील सर्व प्राणी दु:खाने पिडलेले आहेत. कोणत्या ना कोणत्या तरी कारणाने ते दु:खी झालेले असतात. मनाच्या विरुध्द कुठली गोष्ट घडली की झाला दु:खी ! सर्व संसार दु:खाच्या समुद्रात गटांगळ्या खात आहेत. जेथे जेथे जीवन आहे तेथे तेथे दु:खही दु:ख भरलेले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>केवळ मनुष्यप्राण्याच्या बाबतीत जरी विचार केला तरी माणसां-माणसात झगडा, कलह, भांडण, वाद-विवाद अशा गोष्टींचा जिकडे तिकडे बोलबोला दिसून येईल. जिकडे तिकडे आतंकवाद, फुटिरतावाद, वर्णवाद, वर्गवाद, जातीवाद, धर्म-पंथवाद, भाषावाद, प्रांतवाद, राष्ट्रवाद अशा गोष्टी बोकाळलेल्या दिसतील. जिकडे तिकडे चोरी, लुटमार, फसवणुक, हिंसाचार, भ्रष्टाचार, खोटेपणा याच गोष्टींचा भरमार दिसून येईल.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>लोकं कोणत्या ना कोणत्या तरी भितीने ग्रस्त<span style="mso-spacerun:yes"> </span>झालेला असतो... थंडी वाढली तरी भिती... गरमी वाढली तरी भिती... खुप पाऊस पडला तरी भिती... कमी पाऊस पडला तरी भिती... कुणाला भुकेची-तहानेची भिती... कुणाला रोगराई, बिमारी, मरणाची भिती... कुणाला म्हातारपणाची भिती... कोणी तलवार, चाकु बंदुका काढल्या की भिती...कोणी चोरी, लुटमार करेल कां म्हणून भिती... कुणाला लढाई ची भिती... बॉंबस्फोटात मरण्याची, जखमी होण्याची भिती... आगिची, अपघाताची भिती.... दहशतवादी, नक्षलवादी लोकांची भिती...भितीच भिती...जो तो भितीने पछाडलेला असतो. याचे पर्यवसान त्याला दु:ख निर्माण करण्यात होत असते.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कोणी भुकेने तडपतो आहे. कोणी तहानेने व्याकुळ होतो. कुणाकडे शरीर झाकण्याकरीता पुरेसे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>वस्त्र नाहीत. कुणाला ऊण, वारा, पावसापासून वाचण्यासाठी आच्छादन नाही. कोणाकडे दवाई-पाणी घेण्याकरीता पुरेसे पैसे नहीत. कोणी आपल्या मुला-बाळांना शिकवू शकत नाही. कोणी गरिबीपूढे हात टेकले आहेत. कोणाकडे पैसा असुनही मानसीक समाधान नाही. म्हणजेच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दु:खाला पारावार नाही !</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कुठे पती व पत्नीमध्ये भांडण, कुठे वडील व मुलांमध्ये भांडण, कुठे आई व मुलामध्ये भांडण, कुठे मुलां-मुलांमध्ये<span style="mso-spacerun:yes"> </span>भांडण, कुठे सासु व सुनांमध्ये भांडण, कुठे शेजार्यां-पाजार्यांशी भाडण, कुठे मोहल्या-मोहल्यात, गावां-गावां भांडण.<span style="mso-tab-count:1"> </span>कुठे जाती-जातींमध्ये भांडण. कुठे धन-संपत्तीसाठी भांडण, कुठे जमिन-जुमल्यासाठी, कुठे मानसन्मानासाठी भांडण, कुठे हुंड्यासाठी भांडण. भांडणाला काही अंत नाही. पुढे हे भांडण विकोपाला जावून मारामारी, खुन, जाळपोळ, हिंसाचार इत्यादी प्रकार घडतात. मग हे प्रकरण पोलीसांपर्यंत, कोर्टापर्यंत जाते. त्याची परिणीती म्हणजे मानहानी व पैश्याची नासाडी... कोर्टाच्या निकालानंतर तुरुंगवास अथवा फाशीची शिक्षा... म्हणजेच भांडणाचा शेवट हा दु;खांमध्येच परिवर्तीत होते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कोणी आपल्याला हिंदु म्हणोत, बौध्द म्हणोत, ख्रिचन म्हणोत, शिख म्हणोत, जैन म्हणोत अथवा कोणी मुसलमान म्हणोत. कोणीही या दु:खापासून मुक्त नाही. कोणताही मनुष्य मग तो गरिब असो की श्रिमंत, गृहस्थी असो की गृहत्यागी-सन्यासी, अशिक्षित असो की सुशिक्षित , राजा असो की रंक अश्या सर्वांनाच दु:खापासून सुटका नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>हे दु:ख काय आहे ? या दु:खामागील कारणे कय आहेत ? या दु:खाला लोकं वारंवार बळी कां पडतात. या दु:खाचे निवारण करणे शक्य आहे काय ? जर असेल तर त्याचे उपाय काय आहेत ? दु:ख निर्माण होण्यापुर्विच त्या मागिल कारणाला रोखणे शक्य आहे काय ? इत्यादी अनेक प्रश्न सर्वांनाच पडते. कित्येकांनी त्याचा शोध घेऊन पाहिला असेलही ! कित्येकांनी याच्या मागे देव, ईश्वर, परमात्मा यासारखे शक्ती असल्याचे कारणे सांगून स्वत:ची जबाबदारी झटकून टाकली आहे. . त्यासाठी त्यांनी देवपुजा, देवभक्ती, आहुती देणे, नैवद्य देणे, बळी देणे, लाच देणे, इत्यादी दु:खमुक्तीचे अगदी सोपे उपाय सांगितले आहेत. जीवनात केलेल्या दुष्कृत्याच्या पापाची डागे गंगा, गोदावरी सारख्या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तथाकथीत पवित्र नदीमध्ये व कुंभमेळ्यामधे स्नान करुन<span style="mso-spacerun:yes"> </span>धुवून काढता येते अशी शिकवण धर्मभोळे लोकांना सांगितले आहे. परंतु भगवान बुध्दाने मात्र याचा शोध शास्त्रिय व वैज्ञानीक दृष्टिकोनातून घेतला आहे. दु:ख, दु:ख निर्मिती, त्याची कारणे, त्यावर उपाय इत्यादी सर्व बाबींचा सखोलपणे अभ्यास करुन त्यानी सविस्तर अशी मांडणी केली आहे. <span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-45871882896417958512011-07-09T08:22:00.000-07:002011-07-09T08:24:51.139-07:00प्रकरण तिसरे - भगवान बुध्द - नव्या प्रकाशाच्या शोधात<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><span style="font-size:130%;"> </span></div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"></span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सिध्दार्थ गौतम वयाच्या विसाव्या वर्षी शाक्य संघाचा सभासद झाल्यानंतर आठ वर्षाने एक अशी घटना घडली की, त्यामुळे सिध्दार्थ गौतमाच्या जीवनाला कलाटनी मिळाली. शाक्यांच्या राज्याला लागून कोलियांचे राज्य होते. रोहिणी नदीमुळे ही दोन्ही राज्ये विभागली गेली होती. रोहिणी नदीचे पाणी शाक्य व कोलिय हे दोघेही आपआपल्या शेतीकरिता वापरीत<span style="mso-spacerun:yes"> </span>होते. रोहिणी नदीचे पाणी प्रथम कोणी व किती घ्यावे याबद्दल प्रत्येक सुगीच्या हंगामात त्यांचा वाद होत असे. त्यावर्षी<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्यांच्या मध्ये फार मोठा संघर्ष झाला. दोन्ही बाजूंच्या लोकांना दुखापती झाल्या. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">शाक्याच्या सेनापतीने कोलियांच्या विरुध्द युध्द पुकारण्याचा ठराव शाक्य संघामध्ये मांडला. सिध्दार्थाने या ठरावाला विरोध केला. सिध्दार्थ म्हणाले, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">युध्दाने कोणतेही प्रश्न सुटत नाही. युध्द करुन आपला हेतू सफल होणार नाही. त्यामुळे दुसर्या युध्दाची बिजे रोवली जातील. जो<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दुसर्याची हत्त्या करतो, त्याला त्याची हत्त्या करणारा भेटतो. जो दुसर्याला जिंकतो, त्याला जिंकणारा दुसरा भेटतो. जो दुसर्याला लुबाडतो, त्याला लुबाडणारा दुसरा भेटतो. हा प्रश्न दोन्हिही बाजूचे प्रतिनिधी निवडुन सामोपचाराने मिटवावे </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> परंतू सिध्दार्थाने मांडलेल्या या सुचनेचा काहिही उपयोग झाला नाही. सिध्दार्थाने सैन्य भरतीच्या निर्णयाला सुध्दा विरोध केला. या विरोधामुळे सिध्दार्थाला शाक्य संघाच्या दुष्परिणामाला सामोरे जावे लागणार होते. त्याचे तीन स्वरुप होते. एक सैन्यात दाखल होऊन युध्दात सामील होणे, दुसरे देहान्तशासनाला अथवा देशत्यागाला संमती देणे व तिसरे आपल्या कुटुंबियांवर सामाजिक बहिष्कार ओढऊन घेऊन, त्यांच्या मालमत्तेची जप्ती होऊ देण्यास तयार होणे. पहिला आणि तिसरा पर्याय न स्विकारता त्यांनी परिवर्ज्या घेऊन देशत्याग करायाचे ठरविले. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सिध्दार्थ त्याची आई-गौतमी, वडील-शुध्दोधन व पत्नी-यशोधरा यांना भेटायला महालात गेले. आई-वडील अत्यंत दु:खमग्न झाले होते. यशोधराने मात्र धैर्याने व उदात्त मनाने अनुमती देऊन सिध्दार्थाच्या निर्णयाला पाठिंबा दिला. यशोधरा म्हणाली, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> ज्या अर्थी आपल्या जवळच्या प्रियजनांना सोडून आपण परिव्राजक होत आहात, त्या अर्थी आपण एक असा नवीन जेवनमार्ग शोढुन काढा की, तो सकल मानवजातीला कल्याणकारी ठरेल. हीच एक केवळ माझी इच्छा आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मानवजातीच्या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कल्याणाचा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>ध्यास घेऊन सिध्दार्थाने राजगृह सोडला. राजगृह सोडण्याचे व परिव्रजा घेण्याचे हेच एक कारण होते. ज्याची मांडणी डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी ‘भगवान बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथामध्ये केला आहे. मृत देह, आजारी आणि जराजर्जर झालेला व्यक्ती पाहून सिध्दार्थाने परिव्रजा घेतली, असे पारंपारिक व हास्यास्पद असे उत्तर दिले जातात. हे उत्तर विश्वासार्ह नाही व बुध्दीलाही पटण्यासारखे नाही. कारण सिध्दार्थाने आपल्या वयाच्या एकोणतिसाव्या वर्षी परिव्रजा ग्रहण केली. परिव्रजा घेण्याचे हेच जर कारण असते तर ही तीन दृश्ये त्यांना कधी दिसली नाहीत कां ? ह्या शेकडयांनी घडणार्या नेहमीच्या घटना आहेत, आणि त्या तत्पूर्वी सिध्दार्थाच्या नजरेस न येणे असंभव आहे, असे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>या ग्रंथाच्या ‘परिचय’मध्ये डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी लिहले आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सिध्दार्थाला कोलीय आणि शाक्य यांच्यातील युध्द संघर्षामुळे घर सोडावे लागले होते. परंतू त्यानंतर शाक्यांनी कोलियांसोबत शांततेने वाटाघाटी करुन हा प्रश्न सोडवावा म्हणून मिरवणुका व निदर्शने करुन मोठी चळवळ केली. परिनामत: कोलीय आणि शाक्य यांच्यात<span style="mso-spacerun:yes"> </span>समेट होऊन युध्द संपल्याचे सिध्दार्थाला त्यांचे सोबत असलेल्या पाच परिव्राजकाने सांगितले. ते पाच परिव्राजक म्हणजे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कौण्डिण्य, अश्वजित, कश्यप, महानाम आणि भद्रिक होते. त्यांनी सिध्दार्थाला सुचना केली की, ‘आता यापुढे परिव्राजक म्हणून राहण्याची आवश्यकता नाही. तुम्ही घरी जाऊन आपल्या कुटुंबाबरोबर राहावे. तरिही सिध्दार्थ घरी परत गेले नाहीत. कारण त्यांनी खोलवर विचार केला की, युध्द समस्या ही मूलत: कलहसमस्या आहे. एका अधिक विशाल समस्येचा तो केवळ एक भाग आहे. हा कलह फक्त राजे आणि राष्ट्रे यांच्यातच चालत आला आहे असे नव्हे: तर क्षत्रिय आणि ब्राम्हण यांच्यात, कुटुंब-प्रमुखात, मातापुत्रात, पितापुत्रात, भावाबहिणीत आणि सहकार्यांत देखील चालू आहे. राष्ट्रा-राष्ट्रातील संघर्ष हा प्रसंगोपात्त जरी असला तरी वर्गा-वर्गातील संघर्ष हा वारंवार होणारा आणि शाश्वत स्वरुपाचा असतो. हा संघर्ष़च जगातील सर्व दु:खाचे मूळ होय. म्हणून या सामाजिक संघर्षाच्या समस्येचे उत्तर शोधून काढले पाहिजे असे सिध्दार्थाने<span style="mso-spacerun:yes"> </span>ठरविले होते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्यामुळे सिध्दार्थ नव्या प्रकाशाच्या शोधात निघाले. मार्गात त्यांनी भृगुॠषीचा आश्रम पाहिला. सिध्दार्थाने त्या तपोवनात तपस्व्यांनी चालविलेल्या कठोर तपश्चर्येचे निरनिराळे प्रकार प्रथमच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>पाहिले. अशा कठोर तपश्चर्या केल्याने स्वर्गप्राप्ती होते, दु:खमार्ग अनुसरल्यामुळे शेवटी त्यांना सुखप्राप्ती होते व दु:ख हे पुण्याचे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>मुळ आहे असे त्या तपस्व्यांना वाटत होते. हे ऎकल्यावर गौतम म्हणाला, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">अशा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>प्रकारचा आश्रम मी प्रथमच पाहत आहे. तुमचा हा तपश्चर्येचा नियमही मला समजलेला नाही. यावेळी मी इतकेच सांगू शकतो की ही आपली तपश्चर्या स्वर्गप्राप्तीसाठी आहे, तर ऎहिक जीवनातील दु:खाचा विचार करावा व त्यावरील उपाय शोधून काढावा अशी माझी इच्छा आहे. आपण मला जाण्याची आज्ञा द्या. सांख्य तत्वज्ञानाचा अभ्यास करावा, स्वत: समाधी मार्गाचे शिक्षण घ्यावे आणि माझा प्रश्न सोडविण्याच्या बाबतीत त्याची काही मदत होते किंवा काय ते पाहावे अशी माझी इच्छा आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">”</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भृगुॠषीचा आश्रम</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सोडून सिध्दार्थ आलारकालाम या मुनीकडे वैशालीला गेले. आलारकालाम ध्यानमार्गावरील प्रभुत्वाबद्दल प्रसिध्द होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">आलारकालामांच्या मार्गदर्शनाखाली आपणाला ध्यानमार्गाचे शिक्षण मिळाले तर फार चांगले होईल असे सिध्दार्थाला वाटत होते. तेथे त्यांनी आलारकालामाला त्यांच्या सिध्दांताचा अभ्यास करण्याची इच्छा व्यक्त केली. आलारकालामांनी सांख्य तत्वज्ञानाची तत्वे स्पष्ट करुन सांगितली. तसेच त्यांनी ध्यानमार्गाचे तंत्र शिकविले. त्याच्या एकुण सात पायर्या होत्या. सिध्दार्थ त्या तंत्राचा रोज अभ्यास करायचा.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सिध्दार्थांनी त्या तंत्रावर पूर्ण प्रभुत्व मिळविले. जेवढे काही शिकण्यासारखे होते ते आलारकालामांनी सिध्दार्थाला शिकविले. आलारकालामांनी जे काही शिकविले त्यापेक्षा वरच्या पायरीचे शिक्षण घेण्याकरीता सिध्दार्थ उद्दक रामपुत्त नांवाच्या योग्याकडे गेले. तेथे त्यांच्या मार्गदर्शनाखाली सर्वोच्च पायरीचे शिक्षण घेऊ लागले. काही थोडया काळातच उद्दकाच्या ध्यानविधीची आठवी पायरी सिध्दार्थांने आत्मसात केली. उद्दक रामपुत्ताला जेवढे काही शिकण्यासारखे होते ते उद्दक रामपुत्तांनी सिध्दार्थाला शिकविले. आलारकालाम आणि उद्दक रामपुत्त हे ध्यानमार्गावरील प्रभुत्वासाठी कोशल देशात प्रसिध्द होते. मगध देशातही अशाप्रकारे ध्यानमार्गसंपन्न योगी होते. त्यांची ध्यानमार्गाची प्रक्रिया श्वासोच्छवास थांबवून चित्ताची एकाग्रता साधण्याची होती. ही प्रक्रिया अत्यंत दु;खदायक होती. तरीही सिध्दार्थ ही प्रक्रिया आत्मसात करण्यात यशस्वी झाले. समाधीमार्गाचे अशाप्रकारचे शिक्षण त्यांनी पूर्ण केले. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सिध्दार्थाने सांख्य तत्वज्ञान व समाधिमार्ग यांची कसोटी घेतली होती. परंतु वैराग्यमार्गाची कसोटी न घेता भृगुॠषीचा आश्रम सोडला होता. म्हणून या वैराग्यमार्गाची कसोटी सुध्दा घ्यावी म्हणजे स्वत: अनुभव घेऊन त्याविषयी आपल्याला अधिकारवाणीने बोलता येईल. म्हणून त्यांनी वैराग्यमार्गाचा अभ्यास करण्यासाठी<span style="mso-spacerun:yes"> </span>उरुवेला येथे निरंजना नदीच्या काठी निर्जन आणि एकांत ठिकाण निश्चीत केले. कोलीय आणि शाक्य यांच्यात<span style="mso-spacerun:yes"> </span>समेट होऊन युध्द संपल्याचे सिध्दार्थाला पाच परिव्राजकाने सांगितले होते ते सुध्दा याचठिकाणी वैराग्याचा अभ्यास करीत होते. वैराग्याच्या निरनिराळ्या पध्दतीचा अवलंब करुन ते इतक्या पराकोटीला गेले होते की, ते क्षणाक्षणाला यातना आणि वेदना घेऊनच जगत होते. अंगाचा थरकाप होईल इतक्या भयाण अरण्यात ते राहत होते. कडक थंडीत, कडक उन्हात, काळ्याकुट्ट आणि गुदमरवून टाकणार्या गर्द झाडीत राहत होते. जळलेल्या हाडाची ऊशी करुन स्मशानात झोपत होते. धान्याच्या एका दाण्यावर दिवसभर गुजराण<span style="mso-spacerun:yes"> </span>करीत होते. तपश्चर्या आणि आत्मक्लेश याचे स्वरुप इतके उग्र होते की, ते अत्यंत किळसवाण्या अवस्थेला येऊन पोहचले होते. त्यांच्या अंगावर चिखल आणि घाण यांचे थरच्या थर साचून ते आपोआप पडत होते. त्यांचे पोट पाठीच्या कण्याला चिकटले होते. याचे कारण ते अत्यंत कमी खात होते. अशा प्रकारची त्यांची तपश्चर्या आणि आत्मक्लेश सहा वर्षेपर्यंत चालले होते. सहा वर्षेनंतर त्यांचे शरीर इतके क्षीण झाले की, त्यांना हालचाल सुध्दा करता येत नव्हती. इतकी कठोर तपश्चर्या करुनही त्यांना नवीन प्रकाश दिसला नाही. ज्या प्रश्नावर त्याचे मन केन्द्रित झाले होते त्या ऎहिक दु:खाविषयीच्या प्रश्नाचा त्याला यत्किंचितही उलगडा झाला नव्हता. त्यांनी विचार केला की, ज्यांची शक्ती नष्ट झाली, भूक, तहान आणि थकवा यांनी जो गळून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>गेला, ज्याचे मन अशांत झाले त्याला नवा प्रकाश कसा प्राप्त होईल ? खरी शांती आणि एकाग्रता शारीरिक गरजांच्या अखंड तृप्तीनेच मिळु शकते. म्हणून वैराग्यमार्गाची कसोटी सोडून त्यांनी सुजाताने दिलेले अन्न भक्षण केले. तपश्चर्या आणि आत्मक्लेश याचा त्याग केल्यामुळे त्यांचे सोबतचे पाच परिव्राजक रागाने त्यांना सोडून गेले. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सिध्दार्थ गौतम उरुवेला सोडून गयेला आले. तेथे पिंपळ्वृक्षाखाली ध्यानस्थ बसले. ज्ञान प्राप्तीसाठी चार आठवडे ध्यानमग्न राहावे लागले. चवथ्या आठवडयाच्या शेवटच्या दिवशी, वैशाख पोर्णिमेच्या रात्री बोधिवृक्षाखाली दु:खाच्या विषयावर ध्यान करीत असता त्यांचा मार्ग प्रकाशित झाला. त्यांना स्पष्टपणे दिसून आले की, जगात दोन समस्या आहेत. जगामध्ये दु:ख आहे, ही पहिली समस्या; आणि हे दु:ख कसे नाहिसे करावे व मानवजातीला कसे सुखी करावे, ही दुसरी समस्या. याप्रमाणे शेवटी, चार आठवडे चिंतन केल्यावर अंधकार नाहीसा होऊन प्रकाशाचा उदय झाला; अज्ञान नष्ट होऊन ज्ञान उदयास आले. त्यांना एक नवा मार्ग दिसला.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>नव्या प्रकाशाच्या प्राप्तीसाठी सिध्दार्थ गौतम जेव्हा चिंतनास बसला, तेव्हा त्यांच्या मनावर महर्षी कपिलांच्या सांख्य तत्वज्ञानाची पकड होती. महर्षी कपिलांनी दु:खाचे अस्तित्व मान्य केले होते. जगातील व्यथा आणि दु:ख ही एक निर्विवाद वस्तुस्थिती आहे असे त्यांनी मान्य केले.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>परंतू दु:ख कसे नाहिसे करावे ह्या प्रशानाचा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>विचार सांख्य तत्वज्ञानाने केला नाही. म्हणून दु:ख कसे नाहिसे करावे या प्रश्नावर सिध्दार्थ गौतमांनी आपले चित्त केंद्रित केले. त्यांनी स्वत:ला पहिला प्रश्न विचारला की, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">व्यक्तिमात्राला भोगाव्या लागणार्या दु:खाची व कष्टाची कारणे कोणती ?</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> त्यांचा दुसरा प्रश्न असा होता की, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">दु:ख नाहिसे कसे करता येईल ?</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> या दोन्हिही प्रश्नाचे उत्तरे त्यांनी शोधले. दु:खाचे उगम कसे होते आणि त्यातून मुक्त कसे व्हायचे याचा शोध फ़क्त बुध्दांनी लावला. दु:ख, दु:ख समुदय, दु:ख निरोध व दु:ख निरोधगामिनी प्रतिपदा हा चार आर्यसत्याचा शोध भगवान बुध्दांनी लावला.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दांच्या काळात अनेक मतप्रणाली अस्तित्वात होत्या. ह्या मतप्रणाली साधारणत: दोन भागात विभागल्या जातात. एक उच्छेदवादी व दुसरे शाश्वतवादी. सर्व काही संपणारे आहे म्हणून खा, प्या आणि मजा करा अशी उच्छेदवादी विचारसरणी होती. आत्मा शाश्वत आहे म्हणून हे माझे, ते माझे असे शाश्वतवादी विचारसरणी होती. भगवान बुध्दांनी या दोन्हिही विचारसरणीला नाकारले. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भगवान बुध्दाने प्रथमत: पांच परीव्राजक म्हणजे कौण्डिण्य, अश्वजित, कश्यप, महानाम आणि भद्रिक यांना सारनाथ येथे धम्माचा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>उपदेश केला व त्यानंतर त्यांचा धम्म संपुर्ण जगात पसरला. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्द या प्रथम धम्मचक्र प्रवर्तन सुत्तात म्हणतात की, ‘जीवनाच्या आत्यंतिक असे दोन टोके म्हणजे खा, प्या आणि मजा करा, आणि सर्व वासना मारुन टाका. कारण ते पुनर्जन्माचे मुळ आहेत.’ यां दोन्हिंही टोकांना <span style="mso-spacerun:yes"> </span>नाकारुन जो उपभोगाचा नाही आणि आत्मक्लेशाचाही नाही असा मध्यम मार्ग त्यांनी स्विकारला. याच मध्यम मार्गाची शिकवण भगवान बुध्दांनी दिली. तेव्हा हे मध्यम मार्ग दुसरे-तिसरे काही नसून चार आर्यसत्यच आहेत. हाच मार्ग मानव मुक्तीचा आहे. इश्वर, आत्मा वगैरे कालपनिक गोष्टीला स्थान न देता त्यांनी ‘माणूस आणि माणसाचे या जगातील नाते’ याला प्राध्यांन्य देऊन आपला धम्म सांगितला. म्हणूनच त्यांच्या धम्माला <span style="mso-tab-count:1"> </span>‘एहि पस्सिको’ म्हणजे ‘या आणि प्रत्य्क्ष पाहा‘ असे म्हटले आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याच सुत्तात ते पुढे म्हणतात की, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">माझ्या धम्माचा ईश्वर, आत्मा, कर्मकांड व मरनोत्तर जीवनाशी कसलाही संबंध नाही. माणूस आणि माणसाचे माणसाशी या जगातील नाते हा माझ्या धम्माचा केंद्रबिंदू आहे. मनूष्यप्राणी दु:ख, दैन्य आणि दारिद्रयात राहात आहेत. हे सर्व जग दु:खाने भरले आहे. म्हणून हे दु:ख नाहीसे करणे हा माझ्या धम्माचा उद्देश आहे. दु:खाचे अस्तित्व मान्य करणे आणि ते नष्ट करण्याचा मार्ग दाखविणे हा माझ्या धम्माचा पाया आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दांचा प्रथम धम्मचक्र प्रवर्तनापासून तर आतापर्यंत आणि भविष्यात सुध्दा जे कोणी धम्म सांगतील ते दुसरे-तिसरे काही राहणार नसून ते चार आर्यसत्याचाच सार राहील असे ठामपणे म्हणावे लागेल.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">भगवान बुध्दांने याला उत्तम शरण असे म्हटले आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भगवान बुध्द धम्मपदाच्या एकशेएकान्नव व एकशेब्यान्नवव्या गाथेत म्हणतात </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">–</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दु:ख दुक्खसमुप्पादं दुक्खस्स च अतिक्क्मं ।</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अरियञ्चग्ङिकं मग्गं दुक्खूपसगामिनं ॥</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एतं खो सरणं<span style="mso-spacerun:yes"> </span>खेमं एतं सरण्मुत्तमं ।</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एतं सरणमागम्म सब्बदुक्खा पमुच्चति ॥</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ, जो चार आर्यसत्यांना योग्य प्रकारे प्रज्ञेने पाहतो व<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दु:ख, दु:खाची उत्पत्ती, दु:खाचा विनाश व दु;खाचे उपशमन करणारा आर्य अष्टांगिक मार्ग याचे शरण ग्रहण करणे हेच कल्याणकारी आहे, हेच उत्तम शरण आहे. या शरणाला ग्रहण करुन मनुष्य सर्व दु:खातून मुक्त होतो. परंतु यासाठी तुम्हीच प्रयत्न केले पाहिजे असे भगवान बुध्द म्हणतात-</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तुम्हेहि किच्चं आतप्पं अक्खातारो तथागता ।</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ, तुम्हीच प्रयत्न केले पाहिजे. तथागत केवळ मार्गदाता आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>म्हणूनच डॉ.बाबासाहेब आंबेडकरांनी बुध्द आणि त्यांचा धम्म या ग्रंथाच्या ‘बुध्दांने कोणते बदल केले?’ यां भागात <span style="mso-spacerun:yes"> </span>‘कार्याकारणभावाचा अत्यंत महत्वाचा नियम आणि त्याचे उपसुध्दांत भगवान बुध्दांनी मान्य केले.’ असे लिहिले आहे. कार्यकारणभावाचा म्हणजेच प्रतित्यसमुत्पादाचा हाच सिध्दांत म्हणजे चार आर्यसत्याचा अविष्कार होय. म्हणूनच दु:ख, दु:ख समुदय, दु:ख निरोध व दु:ख निरोधगामिनी प्रतिपदा हे चार आर्यसत्ये समजणे म्हणजेच भगवान बुध्दांचा धम्म समजणे असे म्हटल्या जाते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तथापी डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथाच्या ‘परिचय’ मध्ये चार प्रश्न उपस्थित केले. त्यापैकी एका प्रश्नात ते म्हणतात की, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">चार आर्यसत्याचा भगवान बुध्दाच्या मूळ शिकवणीत अंतर्भाव होता काय, की ती भिक्खूंनी नंतर दिलेली जोड आहे ? कारण हे चार आर्यसत्य बुध्दाच्या आचारतत्वांना निराशावादी ठरवतात.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>त्याच ग्रंथात बौध्द धम्म निराशावादी आहे काय ? या प्रश्नाला ते उत्तर देतांना म्हणतात की, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जगात दु:ख आहे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असे पहिल्या आर्यसत्यात<span style="mso-spacerun:yes"> </span>भगवान बुध्द म्हणतात. तसेच कार्ल मार्क्सही असे म्हणाला होता की, जगात शोषण सुरु आहे, आणि श्रीमंत लोक अधिक श्रीमंत केले जात आहेत व गरीब लोक अधिक गरीब केले जात आहेत. तरीही कार्ल मार्क्सचा सिद्धांत निराशावादी आहे असे कोणी म्हणत नाही. तर मग भगवान बुध्दाच्या सिद्धांताबाबत निराळा दृष्टिकोन कां ?</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> भगवान बुध्दाच्या बाबतीत असा दृष्टिकोन बाळगणे चुकीचे आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्द जरी दु:खाचे अस्तित्व मान्य करीत असले तरी ते दुसर्या आर्यसत्यात दु:खाचा नाश केला पाहिजे यावर विशेष भर देतात. दु:खाचे निरसन करण्याचा मार्ग सुध्दा त्यांनी सांगितल्यामुळे त्यांना दु:खाचे अस्तित्व सांगावे लागले. असे असतांना बुध्दाचा धम्म निराशावादी आहे, असे कसे म्हणता येईल ? भगवान बुध्दाच्या धम्मात मानवी जीवनाचा उद्देश आणि आशा या दोहोंचाही अंतर्भाव आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जग आणि जीवन दु:खमय नाही तर जगात आणि जीवनात दु:ख आहे असा नवा विचार त्यांनी मांडला. या दु:खावर मात करता येते असे त्यांनी ठासून सांगितले. या दु:खावर मात करण्याचा उपायही त्यांनी सांगितला.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दाने सतत आयुष्याच्या अखेरपर्यंत सतत भ्रमण करुन विपश्यना विद्येच्या माध्यमातून लोकांना दु:खमुक्तीचा मार्ग सांगितला. परिनामस्वरुपत: त्यांच्या जीवनकाळामध्ये हजारो गृहत्याग करणार्या भिक्खु आणि भिक्खुंनी अरहंत झालेत, निर्वाणपदा पोहचवून पुर्णत: दु;ख मुक्त झालेत.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तसेच अन्य भिक्खु आणि भिक्खुंनीसहित लाखोच्या संख्येत गृहास्थी जीवन जगणारे लोकं सुध्दा सत्याचा साक्षात्कार होऊन स्त्रोतापन्न झालेत. दु:ख मुक्त झालेत. भगवान बुध्दाचा विपश्यना मार्ग या चार आर्यसत्याचा आधार घेऊन जगातील करोडो लोकांचे कल्याणाचा मार्ग प्रश्स्त करुन याच जीवनामध्ये प्रत्यक्ष दु:ख-विमुक्तीचा अनुभव करुन देत आहेत.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>विपश्यना शिबीरामध्ये चित्ताला निर्मळ करुन शेवटच्या दिवशी मंगल मैत्रीचा अभ्यास केला जात असतो. ‘भवंतु सब्ब मंगलं’ चा मंगलकारी घोषाने संपुर्ण आसमंतात मंगल-घोषाचे तरंगच-तरंग जिकडे-तिकडे पसरत असतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कोणी एखादा निष्णात डॉक्टर रोग्यांना सांगतो की, तुला अमुक रोग झाला आहे व त्यावर मी औषधी-उपचार करुन तुझा रोग बरा करु शकतो. तो रोगी त्यांच्या वैद्यकीय उपचाराने बरा होतो. मग त्या डॉक्टरला कोणी रोगवादी म्हणतील की निरोगवादी ? तसेच चार आर्यसत्याच्या माध्यमातून दु:खाने पिडित असलेल्या लोकांना दु:ख मुक्तीचा मार्ग सांगून त्यांना भगवान बुध्द याच जीवनामध्ये दु:ख मुक्त करतात अश्या भगवान बुध्दाला आणि त्यांच्या शास्त्रशुध्द तत्वज्ञानाला व शिकवणीला<span style="mso-spacerun:yes"> </span>निराशावादी कसे म्हणता येईल ? <span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जो निराशावादी किंवा दु:खवादी असेल तो केवळ दु:खाचा प्रचार करेल. तो लोकांच्या सुखाची कामना करणार नाही. मात्र ‘सब्बे सत्ता सुखी होन्तु’ अशा मैत्रीभावनेचे शिकवण देणारे भगवान बुध्द लोकांच्या सुखाची कामना करतात. गेल्या कित्येक वर्षे भगवान बुध्दाच्या विपश्यना साधनेच्या दूर असणारे लोकं भगवान बुध्द किती धम्मवादी, सुखवादी व मंगलवादी होते ते अशा लोकांना कसे कळणार ? </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>धम्मपदामध्ये सुख आणि दु:खाच्या बाबतीत खालील दोन आहेत. पहिले पद असे आहे-</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मनसा चे पदुट्ठेन, भासति वा करोती वा।</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ततो नं दुक्खमन्वेति, चक्कं व वहतो पदं॥</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ अशुध्द चित्ताने जो कोणी व्यक्ती शरीर अथवा वाणीने कर्म करतो तेव्हा त्याच्या मागे जसे गाडीला ओढणार्या बैलाच्या मागे त्या गाडीचे चाके येत असतात तसे दु;ख त्याच्या मागे येत असतात.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दुसरे पद असे आहे-</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मनसा चे पसन्नेन, भासति वा करोती वा।</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ततो नं सुखमन्वेति, छाया व अनपायिनि ॥</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ प्रसन्न चित्ताने जो कोणी व्यक्ती शरीर अथवा वाणीने कर्म करतो तेव्हा त्याची सावली जशी त्याचा पिच्छा सोडत नाही तसे सुख त्याच्या मागे येत असते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>स्पष्ट आहे की मलीन चित्ताने जो कोणी व्यक्ती शरीर अथवा वाणीने कर्म करतो ते दुष्कृत्येच असेल आणि दुष्कृत्याचे फळ नेहमी दु:खदच असते. त्याचमाणे निर्मळ चित्ताने जो कोणी व्यक्ती शरीर अथवा वाणीने कर्म करतो ते सत्कृत्येच असेल आणि सत्कृत्याचे फळ नेहमी सुखदच असते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>यापरुन धम्मपदामध्ये पहिल्या पदामध्ये दु:खाचे व दुसर्या पदामध्ये सुखाचे अशा दोन्हिही दु:ख आणि सुखाचे विवेचन केले आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जर धम्मपद हा ग्रंथ संपुर्णपणे वाचला तर त्यात धम्माच्या बाबतीत भगवान बुध्दाच्या शिकवणूकीचे निरनिराळ्या विषयावर २६ वग्गाचे संकलन केलेले दिसते. यामध्ये एक सुख वग्ग आहे. परंतु त्यात दु:खाचा एकही वग्ग नाही. म्हणून. भगवान बुध्दाचा धम्म निराशावादी व दु:खवादी आहे असे कसे म्हणता येईल ?</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दाने जसे दु:खाबाबत चर्चा केली तसे सुखाबाबत सुध्दा केली आहे. जेथे दु:खाबाबत चर्चा केली तेथे दु:खाचे कारणे प्रकाशात आणून ते दूर करण्यासाठी उत्साहित केले आहे. तसेच जेथे सुखाबाबत चर्चा केली<span style="mso-tab-count:1"> </span>तेथे त्याचे कारणे स्पष्ट करुन त्याचे सवंर्धन करण्यासाठी <span style="mso-spacerun:yes"> </span>उत्साहित केले आहे. त्यामुळे भगवान बुध्दाचा धम्म निराशावादी व दु:खवादी आहे असे म्हणने चुकीचे ठरेल. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दाचा हेतू अविद्या नष्ट करणे हा आहे. अविद्या म्हणजे दु:खाच्या अस्तित्वाविषयीचे अज्ञान होय. त्यात आशा आहे. कारण मानवी दु:खाचा अंत करण्याचा मार्ग ते दाखवितात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI">`</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">बुध्द आणि त्यांचा धम्म</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI">’</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> या ग्रंथामध्ये लिहिले आहे की, दारिद्र्य हे दु:खाचे उगमस्थान आहे. परंतु दारिद्र्य</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">नाशाने सुख लाभेलच असे नाही. सुख लाभते ते उच्च राहणीवर अवलंबून नसून ते उच्च संस्कृतीवर अवलंबून आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सिध्दार्थ गौतमाला ३५ व्या वर्षी बुध्दत्व प्राप्त झाले. त्यानंतर पंचेचाळीस वर्षे भगवान बुध्दांनी दु:ख आणि दु:खमुक्तीचा मार्ग याचीच शिकवण दिली आहे. भगवान बुध्दाचे उपदेश ह्या चार आर्यसत्यावर आधारलेले आहेत. ज्याप्रमाणे पृथ्वीतलावर चालणार्या प्रत्येक प्राण्याच्या पायाचा ठसा हत्तीच्या पायाच्या ठशात बसू शकतो, त्याचप्रमाणे भगवान बुध्दांची शिकवण या चार आर्यसत्यांच्या शिकवणीत सामावली आहे. बुध्द धम्म समजून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>घेण्यासाठी ही चार आर्यसत्य समजून घेणे अत्यंत आवश्यक<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्रिपिटकात चार आर्यसत्यांचा उल्लेख अनेक ठिकाणी आलेला आहे. ही चार आर्यसत्य भगवान बुध्दाच्या धम्माचा पाया आहे असे म्हटले जाते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भगवान बुध्दांनी एखाद्या कुशल वैद्याप्रमाणे चार आर्यसत्याचे मुलभूत विश्लेषण केले आहे. त्यांनी प्रथम रोगाचे निदान करुन त्याचे कारण जाणले आहे. तो रोग कसा निर्माण होतो, हे त्यांनी जाणले आहे. नंतर तो रोग नष्ट करण्याचे निश्चित केले व शेवटी त्यावर उपाय सांगितला. दु:ख हा रोग आहे. तृष्णा हे त्या रोगाचे कारण आहे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>या रोगावर उपाय करता येतो. आर्यअष्टांगिक मार्गाने हा रोग कायमचा बरा करता येतो, हे सुत्र भगवान बुध्दांनी मांडले. म्हणूनच त्यांना अप्रतिम वैद्य आणि कुशल शल्यकार असे म्हटले जाते. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आजच्या काळात ‘आर्य’ या शब्दाचा अर्थ केवळ जातिवाचक झालेला आहे. मात्र भगवान बुध्दांच्या काळात ‘आर्य’ या शब्दाचा अर्थ गुणवाचक होता. व्यक्ती कोणत्याही जातिचा असो तो धम्माच्या मार्गाने, शील-समाधी व प्रज्ञेचा अभ्यास करुन मुक्तीच्या चार पायर्यापैकी पहिल्या स्त्रोतापन्न या पहिल्या पायरीपर्यंत जरी कोणी पोहचला तरी त्याला ‘आर्य’ असे संबोधल्या जात असे. त्यानंतर दुसरी सकृदागामी, तिसरी अनागामी आणि चवथी पायरी अहर्त येथपर्यंत प्रवास करणारे अर्थात आर्य म्हणूनच संबोधल्या जात असे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-tab-count:1"> </span>आर्यसत्य म्हणजे आर्याचे किवा अहर्ताचे सत्य अशी व्याख्या वसुबन्धु आणि बुध्दघोष यांनी केली आहे. आर्य म्हणजे </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">ज्यांचे सर्व अकुशल पापधर्म दूर झाले आहेत तो’ अशी मज्झिमनिकायात व्याख्या केली आहे</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">.</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> तर जो पापकर्मापासून अत्यंत दूर गेला आहे तो आर्य</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> असे अभिधर्मकोषभाष्यात म्हटले आहे. अशा आर्याचे सत्य म्हणजे आर्यसत्य. आर्य म्हणजे पवित्र, सर्वश्रेष्ठ असाही अर्थ होवू शकतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"> </span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-31486506148598688632011-07-09T08:20:00.000-07:002011-07-09T08:21:57.367-07:00प्रकरण चवथे - पहिले आर्यसत्य - दु:ख<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> दु:ख हे पहिले आर्यसत्य आहे. या जगांत दु:ख आहे हे मनुष्याने प्रथमत: जाणले पाहिजे. ज्याला दु:ख नाही किवा माहित नाही असा एकही व्यक्ती जगात सापडणार नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">म्हणून भगवान बुध्दांची शिकवण दु:खाच्या अस्तित्वापासून सुरु होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जगातील सर्व प्राणिमात्राना जोडणारा एकच दुवा आहे, आणि तो म्हणजे </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">`</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">दु:ख</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">’</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">. दु:ख आर्यसत्य न सजल्यामूळे अनेकांनी अज्ञानामुळे देव, आत्मा, परमात्मा, ब्रम्ह, ईत्यादी काल्पनिक गोष्टीवर आपल्या तत्वज्ञानाचा डोलारा उभा केला आहे. परंतू हे तत्वज्ञान वैज्ञानीक कसोटीवर उतरु शकत नाही. जगातील सर्व प्राणिमात्राना दु:ख प्रत्यक्ष भोगावे लागते. म्हणून प्रत्येक जण दु:खापासून मुक्त होवून सुख प्राप्तीसाठी धडपडत असतो. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्द आपल्या शिकवणीत म्हणतात, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">जन्म दु:खकारक आहे. मूल जन्मताच दु:ख बरोबर घेऊन येते. व्याधी, आजारपण दु:खकारक आहे. म्हातारपण दु:खकारक आहे. मरण दु:खकारक आहे. आयुष्यामध्ये अनेक शोकाचे प्रसंग येतात, तेहि दु:खकारक आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>रडणे-ऒरडणे, पीडित होणे, चिंतित होणे, त्रस्त होणे हे सर्व दु:खकारक आहे. अप्रिय पदार्थाशी किंवा प्राण्यांशी संबंध आला म्हणजे तेहि दु:खकारक आहे.. प्रिय पदार्थाचा किंवा प्राण्याचा वियोग झाला तरी दु:ख होते. एखाद्या वस्तुची इच्छा करुन ती न मिळाली म्हणजे त्यापासूनहि दु:ख होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दाने नैसर्गिक कारणांमुळे निर्माण झालेल्या दु:खाची चर्चा केली नाही.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्यांनी सामाजिक कारणांमुळे उत्पन्न होणार्या दु:खाची चर्चा केली</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI">.</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> वेगवेगळ्या वर्गातील जाती व गटांमधील कलह, सामाजिक विषमता, अन्याय, संघर्ष यामूळे दु:ख निर्माण होते असे त्यांनी सागितले. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">दु:ख हा शब्द शारिरीक, मानसिक आणि आध्यात्मिक दृष्टिने वापरला आहे. जन्म</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">, </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">व्याधी, आजारपण</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">,</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> म्हातारपण</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>हे शारिरीक दु:ख आहे. इच्छा़ची पुर्तता न होणे हे मानसिक<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दु:ख आहे. पांच उपादान स्कंध हे आध्यात्मिक<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दु:ख आहे. यात व्यथा, भोग, ताप, त्रास, कष्ट, क्लेश, वैफल्य, त्रागा, पीडा, कारुण्य, विषाद, अशांतता, असमधानकारता, शोषण, चिंता, निराशा ईत्यादि अनेक दु:खद छटांचा समावेश होतो. शोक करणे, रडणे, ओरडणे, विलाप करणे, चिंताग्रस्त होणे, त्रस्त होणे हे निरनिराळ्या दु:खाचे अविष्कार आहेत. अप्रियांचा संयोग व प्रियांचा वियोग हा इच्छापूर्ती न झाल्यामुळे होणार्या मानसिक दु:खाचा विस्तार आहे. व्यक्तीनूसार आणि संदर्भानूसार दु:खाचे हे वर्गिकरण बदलत असते. त्यामुळे ते ठराविक आहेत असे म्हणता येत नाहीत. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मानवाने मानवाची केलेली पिळवणूक आणि शोषण यामुळे निर्माण होणारे दु:ख याकडे डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात लक्ष वेधले आहे</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्राणिमात्रांच्या उत्क्रांतीत शारीरिक दु:ख हे खालच्या पहिल्या स्तराचे दु:ख आहे. त्याच्या वरच्या दूसर्या स्तरावरचे दु:ख म्हणजे मानसिक दु:ख होय. जीवनाविषयीच्या आपल्या कल्पन्ना आणि जीवनातील वास्तवता यांच्यात तफावत आली म्हणजे आलेल्या निराशेतून मानसिक दु:ख निर्माण होते. तिसर्या स्तरावरील दु:खामध्ये आपण आपल्या नाशवंत शरीराची किंवा आपल्या क्षणभंगुर जीवनाची फारशी काळजी करीत नसतो. आपले दु:ख जास्तीत जास्त सर्वव्यापी बनते. अशावेळी आपण दुसर्यांचा दु:खात सहभागी होत असतो. आतापर्यंत आपण स्वत:लाच जास्त महत्व देत आलो असतो. आपण आपल्या अहंपणामुळे स्वत:वर बंधन ओढवून घेतले असते. त्या अहंपणामध्ये आपण गुरफटून गेल्यामुळे आपण आपला विकास खुंटवून टाकलेला असतो. असे हे दु:खाचे सर्वसाधारणपणे तिन स्तर आहेत. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जगात दु:ख आहे हे सर्वकालीन सत्य आहे. हेच सत्य भगवान बुध्दाने पहिल्या आर्यसत्यात सांगितले आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दु:खाचा पगडा सर्व जीवनावर असतो. सर्व जग दु:खाने पिडित आहे. जगातील कोणताही प्राणी दु:खापासून मुक्त नाही. जगाकडे वास्तवतेच्या दृष्टिकोनातून पाहणारा कोणताही सुज्ञ व्यक्ती हे नाकारु शकत नाही. दु:खाचे अस्तित्व मान्य करणे याचा अर्थ<span style="mso-spacerun:yes"> </span>जगातील<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सुखाचे अथवा आनंदाचे अस्तित्व<span style="mso-spacerun:yes"> </span>नाकारणे असा होत <span style="mso-spacerun:yes"> </span>नाही. दु:खाचे अस्तित्व प्रतिपादन करतांना भगवान बुध्दांनी सुखाचे अथवा आनंदाचे अस्तित्व<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कधिही नाकारले नाही हे त्यांनी महाली लिच्छवीच्या प्रश्नाला उत्तर देतांना सांगितले आहे. म्हणून भगवान बुध्दांचा धम्म निराशावादी आहे असे कदापिही म्हणता येणार नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मनुष्यप्राणी इंद्रियाद्वारे त्या त्या विषयाकडे आनंद व सुख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>उपभोगण्यासाठी आकर्षित होवून त्यात रममाण होतात. परंतु तो आनंद व सुख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>चिरकाल टिकणारा ठरत नाही. तेव्हा तो बव्हंशी दु:खी व निराश होतो. मनुष्याला तोच-तोचपणा आवडत नाही. त्याला जीवनात विविधता पाहिजे असते. ज्याप्रमाणे गवत खाणारे प्राणी नेहमी ताज्या कुरणाकडे आकर्षित होतात, तसेच मानवप्राणी सुध्दा आनंद व सुख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>नव-नवीन गोष्टीकडे वळत असतात. पण हा आनंद व सुख सुध्दा क्षणैक असतो. म्हणून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>प्रत्येक सुखकारक गोष्टीच्या मागे दु;ख असते. ही एक दु:खाची पहिली अवस्था आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अशातर्हेने मिळविलेले आनंद व सुख क्षणैक ठरत असते. परंतु ह्या वस्तुस्थितीची जाणीव माणसाला नसते. मात्र जेव्हा तो या आनंद व सुखापासून हिरावल्या जातो तेव्हा तो दु:खी व निराश होतो. तो आपल्या मनाचा तोल घालवून बसतो. ही एक दु:खाची दूसरी अवस्था आहे. मनुष्यप्राण्याला या दोन्हिही प्रकारच्या मानसिक अवस्थांना तोंड द्यावे लागते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>पण जो मनुष्य मुक्त झाला आहे तो सुख-दु:खांना वास्तवतेच्या दृष्टिकोनातून पाहत असतो. जीवनात कोणताही बरा-वाईट प्रसंग आला असता त्याचे चित्त विचलीत होत नाही. अशा बर्या-वाईट प्रसंगाकडे तो समानतेच्या भावनेने पाहत असतो. तो सुखाने बेहोष होत नाही किंवा दु:खाने वेडा-पीसा होत नाही. तो कधिही चिंताग्रस्त होत नाही. तो चिंतेतून मुक्त झालेला असतो. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जगातील सर्व संस्कारीत वस्तू सतत बदलत असतात. त्या अस्तित्वात येतात आणि नाहिसेही होत असतात. ह्या संस्कारचक्रातून कोणाचीही सुटका होत नाही. प्रत्येकांचे ह्या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>जगातील अस्तित्व अगदी थोड्या काळापूरतेच राहात असते. जीवनातील ह्या क्षणभंगूरतेमुळे खर्या अर्थाने जगात कायमचे सुखकारक असे काहिच नाही. जीवनात सुख आहे परंतु ते क्षणभंगूर आहे. मनूष्याला अनुभवास येणारे सर्व सुख आणि आनंद लवकरच अस्पष्ट होतात आणि कालांतराने ते लोप पावतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मनुष्यप्राण्याचे सर्व घटक म्हणजे नामरुप, विज्ञान, संज्ञा, वेदना, व संस्कार तसेच पृथ्वी, पाणी, अग्नी आणि वायू हे पंचस्कंधात सामावलेले आहेत. पंचस्कंधाशिवाय मनुष्यप्राण्यात दुसरा कोणताच घटक अस्तित्वात नाही. असा कोणताच घटक नाही की जो पंचस्कंधात सामावलेला नाही. सर्व पंचस्कंध सतत बदलणारे आहेत. परिवर्तनशील<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आहेत. म्हणूनच दु:ख आर्यसत्य स्पष्ट करुन सांगतांना भगवान बुध्द म्हणतात, हे पांच उपादानस्कंध थोडक्यात दु:खमय आहे. दु:ख हे पांच उपादानस्कंधापेक्षा वेगळे नाहीत. पांच उपादानस्कंध आणि दु:ख एकच आहेत. अनित्य आहे. जे अनित्य आहे ते दु:ख आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-84664666273848883092011-07-09T08:17:00.000-07:002011-07-09T08:19:24.662-07:00प्रकरण पांचवे - दुसरे आर्यसत्य - दु:ख समुदय<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>समुदय हे दुसरे आर्यसत्य होय. दु:ख समुदय म्हणजे दु:खाचे कारण.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>मनुष्याला दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कां होते ? त्याला दु:ख कां भोगावे लागते ? त्याला लहानपणापासून असे सांगण्यात येते की, त्याच्या दैवातच, नशिबात तसे लिहिले आहे. ते देवाचे देणे आहे किवा ते मागिल जन्माच्या पापाचे फळ आहे. म्हणून त्याच्या नशिबी असे दु:ख आले आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अश्या विचारसरणीमूळे मनुष्य दु:ख भोगत असतो.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>परंतू दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>हे विधिलिखित नसते किंवा ते देवाचे देणे नसते किंवा पूर्व जन्मिच्या पापाचे फळ सुध्दा नसते तर ते कारणामूळे निर्माण होते. ज्या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कारणामूळे दु:ख निर्माण झाले ती कारणेच नसतील तर ते दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>होणार नाही. असे सांगणारे भगवान बुध्द पहिले मार्गदाते होते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">तृष्णा </span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दु:ख निर्मितीच्या मागे तृष्णा हे एक<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कारण आहे. माणसातील लोभ, द्वेष आणि मोह या विकारांनी तृष्णा निर्माण होते. तृष्णा आहे म्हणून दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आहे. तृष्णा नसेल<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तर दु:खही राहणार नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जेव्हा आपण एखाद्या गोष्टीचा अनुभव घेतो तेव्हाच त्या गोष्टीविषयीची आसक्ती वाटत असते. ज्या गोष्टीविषयीची आपणास अनुभव नाही त्या गोष्टीविषयीची सहसा तृष्णा उत्पन्न होत नाही. एखाद्या रुपावर आपण आसक्त होतो तेव्हा साहजिकच सुखवेदना निर्माण होतात. सुखवेदनाची<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आसक्ती झाली<span style="mso-spacerun:yes"> </span>की नैसर्गिकरीत्या त्या सुखवेदनाची निर्मिती करणार्या रुपाची आसक्ती होते. अशा रितीने वेदनेमुळे तृष्णा निर्माण होते. जेव्हा सुख निर्माण होते तेव्हा अधिकाधीक सुख मिळण्यासाठी पुन: पुन्हा तृष्णा निर्माण होते. म्हणून तीला पुन्हा पुन्हा उत्पन्न होणारी, लोभ आणि विकाराने युक्त असलेली, अनेक विषयात रममाण होणारी तृष्णा असे म्हणतात. हे त्या दु:खाच्या मागचे कारण असते. तृष्णा म्हणजे तहान.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>लोभाने किवा द्वेषाने माणसाला एखादी गोष्ट प्राप्त कराविशी वाटते, तेव्हा त्या गोष्टीसाठी तो तडफडतो, अशा लोभमूलक किवा द्वेषमूलक हव्यासाला तृष्णा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असे म्हणतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"> </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"> </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"> </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">लोभ<span style="mso-tab-count: 1"> </span></span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">लोभ म्हणजेच अपुरेपणा, हावरटपणा आणि अतृपता दर्षविणारी माणसाच्या मनाची स्थिती होय. लोभी माणूस कधिही तृप्त होत नाही. लोभामध्ये माणसाची आवड, इच्छा, ओढ, लालसा, हाव, मालकीहक्क, किर्तीलोभ, अपत्यलोभ, संपत्तीलोभ इत्यादी भावणा दिसून येते. लोभातून दु:ख निर्माण होते. लोभातून भय निर्माण होते. अनिर्बन्ध लोभाने आणि पूर्वग्रहकलुषित मनाने किंवा मिथ्यादृष्टीने जर एखादी गोष्ट केली, तर तो लोभ लवकर जात नाही. उदाहरणार्थ जर एखाद्या वरिष्ट वर्गाने खालच्या वर्गावर स्वत:चे हित जोपासण्यासाठी वर्चस्व प्रथापित करण्याचा मोह झाला असेल तर त्यांचा मोह लवकर सुटणार नाही. त्या प्रयत्नांत त्यांना अनेकदा अपशय जरी आले तरी त्यांचा लोभ आणि मोह कमी होणार नाही. उलट त्याची तिव्रता विफलतेतून आणि निराशेतून आणखी वाढत जाईल. अशा मिथ्यादृष्टी असणार्या लोभाला मान्यता देणार्या तत्वांना नाकारले तरच तो लोभ नष्ट होऊ शकतो. लोभापासून पूर्णपणे विमुक्त झाल्याने दु:ख आणि भय यापासून मुक्तता लाभते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>लोभ आसक्ती निर्माण करतो आणि आसक्ती चित्ताला गुलाम करतो. आसक्तीमूळे दु:ख आणि भय उत्पन्न होतात. जो आसक्तीच्या बंधनातून मुक्त आहे, त्याला दु:ख नाही भय नाही. जो कामभोग अथवा कामुकतेच्या बंधनातून मुक्त आहे, त्याला दु:ख नाही व भय नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">द्वेष<span style="mso-tab-count: 1"> </span></span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जेव्हा एखाद्यी व्यक्ती स्व:ताचा हेतू साध्य न झाल्यामुळे, किवा स्व:ताची अस्मिता दुखावली गेल्यामुळे अंतर्गत असमाधानी असतो,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तेव्हा तो आपला रोष ईतरांवर काढत असतो. यातूनच द्वेष किवा तिरस्कार निर्माण होऊ शकतो. द्वेषामध्ये तिटकारा, तिरस्कार, राग, चीड, असंतोष, सुड यासारख्या मानसिक प्रवृती कार्य करित असतात. यातूनच अपेक्षाभंग, उदासिनता, निराशा, धास्ती, भय यासारख्या वृती मनामध्ये डोकावतात. वस्तुमात्राच्या अस्थिरतेमुळे, असुरक्षेमुळे, आणि असमाधानकारकतेमुळे अशा वृती उत्पन्न होत असतात. वस्तुमात्राचे योग्य आकलन न झाल्यामुळे मनाची अशी अवस्था होत असते. द्वेषामुळे व्यक्तीमध्ये व समाजामध्ये दु:ख निर्माण होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>द्वेषाबरोबर मिथ्यादृष्टीचा मोहसुध्दा असेल तर तो द्वेषाला अधिकच वाढवतो. उदाहरणार्थ मिथ्यादृष्टीने काही वर्ण, जाती-जमाती किंवा धर्म-संप्रदाय सामाजीक, धार्मिक व नैतिक दृष्टया तिरस्करणीय ठरविले तर त्यामुळे उत्पन्न होणारा द्वेष फार जहाल स्वरुप धारण करु शकते. जर्मनीमध्ये ज्यू लोकांचा व भारतामध्ये दलित वर्गांचा झालेला छळ हे त्याचे ज्वलंत उदाहरण आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मोह</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मोह म्हणजे अज्ञानाने, गोंधळून टाकणारी वैफल्याची आणि असहायतेची मानसिक स्थिती होय. मोहाच्या हट्टापायी चुकीच्या मतप्रणालीवर अनाठायी विश्वास ठेऊन त्याचे विपरीत परिणाम मनूष्याला भोगावे लागतात. मोहामुळे लोभ आणि द्वेश उत्पन्न होते. <span style="mso-tab-count:1"> </span>मूर्खपणा, कमीबुध्दी, गोंधळ, चार आर्यसत्याविषयी अज्ञान, पूर्वग्रहकलुषितपणा, कल्पनासृष्टीतील हटवाद, जहालमतवाद, मिथ्यादृष्टी, अहंभाव इत्यादी कमी-अधिक तीव्रतेच्या वृती मोहामध्ये समावलेले असतात. लौकिक आणि कर्माच्या दृष्टीने मोह असणे हा फार मोठा दोष आहे. मोहामुळे जर एखादे कर्म केले तर त्या कर्माच्या परिणामापासून त्या माणसाची सुटका होण्यास वेळ लागतो. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मोह असल्याशिवाय लोभ किंवा द्वेष उत्पन्न होऊ शकत नाही. भगवान बुध्द म्हणतात की, ‘सर्व अकुशल धम्माचे (स्थितीचे) मूळ मोह आहे, ते मोहात एककेंद्रित होतात आणि मोह नष्ट केला म्हणजे सर्व अकुशल धम्मसुध्दा नष्ट होते. मोह आंधळेपणाने, अजाणतेपणे स्विकारले जात असते. त्यात वास्तवता व सम्यकदृष्टीचा अभाव असतो. थोडक्यात सर्व अकुशल कर्माचे मूळ म्हणजे मोह होय. मोहामुळे म्हणजे अज्ञानामुळे माणसाला मिथ्यादृष्टी निर्माण होते. यामुळे त्याला शाश्वतवादी अथवा उच्छेदवादाची भवतृष्णा अथवा विभवतृष्णा होत असते.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">तृष्णा तिन प्रकारची आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कामतृष्णा, भवतृष्णा, व विभवतृष्णा.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">कामतृष्णा<span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">कामतृष्णा म्हणजे सुखाच्या उपभोगासाठी निर्माण झालेली लालसा. कामतृष्णेमूळे वैयक्तिक सुखाच्या व फायद्यासाठी घरा-घरात भांडणे लागतात. सुख कधिही टिकून राहत नाही. एका सुखाची पुर्तता केली की दुसर्या सुखाची लालसा निर्माण होते. त्यामागे मनूष्य धावत असतो. ज्याप्रमाणे वारा मिळाल्यावर अग्नीचा जोर वाढत जातो, त्याच प्रमाणे कामपूर्तिने कामतृष्णा अधिकाधिक वाढत जातो.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भवतृष्णा <span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भवतृष्णा म्हणजे दृष्टी. आत्मा अमर आहे अशी मिथ्यादृष्टी बाळगणे म्हणजे शाश्वतवादी दृष्टी. जिवंत राहण्याची किवा पुन:पुन्हा जन्म घेण्याची लालसा. या लालसेमूळे जगाच्या दु:खात मोठी भर पडली आहे.शंभर वर्षे जगूनही मनूष्य अतृप्तच राहतो. मरणाला माणूस भित असतो. म्हणून डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर म्हणायचे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">शंभर वर्षे शेळी होऊन जगण्यापेक्षा एक दिवस वाघासारखे जगा ! </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">विभवतृष्णा <span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">विभवतृष्णा म्हणजे उच्छेदवादी दृष्टी. उच्छेदवाद्यांना नैतिक बंधन नसते. खा,प्या आणि मजा करा कारण उद्या मरणारच आहे, अशा दृष्टिकोनातून ते स्वार्थांध बनतात आणि शेवटी दु:ख ओढवून घेतात.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI" lang="HI"> </span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-7189313916126951282011-07-09T08:14:00.000-07:002011-07-09T08:17:14.476-07:00प्रकरण सहावे - प्रतित्यसमुत्पादाचा सिध्दांत<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> दु:ख, अनित्यता, अनात्मता आणि निर्वाण हे बुध्द धम्माचे मूलभूत सिध्दांत आहेत. हे चारही सिध्दांत प्रतित्यसमुत्पादावर आधारित आहेत. त्यांचा उगम प्रतित्यसमुत्पादापासून झाला आहे. हा सिध्दांत ईतका महत्वाचा आहे की, जो प्रतित्यसमुत्पादाला जाणतो तो धम्माला जाणतो आणि जो धम्माला जाणतो तो प्रतित्यसमुत्पादाला जाणतो असे भगवान बुध्द म्हणतात. या सिध्दांताच्या आधारे भगवान बुध्दाने पुन्हा पुन्हा जन्म घेणे व पुन्हा पुन्हा मरणावस्था प्राप्त करणे अशा या संपुर्ण भवचक्राचा उलगडा केला आहे. जन्म आणि मरणाचा हा क्रम अनादिकाळपासून एखाद्या चक्राप्रमाणे अखंड गतीने चालत आलेला आहे. अशा या जन्म आणि मरणाच्या रहस्यावर<span style="mso-spacerun:yes"> </span>भगवान बुध्दाने प्रतित्यसमुत्पाद या सिध्दांताच्या आधारे प्रकाश टाकून भवचक्राच्या प्रवृती व निवृतीच्या मुळाशी असलेल्या कारणाचे दिग्दर्शन केले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दांनी प्रतित्यसमुत्पाद म्हणजे काय ते ‘मझिमनिकायातील चूलसकुलदायिसुत्तात’ असे सांगितले</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"> –</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘इमस्मिं सति इदं होति ।</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>इमस्सुप्पादा इदं उपज्जति ॥</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>इमस्मिंअसति इदं न होति ।</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>इमस्स निरोधा इदं निरुज्जति ॥’</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘ह्याच्या होण्यामुळे हे होत असते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ह्याच्या न होण्यामुळे हे होत नसते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ह्याचा उत्पन्न होण्यामुळे हे उत्पन्न होत असते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ह्याचा निरोध केल्याने.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ह्याचा निरोध होत असतो.’ </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">पंचवर्गीय भिक्खूंपैकी स्थविर अश्वजित यांनी सारीपुत्तांना भगवान बुध्दांचा धम्म संक्षेपाने सांगितला-</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘ये धम्मा हेतुप्पभवा, हेतुं तेसं तथागतो आह । </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तेसंच यो निरोधो, एवं वादी महासमणो ॥’</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘जी दु:खे, ज्या गोष्टी (धम्म) कारणांपासून उत्पन्न होतात, त्यांची कारणे <span style="mso-tab-count:1"> </span>तथागतांनी सांगितली आहेत आणि त्यांचा निरोध कसा करावा हे त्यांनी सांगितले <span style="mso-tab-count:1"> </span>आहे. हेच महाश्रमणांचे मत आहे.’</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>यावरुन हे स्पष्ट होते की, अगदी सुरुवातीपासूनच भगवान बुध्दांच्या धम्माचा पाया प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांतावर आधारलेला होता. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">संयुक्त निकायात नमुद केल्याप्रमाणे भगवान बुध्द</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>भिख्कु आनंदाशी संवाद करीत असतांना म्हणाले की, ‘प्रतित्यसमुत्पाद हा सिध्दांत फार गंभ्रीर आहे. गूढ आहे. या धर्माला योग्य प्रकारे न जाणल्यामुळे आणि न समजल्यामुळे प्रजा गुंता झालेल्य धाग्याच्या गुंडीसारखी, गाठी पडलेल्य<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दोरीसारखी आणि गोळा झालेल्या मुंजाच्या गवतासारखी होऊन, अपायात पडून दुर्गतीला प्राप्त होत आहे.’</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>महापधान सुत्तात भगवान बुध्द</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>म्हणतात की, ‘आसक्तीत पडलेल्या, आसक्तीत रममाण असलेल्या आणि आसक्तीत आनंद मानणार्या सामान्य लोकांसाठी हे कठीन आहे की कार्यकारणासंबंधी प्रतित्यसमुत्पादाला ते समजून घेतील.’ सर्वसामान्य लोक ईश्वर, देवदेवता, दैववाद, कर्मकांड, आत्मा इत्यादी संबंधीत मिथ्यादृष्टीत गूतले होते. त्या प्रवाहाच्या विरोधात जाणारा प्रतित्यसमुत्पादाचा सिध्दांत त्यांना समजेल की नाही याबाबत भगवान बुध्दांना शंका वाटत होती. परंतु महाकारुणिकांच्या असिम मैत्री, करुणा, मुदिता व उपेक्षा या ब्रम्हविहाराच्या भावनेने त्यांना प्रवृत केले की जगातील काहीतरी लोकं हा धम्म समजू शकतील. त्यानंतरच त्यांनी आपल्या सिध्दांताची शिकवण जगाला देण्याचा निश्चय केला. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्य म्हणजे प्रत्यय किंवा कारण आणि समुत्पाद म्हणजे उत्पत्ती. अर्थात प्रतित्यसमुत्पाद म्हणजे हेतूमुळे किंवा कारणामुळे कार्याची उत्पत्ती होणे. <span style="mso-tab-count: 1"> </span>ह्याच्या उत्पन होण्यामुळे हे उत्पन होत असते. यालाच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कार्यकारणभाव </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal">(Cause and effect)</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> असेही म्हटले जाते. प्रतित्यसमुत्पादाला प्रत्ययाकार किंवा पच्चयाकार निदान असेही म्हणतात. त्याचा संबंध अनित्यता आणि अनात्मता यांचेशी आहे. कोणताही पदार्थ शाश्वत नाही. सव संस्कारीत पदार्थ अनित्य आहेत, क्षेणैक आहेत आणि हेतुप्रत्ययजनित आहेत. प्रतित्यसमुत्पादाला ‘मध्यमावर्ग’ असेही म्हणतात. बुध्दधम्मात शाश्वत दृष्टी व उच्छेद दृष्टी यांना टोकाचे दोन मार्ग असे म्हटले आहे. महास्थविर बुध्दघोषांनी ‘प्रतीत्य’ शब्दात शाश्वत दृष्टी आणि ‘समुत्पाद’ शब्दात उच्छेदवादी दृष्टीचे खंडण केले आहे असे सांगून प्रतित्यसमुत्पाद मध्यममार्गाचे तत्वज्ञान सांगतो असे म्हटले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आचार्य नागार्जुन यांनी प्रतित्यसमुत्पादाला आणि शून्यता यांना एकच मानले आहे. विग्रहव्यावर्तनीमध्ये नागार्जुन म्हणतात की, ज्यांनी शून्यतेला जाणले आहे त्यांनी सर्व लौकिक आणि लोकोत्तर अर्थाला सुध्दा जाणले आहे. कारण ज्यांनी शून्यतेला जाणले आहे, त्याने प्रतित्यसमुत्पादाला जाणले आहे. त्याने चार आर्यसत्यालाही जाणले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भगवान बुध्दांनी प्रतित्यसमुत्पाद हया<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सिध्दांताचा शोध लाऊन मानवाच्या दु:खाच्या निर्मितीची प्रक्रिया अतिशय सोप्या शब्दात आणि वैज्ञानिक दृष्टीकोनातून मांडली आहे. म्हणून त्यांचा प्रतित्यसमुत्पादाचा सिध्दांत हा एक अलौकीक शोध आहे. त्यावेळी जी समाजरचना होती, जी विचारधारा प्रचलीत होती, त्या प्रवाहाच्या विरोधात प्रतित्यसमुत्पादा द्वारे त्यांनी आपल्या एका नवीन धम्माची<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आणी<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तत्वज्ञानाची<span style="mso-spacerun:yes"> </span>प्रतिष्ठापना केली.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पाद हा सिध्दांत केवळ दु:खापुरताच मर्यादित नाही, तर तो विश्वातील सर्व गोष्टींना लागू<span style="mso-spacerun:yes"> </span>पडतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">याच सिध्दांताच्या आधारे भगवान बुध्दाने सृष्टीचा निर्माता म्हणून इश्वराला नाकारले. तसेच ईश्वराच्या अस्तित्वाला व आत्म्याच्या स्वतंत्र अस्तित्वाला सुध्दा नाकारले.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कोणीही जग शून्यातून निर्माण करु शकत नाही व</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">कोणतीही गोष्ट शून्यातून निर्माण होत नाही तर ती कारणाने निर्माण होत असते. त्यामुळे सृष्टीचा निर्माता ईश्वर, देव वगैरे सर्व कल्पना खोट्या आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सर्व विश्व प्रतित्यसमुत्पाद म्हणजे कार्यकारणभावाच्या सिध्दांतावर आधारलेले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भारतीय संस्कृतीत ईश्वराचा व आत्म्याचा संबंध धर्माशी जोडला आहे. भगवान बुध्दाने मानवाच्या प्रगतीसाठी व विकासासाठी ईश्वर आणि आत्मा यांचा धर्माशी जोडलेला संबंध नाकारला. वासेठ्ठ आणि भारद्वाज या ब्राम्हणाशी झालेल्या चर्चेत बुध्दाने ईश्वराविषयी त्यांचे मत स्पष्ट केले आहे. बुध्दाच्या मते या जगात खूनी, चोर, डाकू, लुटारु, व्यभिचारी, व्यसनी, फसवे, असे अनेक तर्हेचे लोक असतात. जर ईश्वर सर्वज्ञ, सर्वशक्तीमान आणि सर्वव्यापी आहे तर तो एकतर या सर्व गोष्टीमध्ये तोच विद्यमान आहे अथवा अशा अनिष्ट गोष्टीचा तो पुरस्कर्ता तरी आहे. असेही नसेल तर अशाप्रकारचा ईश्वर आंधळा तरी आहे. सृष्टी ही ईश्वरनिर्मित नसून ती उत्क्रांत झाली आहे असे त्यांचे ठाम मत होते. भगवान बुध्दानी ईश्वराचे स्थान </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">`</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">सदाचार</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">व नितिला</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">’ दिले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language: HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दाने पुनर्जन्माला अवतार </span>(Incarnation) <span style="mso-bidi-language: HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>म्हणून नाही तर पुनर्निमिर्ती म्हणून मानले.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्यानी शरीराचे चार घटक म्हणजे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>पृथ्वी, पाणी, अग्नी आणि वायू यांचे पुनर्जन्म मानले, आत्म्याचे नाही.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पाद सिध्दांतात भगवान बुध्दाने दु:खाचे उगम कसे होते व त्याचा निरोध कसा करता येईल याचा शोध घेतला. प्रतित्यसमुत्पादाचा शोध लावल्यामूळे सिध्दार्थ गौतमाला बुध्दत्व प्राप्त झाले.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">ज्ञानप्राप्तीच्या रात्री पहिल्या, दुसर्या आणि तिसर्या प्रहरी भगवान बुध्दांनी प्रतित्यसमुत्पादाचाच विचार केला. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पाद हा बारा कड्याचा सिध्दांत आहे. ज्या प्रकारे एखाद्या चक्राला अनेक आरे असतात आणि ते चक्र आर्यासहित गोलाकार फिरत राहते. त्याचप्रमाणे हे भवचक्र बारा आर्यांचे बणले असून ते अखंडपणे फिरत राहते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>सिध्दांतानुसार अविद्येमुळे संस्कार उत्पन्न होतात, संस्कारामुळे विज्ञान, विज्ञानामुळे नामरुप (मन आणि शरीर), नामरुपामुळे षडायतन (सहा ईद्रीये), षडायतनामुळे स्पर्श, स्पर्शामुळे वेदना, वेदनेमुळे तृष्णा, तृष्णेमुळे उपादान (चिकटून राहणे), उपादानामुळे भव (होणे), भवमुळे जाती (जन्म), जातीमुळे जरा (वार्धक्य), मरण, शोक उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">. </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">अशा तर्हेने अविद्येपासून ते <span style="mso-spacerun:yes"> </span>जरा, मरण पर्यंत दु:खाचा उगम होणार्या बारा कड्यांना अनुलोम प्रतित्यसमुत्पाद असे म्हणतात. दु:खाचा उगम कसा होतो हे अनुलोम प्रतित्यसमुत्पादमध्ये सांगितले आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तसेच अविद्येचा निरोध केला असता संस्काराचा निरोध होतो. संस्काराच्या निरोधाने विज्ञानाचा निरोध होतो. विज्ञानाच्या निरोधाने नामरुपाचा निरोध होतो. नामरुपाच्या निरोधाने स्पर्शाचा निरोध होतो. स्पर्शाच्या निरोधाने वेदनेचा निरोध होतो. वेदनेच्या निरोधाने तृष्णेचा निरोध होतो. तृष्णेच्या निरोधाने उपादानाचा निरोध होतो. उपादानाच्या निरोधाने भवाचा निरोध होतो. भवाच्या निरोधाने जातीचा निरोध होतो. जातीच्या निरोधाने जरा, मरण, शोक याचा निरोध होतो. याप्रमाणे दु:खाचा निरोध होतो. अशा तर्हेने अविद्येपासून ते <span style="mso-spacerun:yes"> </span>जरा, मरण पर्यंत दु:खाचा निरोध करणार्या बारा कड्यांना प्रतिलोम प्रतित्यसमुत्पाद असे म्हणतात. दु:खाचा निरोध कसा होतो हे प्रतिलोम प्रतित्यसमुत्पादमध्ये सांगितले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">दु:खाचे उगम कसे होते व त्याचा निरोध कसा होतो याची कारणमिमांसा प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांतानुसार भगवान बुध्दाने याप्रमाणे समजावून सांगितला आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाचा सिध्दांत सांगतांना अविद्येपासून सुरुवात केली आहे. परंतु अविद्या हे दु:ख निर्मितीचे मूळ कारण आहे असे म्हणता येणार नाही. जगातील प्रत्येक गोष्टीचा उगम दुसर्या कोणत्या तरी समुत्पादाच्या गोष्टीच्या अस्तित्वावर अवलंबून आहे. प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांतानुसार जगात कोणतेच मूळ कारण असु शकत नाही, अविद्या म्हणजे जग जसे तसे न पाहणे, म्हणजेच दु:ख आर्यसत्याविषयी संपुर्ण ज्ञान नसणे. ज्याला आर्यसत्याविषयी संपुर्ण ज्ञान आहे. त्याच्याकडून संस्कार उत्पन्न होणार नाही, त्याच्यात तृष्णा उत्पन्न होणार नाही. म्हणजेच तो दु:खातून मुक्त होईल.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कोणत्याही गोष्टी प्रत्ययाशिवाय म्हणजे कारणाशिवाय होत नसते. कारणामुळे जे कार्य होते ते आपल्या परीने दुसर्या कार्याचे कारण होते. आणि ते दुसरे कार्य आपल्या परीने तीसर्या कार्याचे कारण होते. अशा तर्हेने कार्यकारन भावाचे चक्र अव्याहतपणे चालू असते. वस्तुमात्रांतील परस्परसंबंध हे प्रतित्यसमुत्पादाचे मुळ स्वरुप आहे. कोणतीही वस्तु स्वयंसिध्द नसते. तिचे अस्तित्व संबंधजन्य असते. यावरुन असे लक्षात येईल की, जगात कोणत्याही गोष्टीला पहिले कारण नसते. कारण प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांतानुसार कोणतेही अस्तित्व हे त्याच्या कारणामुळे अस्तित्वात आलेले असते. शिवाय कार्याला एकच कारण असते असेही नाही, तर बहुतांश वेळेला अनेक कारणांच्यामुळे कार्य घडत असते. म्हणून प्रतित्यसमुत्पादाचे हे सिध्दांत नीट समजल्यावर<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>लक्षात येईल की, जगात शून्यातून काहीच निर्माण होत नाही. त्यामुळे ईश्वराला शून्यातून जग निर्माण करणे शक्य नाही. प्रत्येक कार्य हे कारणावरच अवलंबून असल्यामुळे जगावर अधिकार चालविणार्या ईश्वराचे काहीच काम नाही. जर ईश्वर असेलच तर तोही कोणत्यातरी कारणामुळे उत्पन्न झाला असला पाहिजे. कारण तो स्वयंभू असणे शक्य नाही. कार्यकारण भावामुळे जगात चमत्काराला वाव नाही. म्हणून बौध्द धम्मात ईश्वराला, त्याच्या चमत्काराला किंवा आत्म्याला काहीच स्थान नाही. बौध्द धम्मात ईश्वराला, त्याच्या चमत्काराला किंवा आत्म्याला मानले जात नाही. ब्रम्ह हे विश्वनुर्मितीचे कारण<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असू शकत नाही. बी पासून झाड उत्पन्न होते. त्याचप्रमाणे आपल्या भोवतालच्या सर्व वस्तू कारणांमुळे अस्तित्वात येत असतात. अस्तित्वात असलेल्या सर्व वस्तू कारणाशिवाय अस्तित्वात आलेल्या नाहीत. ईश्वर, ब्रम्ह, आत्मा, देव असे कोणीही अस्तित्वात असू शकत नाही. आपण केलेया कृत्याचे बरे वाईट परिणाम घडत असतात. थोडक्यात म्हणजे सर्व विश्वच प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांतावर आधारलेले आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>बौध्द धम्मात भवचक्र किंवा संसारचक्र, कर्म आणि पुनर्जन्म यांचा संबंध दु:ख आर्यसत्याशी जोडला आहे. <span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"> </span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-23915705959434097842011-07-09T08:12:00.000-07:002011-07-09T08:14:40.439-07:00प्रकरण सातवे - प्रतित्यसमुत्पादाच्या बारा कड्यांचे विवरण<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">१) अविद्या</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची पहिली कडी म्हणजे अविद्या.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"> </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">अविद्या म्हणजे चार आर्यसत्याचे अज्ञान. या चार आर्यसत्याचे यथार्थ ज्ञान नसणे. अशा अविद्य लोकांना त्यांच्या मनाविषयी व शरीराविषयी तीन प्रकाराचे भ्रम निर्माण होत असतात.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आपले शरीर आणि मन म्हणजे मी, माझे व माझा आत्मा’ हे भ्रम वाढत गेल्यावर हव्यास निर्माण होतो. हा हव्यास वाढल्यानंतर वर्तमानातील आणि भविष्यातील जीवनक्रम घडविणारी कृत्ये घडत असतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">२) संस्कार</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची दुसरी कडी म्हणजे संस्कार. अविद्येमुळे संस्कार उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ज्यांना चार आर्यसत्याचे यथार्थ ज्ञान झाले त्यांची प्रज्ञा विकसित होत असते. ते जग जसे आहेत तसे पाहतात. अज्ञान नष्ट होते. अविद्या नष्ट होऊन त्यांचे संस्कारही नष्ट होतात. ते असंस्कारीत होतात. त्यांना निर्वाण प्राप्त होते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>संस्कार म्हणजे कृत्य करणे, योजना करणे, काम करण्यासाठी हालचाल करणे की ज्यामुळे त्या </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">कृत्याचा, योजनेचा कामाचा परिणाम नैतिक दृष्ट्या चांगला किंवा वाईट, कुशल किंवा अकुशल, पुण्यमय किंवा पापमय होत असतो. चांगल्या अथवा वाईट कृत्याचा झालेला परिणाम म्हणजेच संस्कार. संस्कार आपल्या वर्तमान आणि भविष्यातला शारीरिक, वाचिक आणि मानसिक सर्व कृत्याचा जीवनक्रम ठरवीत असतात.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अविद्येचा निरोध केला असता संस्काराचा निरोध होतो.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">३) विज्ञान</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची तिसरी कडी म्हणजे विज्ञान. संस्कारामुळे विज्ञान उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count: 1"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>विज्ञान म्हणजे जाणणे, निरनिराळ्या प्रकारे अनुभूती घेणे. आपण आपल्या पांच ईंद्रियाद्वारे आणि मनाद्वारे निरनिराळ्या प्रकारची अनुभूती घेत असतो. जसे आपण आपल्या डोळ्याद्वारे बाह्य वस्तूमात्र जाणत असतो. कानाद्वारे आवाज जाणत असतो. नाकाद्वारे वास जाणत असतो. जिभेद्वारे चव जाणत असतो. त्वचेद्वारे स्पर्श जाणत असतो. आणि मनाद्वारे कल्पन्ना आणि विचार जाणत असतो. अशा तर्हेने विज्ञान सहा प्रकारचे आहेत. चक्षू विज्ञान, कर्ण विज्ञान, घ्राण विज्ञान, जिव्हा विज्ञान, स्पर्श विज्ञान आणि मनो विज्ञान. तसेच ज्याचा परिणाम कुशल कर्मात होतो व ज्याचा परिणाम अकुशल कर्मात होतो अशा प्रकारचे दोन विज्ञान आहेत. दृश्य आकृती आणि रंग, आवाज इत्यादी इंद्रिय विषय असले आणि त्याचा संबंध अनुक्रमे डोळे, कान इत्यादी इंद्रियांशी आला तरच विज्ञान जागृत होते, इतर वेळी नाही. त्याचप्रमाने कल्पना आणि विचार हे इंद्रिय विषय मनात आले तरच मनिंद्रिय विज्ञान जागृत होते, ह्यावरुन असे स्पष्ट होते की इंद्रिय आणि विषयाचा एकमेकांशी संबंध आलाच तर विज्ञान जागृत होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI" lang="HI"> </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जसे आपण पुस्तक वाचत असतांना आपले मन जर दुसरीकडे गुंतले असेल तर उघड्या डोळ्यांनी आपण केवळ पुस्तकाकडे पाहत असतो. परंतु त्यात काय लिहिले आहे ते आपल्या लक्षात येत नाही. कारण त्यावेळी आपले च्क्षुंद्रियविषय विज्ञान जागृत नसते. म्हणून इंद्रिय आणि त्या त्या इंद्रियाच्या विषयाचा एकमेकांशी संबंध असतो. ते एकमेकावर अवलंबून असतात. म्हणूनच विज्ञान सुध्दा शाश्वत नाही तर ते क्षणाक्षणाला बदलत असतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>संस्काराचा निरोध केला असता विज्ञानाचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">४) नाम-रुप </span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-top: 12pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count: 1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची चवथी कडी म्हणजे नामरुप. विज्ञानामुळे नामरुप उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI">.</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:2"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-top: 12pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count: 1"> </span>नाम म्हणजे मन व रुप म्हणजे शरीर. नाम (मन)<span style="mso-spacerun:yes"> </span>हे चार खंडाचे बनलेले आहे. ते म्हणजे १) विज्ञान (</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">Consciousness </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जाणीव), २) संज्ञा (</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">Perception </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">आकलन), ३) वेदना (</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">Sensation </span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">संवेदना, अनुभूती) व ४) संस्कार (</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">Reaction </span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">प्रतिक्रिया).</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-top: 12pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count: 1"> </span>मनाच्या माध्यमातून एखाद्यी प्रक्रिया कशी घडत असते याचे उदाहरण म्हणजे- समजा रस्त्यात एखादी वस्तु दिसली तर ते पाहण्याची क्रिया डोळ्यांनी करताच काहितरी आहे याची<span style="mso-spacerun:yes"> </span>याची जाणिव (विज्ञान) होते. त्यापाठोपाठ लगेच दुसरी क्रिया घडते ती म्हणजे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>नक्किच भयावह साप आहे याचे आकलन (संज्ञा) होते. ते पाहून भितीदायक संवेदना (वेदना) निर्माण होते. लगेच प्रतिक्रिया (संस्कार) उत्पन्न होते की आपण तेथून दुर जायला पाहिजे अन्यथा तो साप जर चावला तर आपला मृत्यू ओढवेल.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-top: 12pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">रुप (शरीर) हे पांच ज्ञानेंद्रियांच्या सहाय्याने क्रियाशील राहत असून त्यांच्यामुळेच बाह्य जगाशी संबंध प्रस्थापित होत असते. ते पांच इंद्रिय म्हणजे १) डोळा, २) नाक, ३) कान, ४) जीभ, व ५) त्वचा ही होत. या पांच इंद्रियाच्या माध्यमातून वेगवेगळ्या पांच बाबीचे ज्ञान मानवास होते. डोळ्याद्वारे बाह्य वस्तूमात्र जाणणे, नाकाद्वारे गंध जाणणे, कानाद्वारे आवाज जाणणे, जिभेद्वारे चव जाणणे, व त्वचेद्वारे स्पर्श जाणणे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">तसेच रुप (शरीर) हे १) पृथ्वी, २) पाणी, ३) अग्नी आणि ४) वायू या चार घटकांचे बनलेले आहेत<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आणि हे चार घटक सृष्टीमध्ये निसर्गत:च विद्यमान असतात.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-top: 12pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count: 1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>भगवान बुध्दांनी रुप आणी नाम या घटकांवर लक्ष केंद्रित करुन चिंतन केले आणि सत्याचा शोध घेतला. त्यांनी या नामरुपाच्या जडण-घडणीची सूक्ष्म पातळीवर अंतर्मुख होऊन चिकित्सा केली. वरकरणी जड घटकांचे बनलेले हे शरीर (रुप) भरीव भासत असले आणि त्या आधारावर क्रिया करणारे हे मन (नाम) वरवर स्थूल भासत असले तरी ते शरीर अगदी सूक्ष्म सुक्ष्म परमाणूचे बनलेले आहे. याचा शोध सर्वप्रथम भगवान बुध्दांनी लावला. एवढेच नव्हे तर हे सारे मन आणी शरीर क्षणाक्षणाला अतिसूक्ष्म प्रमाणात अत्यंत शिघ्रगतीने सतत बदलत आहे; उत्पन्न होत आहे; नष्ट होत आहे. हे भगवान बुध्दांना दिसले. यालाच त्यांनी अनित्य म्हटले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आधुनिक शास्त्रज्ञांनी हे अंतिम सत्य मान्य केले आहे. एवढेच नव्हे तर इसवी सन सहाव्या शतकापूर्वी भगवान बुध्दांनी मांडलेले बरेच सिध्दांत आधुनिक विज्ञानाने मान्य केले आहे असे मत डॉ.बाबासाहेब आंबेडकरांनी बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात मांडले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoNormal" style="margin-top: 12pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">या नामरुप प्रवृती मानवामध्ये दु:निर्मितीसाठी सहाय्यभूत ठरत असतात.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आपल्या मनावर बालपणापासून निसर्गात आणि आजुबाजूला घडणार्या अनंत घटनाच्या संग्रहाचा स्तर चढलेला असतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>बाह्य जगात<span style="mso-spacerun:yes"> </span>घडणारी घटना आपले मन त्यामध्ये संग्रहीत जुन्या संस्काराशी<span style="mso-spacerun:yes"> </span>ताडुन पाहत<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असते व त्यानूसार प्रतिक्रिया व्यक्त करीत असते. या मनात अनेक प्रकारचे विकार संग्रहीत झालेले असतात. अर्थात प्रत्येकाचे मन अशुध्द व मळलेले असतात. जोपर्यंत कोणत्याही व्यक्तीला स्वत:च्या मनातील मळ व अशुध्दता दिसणार नाही,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तो पर्यंत तो ते मळ व अशुध्दता शुध्द करण्याच्या फंदात पडणार नाही. जेव्हा मन नितांत निर्मळ<span style="mso-spacerun:yes"> </span>होइल,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>परिशुध्द होईल तेव्हाच त्या मनावर नविन संस्कार रुजल्या जातील. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>विज्ञान हे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>परिवर्तनशील आहे. त्या परिवर्तनशीलतेच्या तत्वामुळेच नामरुप<span style="mso-spacerun:yes"> </span>हे नेहमी बदलणारे तत्व ठरते.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>विज्ञानाचा निरोध केला असता नामरुपाचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">५)<span style="mso-spacerun:yes"> </span>षडायतन</span><span style="font-size:14.0pt; mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">प्रतित्यसमुत्पादाची पांचवी कडी म्हणजे षडायतन. नामरुपामुळे षडायतन उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>षडायतन म्हणजे सहा आयतने. ते म्हणजे डोळा, कान, नाक, जिभ,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्वचा आणि मन. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>येथे डोळ्याचे आयतन म्हणजे पाहण्याची क्षमता असलेल्या इंद्रियाची संवेदनशीलता.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कानाचे आयतन म्हणजे ऎकण्याची क्षमता असलेल्या इंद्रियाची संवेदनशीलता.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>नाकाचे आयतन म्हणजे वास घेण्याची क्षमता असलेल्या इंद्रियाची संवेदनशीलता.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>जिभेचे आयतन म्हणजे चव घेण्याची क्षमता असलेल्या इंद्रियाची संवेदनशीलता.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्वचेचे आयतन म्हणजे स्पर्श जाणण्याची क्षमता असलेल्या इंद्रियाची संवेदनशीलता.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>मनाचे आयतन म्हणजे कल्पना, विचार जाणण्याची क्षमता असलेल्या इंद्रियाची संवेदनशीलता.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>नामरुपाचा निरोध केला असता षडायतनचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">६) स्पर्श</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची सहावी कडी म्हणजे स्पर्श. षडायतनामुळे स्पर्श उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जेव्हा चक्षूरुप आणि चक्षूविज्ञान यांचा संबंध येतो तेव्हा त्या संबंधाला </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्पर्श असे म्हणतात. स्पर्श म्हणजे ज्ञानेंद्रिय, ज्ञानेंद्रिय विषय आणि ज्ञानेंद्रिय<span style="mso-spacerun:yes"> </span>विज्ञान यांचा समन्वय होणे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>पांच इंद्रियांच्या क्रियेला मनाने दिलेले आदेश यांच्या परस्पर संबंधातून आपण बाह्यजगाशी संपर्क प्रस्थापित करीत असतो. जसे आपण जर पुस्तकातील अक्षरांकडे पाहिले तर नेत्रस्पर्श, कानाला<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कुणाचा आवाज ऎकू आला तर कर्णस्पर्श,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>नाकाला कसलातरी गंध आला तर घ्राणस्पर्श, काही खात असतांना<span style="mso-spacerun:yes"> </span>जिभेला चव कळली तर जिव्हास्पर्श,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्वचेला कसलातरी संपर्क आला तर त्वचास्पर्श असे या पांचही इंद्रियाला त्या त्या विषयाचा स्पर्ष होत असतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>या सर्व क्रियावर मनाचे अधिराज्य असते. मन जर नसेल तर कोणताही स्पर्श जाणवणार नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>षडायतनचा निरोध केला असता स्पर्शाचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">७) वेदना</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची सांतवी कडी म्हणजे वेदना. स्पर्शामुळे वेदना उत्पन्न होतात</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">.</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>वेदना म्हणजे इंद्रियांचा इंद्रिय विषयांशी<span style="mso-spacerun:yes"> </span>संपर्क आला असता जाणवणारी अनुभूती. एखाद्या बाह्यस्थितीचा आपल्या ज्ञानेंद्रियाला स्पर्श होताच जे तरंग शरीरात निर्माण होतात ते म्हणजेच वेदना. वेदना कशी निर्माण होते ते मनाच्या अवस्थेवर अवलंबून आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>वेदना तीन प्रकारच्या आहेत.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सुखमय वेदना, दु:खमय वेदना व<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सुखमय व दु:खमय वेदना.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एखादे रुप पाहिल्याने, आवाज ऎकल्याने, वास घेतल्याने, चव घेतल्याने, स्पर्श केल्याने व मनांत कल्पना किंवा विचार आल्याने संवेदना निर्माण होत असतात. त्या सहा प्रकारच्या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>संवेदना डोळा, कान, नाक, जिभ,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्वचा आणि मन अनुभवत असतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>जेव्हा ज्ञानेंद्रिय, ज्ञानेंद्रिय विषय आणि ज्ञानेंद्रिय<span style="mso-spacerun:yes"> </span>विज्ञान यांचा समन्वय झाल्याने स्पर्श होतो,तेव्हाच संवेदना निर्माण होत असतात. म्हणून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>स्पर्शामुळे वेदना निर्माण होत असतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>स्पर्शाचा निरोध केला असता वेदनेचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">८) तृष्णा</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची आठवी कडी म्हणजे तृष्णा . वेदनेमुळे तृष्णा उत्पन्न होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>रुप, काम, मैथून, शब्द, गंध,रस, स्पर्श इत्यादी लोभ, द्वेष आणि मोह या विकारांनी युक्त असलेली भावना म्हणजे </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI">.</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> तृष्णा होय.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तृष्णेमुळे दु:खाची निर्मिती होत असते.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>मोह किंवा अविद्येमुळे आपण कोणत्याही वेदनेवर लोभाची किवा द्वेशाची प्रतिक्रिया व्यक्त करित असतो. यालाच तृष्णा म्हणता येईल. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एखादी न आवडणारी व्यक्ती, वस्तू किंवा स्थिती आपल्यासमोर आली तर ती नकोशी वाटून आपण त्याचा द्वेष करायला लागतो. मनातील संस्कार<span style="mso-spacerun:yes"> </span>नकाराची भावना व्यक्त करतात. याच भावनेने आपण दु:खी होत असतो. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>किंवा याच्या उलट एखादी आवडणारी व्यक्ती, वस्तू किंवा स्थिती आपल्यासमोर आली तर ती आपल्याला हवी-हवीशी वाटून आपण त्याचा लोभ करायला लागतो. मनातील संस्कार<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आवडल्याची भावना व्यक्त करतात. याच लोभाच्या, आसक्तीच्या भावनेने क्षणीक सुख मिळते. परंतु ती दुर गेली की आपण दु:खी होत असतो. अशा तर्हेने एखादा तिरस्कार, घृणा किंवा आसक्ती यांच्या हव्यासामुळे दु:खाचे कारण बनते.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>मोह म्हणजे अज्ञान किंवा अविद्या यमुळेच हे लोभ,द्वेशाचे चक्र सुरु राहते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>वेदनेचा निरोध केला असता तृष्णेचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">९) उपादान</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची नववी कडी म्हणजे उपादान. तृष्णेमुळे उपादान उत्पन्न होते.</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>उपादान म्हणजे घट्ट पकडून ठेवणे. जरी एखाद्या घट्ट पकडून ठेवलेल्या गोष्टीपासून त्रास, कष्ट, दु:ख होत असले तरी ती गोष्ट न सोडणे. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">तृष्णेचा हळूहळू आपल्या मनात संचय वाढत जातो. त्यामुळे त्याची मनावर घट्ट पकड बसते. तृष्णेच्या याच संचयाला उपादान म्हणतात. तृष्णेच्या संग्रहाने अर्तात उपादानाने प्रभावित होऊन मनुष्य पुढिल कर्म करीत असतो. उपादान चार प्रकाराचे आहेत. <span style="mso-tab-count: 1"> </span>पहिले कामउपादान म्हणजे सर्व प्रकारच्या आनंद देणार्या, सुख देणार्या, आवडणार्या आणि लैंगिक समाधान देणार्या गोष्टीसंबंधी अत्यंत पराकोटीचे आकर्षण असणारी विचारसरणी. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दुसरे दृष्टीउपादन म्हणजे असा विश्वास की, ‘हे एकच बरोबर आहे व बाकीचे चुकीचे आहे’ असा एकांगीपणाची विचारसरणी.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तिसरे उपादान म्हणजे कर्मकांडाने मनुष्य पवित्र होतो, त्याच्यावर कोणतेही संकट येणार नाहीत किंवा आलेल्या संकटाचे निवारण होईल, त्याला भौतिक लाभ होईल, त्याला सुख मिळेल अशा प्रकारची विचारसरणी.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>चवथे सत्कायदृष्टी उपादान म्हणजे ‘मी’, ‘माझे’, ‘माझा आत्मा’ अशी आत्मभावाचे दृष्टी व नेहमी बदलत<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असणार्या जगाला न बदलणारे आहे, आत्मा कायम टिकणारा आहे अशी धारणा बाळगणारी विचारसरणी.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तृष्णेचा निरोध केला असता उपादानाचा निरोध होतो. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">१०) भव</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची दहावी कडी म्हणजे भव. उपादानमुळे भव उत्पन्न होते.</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भव म्हणजे अस्तित्वात येणे. तृष्णेच्या संग्रहाने अर्थात उपादानाने प्रभावित हॊवून मानव पुढील कर्म करीत असतात. त्या कर्माचा परिपाक म्हणजेच ‘भव’ होय. भव म्हणजे चित्ताचे असे कर्म की ज्यामुळे फळाची उत्पत्ती होते. अर्थात हे भव म्हणजे कर्म पुन्हा उत्पन्न होण्याची, जन्म घेण्याची ईच्छा निर्माण करते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कम्म आणि विपाक असे भवाचे दोन पैलू आहेत. कम्म म्हणजे कर्म जी मनुष्याकडून कायेने, वाचेने व मनाने कुशल-अकुशल, पापमय-पुण्यमय, अध्यात्मिक आणि वैचारिक कृत्ये केली जातात ती. अशी कृत्ये की, ज्यामुळे त्याचेवर संस्कार घडत असतात किंवा त्याचा भविष्यातील जीवनक्रम घ्डवीत असतात. विपाक म्हणजे त्या कर्माचा परिणाम. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कम्माबाबत भगवान बुध्द म्हणतात की, ‘समाजामध्ये नैतिक व्यवस्था सांभाळण्याचे काम कम्म नियम करीत असतात. समजामध्ये नैतिक व्यवस्था चांगली आहे याचा अर्थ मनुष्य कुशल कर्म करीत आहे. जर नैतिक व्यवस्था वाईट असेल तर याचा अर्थ मनुष्य अकुशल कर्म करीत आहे. भगवान बुध्द कर्म सिध्दांतावर इतका जोर देत असत की त्यांच्या म्हणण्याप्रमाणे कर्म सिध्दांताच्या दृढ पालनाशिवाय नैतिक सुव्यवस्था अशक्य आहे. डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरानी ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात लिहिल्याप्रमाणे कम्म हे जगातील नैतिक व्यवस्थेचा आधार आहे. कम्म नियमात जसे दिवसामागून रात्र येते तसे कर्मामागून त्याचा परिणाम येत असतो. म्हणून ‘कराल तसे भराल’ असे सांगणारे भगवान बुध्द पहिलेच आहेत.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कुशल कर्मापासून होणारा लाभ प्रत्येक कुशल कर्म करण्याला मिळत असतो आणि अकुशल कर्माचा दुष्परिणाम कुणालाही टाळता येत नाही. म्हणून भगवान बुध्दाचा उपदेश असा की, ‘असे कुशल कर्म करा म्हणजे मानवतेला चांगल्या नैतिक व्यवस्थेचा लाभ होईल. कारण कुशल कर्मानेच नैतिक व्यवस्था राखली जाते. अकुशल कर्म करु नका. कारण त्यामुळे नैतिक व्यवस्थेची हानी होते आणि मानवता दु:खी होते.’ कर्माचा विपाक म्हणजे परिणाम कर्त्याला भोगावे लागतात. कधी कधी एकाच्या कर्माचा परिणाम दुसर्यालाही भोगावे लागतात. त्यामुळे नैतिक व्यवस्थेत बाधा निर्माण होते. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आपल्या मनात ईच्छा निर्माण होणे हे मनाची एक वृती आहे. इच्छा निर्माण झाली की त्याच्या पूर्ततेसाठी मनूष्य मनाने, वाणीने व कायेने कर्म करीत असतो. बुध्द धम्मानूसार मनूष्याची इच्छा ही अगदी स्वतंत्र असून ती पूर्वी केलेल्या कर्मावर अवलंबून नसते. कर्म हे बीज आहे तर त्याचे फळ म्हणजे कर्मविपाक आहे. इच्छा ही कर्माप्रमाणे कुशल किंवा अकुशल असू शकते. इच्छा, त्यानंतर कर्म आणि कर्मानंतर कर्मविपाक असा कार्यकारणाचा खेळ अव्याहतपणे चालू असते. यालाच जीवन किंवा संसार म्हटले जाते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जरी आपल्या हातून अपघाताने, चूकीने, अज्ञानाने, गैरसमजुतीने किंवा अन्य कोणत्याही कारणाने अकुशल कर्मे घडली असेल तर ह्या क्षणापासून जागृत राहून कुशल कर्मे करण्यास सुरुवात करावी. राहिलेल्या आयुष्यात आपण जेवढे जास्त कुशल कर्मे करु तेवढ्यामुळे अकुशल कर्माचा जोर कमी अथवा अगदी नष्ट होण्याची शक्यता असते. म्हणून मागे केलेल्या अकुशल कर्मांनी हताश व निराश न होता मनूष्याने ध्येर्याने जास्तीत जास्त कुशल कर्मे करावीत म्हणजे त्याचे जीवन मंगलदायी होऊन समाजालाही फायदा होईल. मनूष्याने सतत जागृत राहून कुशल कर्मे करीत राहावीत अशी भगवान बुध्दांची शिकवण आहे.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>म्हणूनच भगवान बुध्दाच्या धम्मामध्ये अन्य धर्मात ईश्वराला जे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>स्थान आहे ते नीतीला दिले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>उपादानाचा निरोध केला असता भवाचा निरोध होतो.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">११) जाति</span><span style="font-size:14.0pt;mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची अकरावी कडी म्हणजे जाति. भवामुळे जाति उत्पन्न होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जातिचा अर्थ म्हणजे पंचस्कंधाचे प्रगट होणे. पंचस्कंध म्हणजे रुप, वेदना, संज्ञा, संस्कार आणि विज्ञान यांचे प्रगटीकरण म्हणजेच जाति होय. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">भवाचा निरोध केला असता जातिचा निरोध होतो.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-size: 14.0pt;font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">१२) जरा-मरण</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची बारावी कडी म्हणजे जरा-मरण. जरा</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"> (</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">म्हातारपण), व्याधी (आजारपण), मरण (मृत्यु), शोक (शोक व्यक्त करणे), परिदेव (रडणे, ओरडणे), दु:ख (शारिरीक दु:ख), दौर्मनस्य (मानसिक दु:ख), उपायास (हैराण होणे, परेशान होणे इत्यादी जातिमुळे म्हणजे जन्मामुळे उत्पन्न होते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मनूष्य जन्माला आल्यानंतर<span style="mso-tab-count:1"> </span>त्याला बालपणापासून ते म्हातारपणापर्यंत जीवन प्रवास करावा लागतो. आयूष्याच्या शेवटी-शेवटी त्याला म्हातारपणाच्या अवस्थेत जावेच लागते. उदय होणे आणि लय होणे ही प्रक्रिया शरीराच्या अणु-रेणूत अव्यातपणे चाललेला असतो. क्षणैक परिवर्तनामुळेच दिर्घकालीन परिवर्तन घडून येत असते. मनाचे परिवर्तन तर फार तिव्रतेने घडत जात असते. म्हणूनच भगवान बुध्द म्हणतात की, ‘ भिक्खुंनो मनाइतके बदलणारे, परिवर्तनशील दुसरी कोणतीच गोष्ट मला दिसत नाही. शरीरातील बदल आपल्याला दृश्य स्वरुपात दिसून येते.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘जन्म, जरा, मरण हे जीवनातील सर्वात महत्वाचे घटक आहेत. ते जर नसते तर बुध्दांचा जन्मच झाला नसता. जन्म, जरा, मरण आहेत म्हणून बुध्दांचा जन्म झाला आहे,’ असे भगवान बुध्दांनी म्हटले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ज्यांना जन्म, जरा, मरण माहिती नाही, त्यांना जरा, मरणाचा निरोध कसा करावा ते कळणार नाही. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाच्या निरनिराळ्या हेतूचा, निदानांचा व प्रत्ययांचा मूळ उद्देश म्हणजे जन्म, जरा मरणाला जाणने, प्रज्ञेद्वारे त्याचा वेध घेणे, अविद्या असल्यामुळे कर्माची निर्मिती होत असते. जर अविद्या नष्ट झाली तर कर्माची निर्मिती होणार नाही. जर कर्म नसेल तर जन्माची निर्मिती होणार नाही. जर जन्म नसेल तर जरा-मरणाची निर्मिती होणार नाही. अशा प्रकारे प्रतित्यसमुत्पाद निर्वाणाच्या मार्गाने घेऊन जातो.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जातिचा निरोध केला असता जरा-मरण, शोक, दु:खाचा निरोध होतो.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अशा प्रकारे प्रतित्यसमुत्पादाचे यथार्थ ज्ञान झाल्यावर जग जसे आहे तसे पाहता येते. त्यामुळे चार आर्यसत्याचा अर्थ निट कळून येते. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दांच्या प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांतामुळे समाजाची होणारी अधोगती थांबली. त्यामुळे समाज हळूहळू सुसंस्कृत बनत चालला. भगवान बुध्दांच्या काळी मिथ्या दृष्टीमुळे नरबळी, पशुबळी, स्त्री हत्या, बालहत्या, सतीप्रथा असे चालत असलेले रानटी प्रकार बंद होत गेले. स्वत:च्या फायद्यासाठी दुसर्याची हत्या करणे, यज्ञामध्ये पशुंचा बळी घेणे, देवदासीप्रथेद्वारे स्त्रियांचे लैगिंक शोषण करणे, जातीभेद करणे, अमानूष अश्पृष्यता पाळणे<span style="mso-tab-count:1"> </span>इत्यादी प्रकार मिथ्यादृष्टीमुळे, अज्ञानामुळे सर्रासपणे पाळल्या जात होते. त्यात वावगे काहीच नाही, कारण ते देव निर्मित-धर्म निर्मित आहे असे त्यांची मिथ्यादृष्टी होती. मात्र भगवान बुध्दांच्या शिकवणूकीमुळे नैतिकतेच्या शिकवणूकीचे महत्व लोकांना कळू लागले. चांगले कर्म केले तर त्याचे चांगले परिणाम होतात. वाईट कर्म केले तर त्याचे वाईट परिणाम होतात हे लोकांच्या लक्षांत आले. म्हणून भगवान बुध्दांनी ईश्वराऎवजी नैतिकतेला आपल्या शिकवणूकीत महत्वाचे स्थान दिले आहे. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची साखळी तिन काळांमध्ये विभाजीत केल्या जातात. अविद्या आणि संस्कार हे भूतकाळाशी संबंधीत आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>विज्ञान हे वर्तमान काळ आणि भूतकाळ यांना जोडते. नामरुप, षडायतन, स्पर्श, वेदना, तृष्णा, उपादान आणि भव हे वर्तमान काळाशी संबंधीत आहेत. जाती (जन्म), जरामरण (दु:ख समूह) हे भविष्य काळात उद्भवत असतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात दुसर्या प्रकारची प्रतित्यसमुत्पादाची प्रक्रिया सांगितली आहे. ते म्हणतात, ‘तृष्णेमुळे लोभाची ओढ लागते. लोभाची ओढ काम व लालसा उत्पन्न करते.. काम व लालसेमुळे दृढता निर्माण होते. दृढतेमुळे स्वामित्वाची निर्मिती होते. स्वामित्वामुळे लोभ आणि अधिक स्वामित्व निर्माण होते. स्वामित्वामुळे मालमत्तेवर पहारा ठेवणे, त्याची सुरक्षा करणे आवश्यक होते. मालमत्तेच्या रक्षण करण्याच्या वृतीमुळे अनेक वाईट व दुष्ट प्रसंग निर्माण होतात, जसे मारामारी, जखम, संघर्ष, भांडण, निंदा व असत्य.कथन ही प्रतित्यसमुत्पादाची अनुलोम साखळी होय. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रतित्यसमुत्पादाची प्रतिलोम साखळीप्रमाणे जर तृष्णाच नसेल तर लोभाची ओढ लागणार नाही. लोभाची ओढ नसेल तर विकार निर्माण होणार नाही. विकार नसतील तर दृढता निर्माण होणार नाही. दृढता नसेल तर स्वामित्वाचा लोभ निर्माण होणार नाही. स्वामित्व नसेल तर अधिक स्वामित्वाची हाव निर्माण नाही. स्वामित्वाची भावना नसेल तर तेथे शांती निर्माण होईल. अशा तर्हेने संग्राहकवृतीचे दुष्परिणाम भगवान बुध्द स्थवीर आंनदाला समजावून सांगतात. </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language: HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"> </span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-62857113100594952152011-07-09T08:09:00.000-07:002011-07-09T08:12:03.850-07:00प्रकरण आठवे - तिसरे आर्यसत्य - दु:खनिरोध<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" >दु:खनिरोध हे तिसरे आर्यसत्य होय. दु:खनिरोध</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" > </span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" >म्हणजेच निर्वाण. निर्वाण म्हणजेच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तृष्णेपासून मुक्ती, तृष्णेचा नाश करणे. तृष्णेचा क्षय करणे. ज्याला निर्वाण प्राप्त झाले तो तृष्णेपासून मुक्त होतो. म्हणजेच त्याला कोणत्याही प्रकारचा लोभ, द्वेष, मोह राहत नाही. तृष्णेमुळे लोभ निर्माण होते. तृष्णेतून दु:ख निर्माण होते. तृष्णेमुळे भय निर्माण होते. तृष्णेपासून पूर्णपणे विमुक्त झाल्याने दु:ख आणि भय यापासून मुक्तता लाभते. एखादी गोष्ट त्याला आवडायला लागली की, तो त्यावर आसक्त होतो. तिचा लोभ धरतो. पण तिच गोष्ट त्याला मिळाली नाही की, त्याचा द्वेष करतो. प्रत्येक गोष्ट हे अनित्य असते, असे भगवान बुध्दांनी सांगितले आहे. त्या गोष्टीचे अनित्य असलेले खरे स्वरुप न कळल्यामुळे त्याला मोह किवा भ्रांती होते. अशा तर्हेने तो लोभ, द्वेष, मोहाला बळी पडून दु;ख ओढऊन घेतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" >निर्वाण मार्ग </span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" >संसारात असलेला प्रत्येक मानव आपण सुखी व्हावे अशी आशा-आकांक्षा बाळगून सुख प्राप्तीसाठी झटत असतो. प्रत्येक धर्मातील व्यक्ती त्या त्या धर्मातील तत्वज्ञानानूसार सुखाचा शोध घेत असतो. जसे मृग पाण्याच्या शोधाकरीता सैरावैरा वाट मिळेल तिकडे धावत असते, वाटेत वाळवंटालाच जलाशय समजू्न तृष्णा शमविण्यासाठी तिकडे धाव घेते, परंतू ते जलाशय नसून आभास आहे, असे जेव्हा त्याला कळते त्यावेळी त्याच्या पदरी निराशा पडते. </span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" ><span style="mso-tab-count:1"> </span>त्याच प्रमाणे ईश्वर, आत्मा, ब्रह्म यांच्या मागे धावणार्यांची गत झाली आहे. धर्माचे शीतल जल पिवून निष्पाप व सुखी व्हावे या हेतूने तो ईश्वरीय धर्माकडे गेला. परंतु ते त्यांच्यासाठी भ्रामक कल्पनेवर आधारलेले मृगजल ठरले. जीवंतपणी केलेल्या पापपूण्याचे सुख, मृत्यूनंतर मिळेल अशी त्याला आशा दाखविली.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>परंतु भगवान बुध्दांनी मानवाला सुखी बनविण्याचा जो उपदेश केला तो जीवंत माणसाच्या कल्याणाचा, जीवंत माणसाला निष्पाप बनविण्याचा, जीवंतपणीच दु:ख मुक्त होण्याचा मार्ग दाखविला.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्याला सुखाचा खरा मार्ग भगवान बुध्दाच्या धम्मात मिळाला. त्यालाच निर्वाण मार्ग म्हणतात. </span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" lang="HI" >निर्वाण म्हणजेच जीवंतपणीच प्राप्त झालेले निर्वाण. अशा निर्वाण प्राप्त झालेल्या अहर्ताची सर्व बंधने तुटलेली असतात. त्यांचेवर कसलेही संस्कार होत नाहीत. तो असंस्कारीत होतो. कारण त्याला निर्वाण प्राप्त झालेले असते. जगात असंस्कारीत फक्त एकच गोष्ट आहे आणि ते म्हणजे निर्वाण. हाच निर्वाण मार्ग बुध्दाच्या धम्माचा केंद्रबिंदू होय. याच्याच प्रचारासाठी वयाच्या ८० व्या वर्षापर्यंत भ्रमण करुन खर्या निर्वाण सुखाचे मानवाला अमृत पाजले. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:130%;" ></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-5229444521725059952011-07-09T08:05:00.000-07:002011-07-09T08:08:23.744-07:00प्रकरण नववे - चवथे आर्यसत्य - दु:ख निरोधगामिनी प्रतिपदा<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>निरोधगामिनी प्रतिपदा हे चवथे आर्यसत्य होय. दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>निरोधगामिनी प्रतिपदा ही भगवान बुध्दाची फार महत्वाची शिकवण आहे. दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>निरोधगामिनी प्रतिपदा म्हणजे दु:खाचा निरोध करणार्या दिशेने घेऊन जाणारा मार्ग. या मार्गानेच दु:खाचा निरोध होऊ शकतो. या मार्गानेच निर्वाणाकडे जाता येते. दु:ख<span style="mso-spacerun:yes"> </span>निरोधाचा हा एकच मार्ग असल्यामुळे त्याला दु:खनिरोधगामिनी प्रतिपदा असे म्हणतात. </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जेव्हा त्या पांच परीव्राजकांनी भगवान बुध्दांना विचारले, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">दु:खाचे अस्तित्व मान्य करणे आणि ते नष्ट करण्याचा मार्ग दाखविणे हा जर<span style="mso-spacerun:yes"> </span>धम्माचा पाया असेल<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तर आपला धम्म दु:ख कसे नाहिसे करतो ते सांगा.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> तेव्हा भगवान बुध्द म्हणाले, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">माझ्या धम्मानूसार जर प्रत्येकांनी पावित्र्याचा, सदाचरणाचा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>व शिलमार्गाचा अवलंब केला तर दु:खाचा निरोध होईल.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">जगाच्या इतिहासात आजपर्यंत मानवी दु:खाचे अस्तित्व मान्य करणे हाच धर्माचा खरा पाया आहे हे कोणत्याही धर्मसंस्थापकाने सांगितले नाही. तसेच जगाच्या इतिहासात आजपर्यंत कोणत्याही धर्मसंस्थापकाने या दु:खाचा परिहार करणे हा धर्माचा खरा उद्देश आहे हे सांगितले नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">प्रत्येकजन सुखासाठी धडपडत असतो. एकदा अनाथपिंडकाने गृहस्थाचे सुख कशात आहे हे जाणण्यासाठी भगवान बुध्दांना विचारले, तेव्हा भगवान बुध्द म्हणाले, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">गृहस्थाचे पहिले सुख स्वामित्वात आहे. गृहस्थाजवळ धन असते. त्याने ते न्यायाने, भलेपणाने, उद्योगाने, शरीरसामर्थ्याने आणि निढळाच्या घामाने कमावलेले असते. मी हे धन न्यायाने मिळविलेले आहे, या विचाराने गृहस्थाला सुख वाटते. दुसरे सुख उपभोगाचे आहे. गृहस्थाजवळ धन असते. त्याने ते न्यायाने, भलेपणाने, उद्योगाने, शरीरसामर्थ्याने आणि निढळाच्या घामाने कमावलेले असते. त्या धनाचा तो उपयोग घेतो आणि पुण्यकृत्य करतो. न्यायाने मिळविलेल्या माझ्या धनाच्या जोरावर मी पुण्यकृत्य करीत आहे, या विचाराने त्याला सुख लाभते. तिसरे सुख म्हणजे कर्जहिनता, असे गृहस्थ जे कोणाचेही कर्जामध्ये राहत नाही. यामुळे तो सुखी राहतो. मला कॊणाचेही कर्ज फेडावे लागत नाही, ह्या व अशा विचाराने तो सुखी होतो. चवथे सुख निर्दोषतेचे आहे. काया, वाचा व मनाने तो निर्दोष कृत्य करीत राहिल्याने तो सुखी राहतो. जर गृहस्थ असा प्रयत्न करील तर त्याला ह्या चारही प्रकारचे सुख लाभेल.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>हा मार्ग पावित्र्य (विशुध्दी) म्हणजे पंचशीलाची, सदाचार म्हणजे अष्टांगिक मार्गाची<span style="mso-spacerun:yes"> </span>व शीलमार्ग म्हणजे दहा पारमिताची<span style="mso-spacerun:yes"> </span>शिकवण देतो. ह्या तिन्ही शिकवणूकीचा उल्लेख डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी दिलेल्या २२ प्रतिज्ञेमध्ये केला आहे. अकरावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी भगवान बुध्दाने सांगितलेल्या अष्टांगिक मार्गाचा अवलंब करीन.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI"> बारावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी भगवान बुध्दाने सांगितलेल्या दहा पारमिताचा अवलंब करीन.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> तेरावी ते सतराव्या प्रतिज्ञेमध्ये<span style="mso-spacerun:yes"> </span>पंचशीलाचा अंतर्भाव केलेला आहे. तेरावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी सर्व प्राणीमात्रावर दया करीन, त्यांचे लालनपालन करीन.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> चवदावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी चोरी करणार नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> पंधरावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी व्यभिचार करणार नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>सोळावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी खोटे बोलणार नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> सतरावी प्रतिज्ञा म्हणजे, </span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">“</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI">मी दारु पिणार नाही.</span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI">”</span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"> जेव्हा आपण ह्या प्रतिज्ञा घेतो, तेव्हा आपल्याला अष्टांगिक मार्ग व दहा पारमिता म्हणजे काय ते माहित असणे आवश्यक आहे. तरच खर्या अर्थाने आपण त्या प्रतिज्ञेचे पालन<span style="mso-spacerun:yes"> </span>करु शकतो.</span><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-font-family: Mangal;mso-bidi-language:HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="font-family:Mangal;mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-font-family:Mangal; mso-bidi-language:HI"></span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-55360928186620518672011-07-08T23:53:00.000-07:002011-07-09T06:47:19.450-07:00प्रकरण दहावे - आर्यअष्टांगिक मार्ग<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अष्टांगिक मार्ग म्हणजे स्वत:नेच स्वत:चा मार्गदर्शक बनणे होय. येथे कोणीही मध्यस्थ नाही. आपणच सर्व काही आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>धम्मपदाच्या एकशेसाठाव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘अत्ताहि अत्तनो नाथो कोई नाथो परोसिया।</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अत्तनाव सुद्न्तेन नाथं लभति दुल्लभं ॥’</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ आपणच आपला मालक आहे. कोणी आपला मालक असु शकत नाही. स्वत:चे निग्रह करणारा दुर्लभ स्वामीत्व प्राप्त करीत असतो. <span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>‘अत्त दिप भव’ म्हणजे स्वयंप्रकाशीत व्हा, असे भगवान बुध्दाने सांगितले आहे. आपणासच स्वत:चा उध्दार करायचा आहे. दुसरा कोणी आपला उध्दार करु शकत नाही. स्वत:चे जीवन पायरी पायरीने घडवायचे आहे. अष्टांगिक मार्गाचे पालन करुन आपण आपले जीवन उत्तमरितीने घडवू शकतो. <span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" ><span style="mso-tab-count: 1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>‘</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">यो च <span style="mso-spacerun:yes"> </span>बुध्दञ्च धम्मञ्च </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>संङ्घ सरणं गतो ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>चत्तारि अरियसच्चानि </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>समपञ्ञाय पस्सति ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दुक्खं दुक्ख्समुप्पादं</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दुक्खस्स च अतिक्कमं । </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अरियञ्चट्ठङ्कि मग्ग </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>दुक्खुपसगामिनं ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एतं खो सरणंम खेमं एतं </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>सरणमुत्तमं ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एतं सरणमागम्म सठबङक्खा</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>पमुच्चति ।।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ म्हणजे बुध्द, धम्म आणि संघाला शरण जाणे, चार आर्यसत्यांना म्हणजे दु:ख, दु:खाची कारणे, दु:खाचा निरोध आणि दु:खाचा निरोध करण्याचा मार्ग, यासाठी<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आर्यअष्टांगिक मार्ग प्रज्ञेद्वारे योग्य प्रकारे जाणून घेणे हेच कल्याणकारी उत्तम शरण होय. हेच शारण ग्रहण केल्याने मनुष्य सर्व दु:खापासून मुक्त होतो.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>बुध्द, धम्म आणि संघाला शरण जाणे म्हणजे बुध्दाचे जे गुण आहेत त्याचे अनुसरण करणे, धम्माला आपल्या जीवनात उतरविणे आणि संघामध्ये असलेले गुणाचे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अनुसरण आपल्या जीवनात करणे होय. आर्यअष्टांगिक मार्ग जो दु:खमुक्तीचा मार्ग आहे त्याला आपल्या जीवनात उतरविणे, त्या मार्गावर आरुढ होणे, हेच आर्यअष्टांगिक मार्गाचे अनुसरण होय. <span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आर्यअष्टांगिक मार्ग हा पाली ‘अरियअठठाङिगक-मग्ग’ याचा पाकृत अनुवाद आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>चार आर्यसत्यामधील चवथे आर्यसत्य म्हणजेच आर्यअष्टांगिक मार्ग होय. आर्यअष्टांगिक मार्ग हा मनुष्याला प्रकाश देणारा आहे. आपले संपुर्ण श्रेष्ठतम जीवन आणि व्य्क्तीमत्व घडविणारा मार्ग होय. या मार्गानुसार जीवन जगले तर आनंद प्राप्त होतो. जीवन सुखी आणि समाधानी बनते. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>भगवान बुध्दाने सर्वप्रथम सारनाथ येथे पाच परिव्राजकांना मध्यम मार्ग म्हणजेच आर्यअष्टांगिक मार्गाचा उपदेश दिला. त्यांनी आर्यअष्टांगिक मार्गाचे महत्व समजावून सांगितले. तसेच त्यांचे अंतिम शिष्य सुभद्र यांना सुध्दा आर्यअष्टांगिक मार्गाचा उपदेश दिला. महापरिनिब्बाण सुत्तामध्ये भगवान बुध्द सुभद्राला म्हणतात, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सुभद्र, ज्या धर्म विनयामध्ये आर्यअष्टांगिक मार्ग उपलब्ध नाही तेथे प्रथम श्रमण - श्रोतापन्न, द्वितीय श्रमण - सकृदागामी तृतीय श्रमण </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >–</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> अनागामी व चतुर्थ श्रमण </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >–</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> अहर्त उपलब्ध होत नाही. ज्या धर्म विनयामध्ये आर्यअष्टांगिक मार्ग उपलब्ध होतो तेथे प्रथम श्रमण - श्रोतापन्न, द्वितीय श्रमण - सकृदागामी तृतीय श्रमण </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >–</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> अनागामी व चतुर्थ श्रमण </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >–</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> अहर्त उपलब्ध होतो. याप्रमाणे भगवान बुध्दाने सांगितलेला आर्यअष्टांगिक मार्ग हा सत्याचा मार्ग असून तो अत्यंत श्रेष्ठतम आणि महत्वपुर्ण आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आर्यअष्टांगिक मार्गामध्ये सम्यक दृष्टी, सम्यक संकल्प, सम्यक वाचा, सम्यक कर्मांत, सम्यक आजीविका, सम्यक व्यायाम, सम्यक स्मृती व सम्यक समाधी अशा आठ अंगाचा अंतर्भाव होतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आर्यअष्टांगिक मार्गाचे दृष्टिमार्ग आणि भावनामार्ग असे दोन प्रमुख भागात विभाजन केलेले आहे. दृष्टिमार्गात अंतिम सत्यतेच्या प्रथम अनुभवाचा किंवा अंतिम सत्यतेच्या अंतर्दृष्टिचा समावेश होतो. भावनामार्गात सत्यतेच्या या दृष्टिनुसार किंवा अनुभवानुसार आपल्या व्यक्तित्वाच्या आणि जाणिवेच्या सर्व बाबतीत आणि सर्व पातळ्यावर आमूलाग्र बदल घडवून आणण्याचा समावेश होतो. म्हणून आर्यअष्टांगिक मार्गातील हा दुसरा भाग पहिल्या भागापेक्षा अधिक मोठा व अधिक गुंतागुंतीचा आहे. कारण की, अष्टांगिकमार्गाच्या या दोन भागापैकी पहिल्या भागात केवळ सम्यक दृष्टीच्या एका अंगाचा समावेश होतो. मात्र दुसर्या भागात सम्यक संकल्प, सम्यक वाचा, सम्यक कर्मांत, सम्यक आजीविका, सम्यक व्यायाम, सम्यक स्मृती व सम्यक समाधी अशा सांत अंगाचा समावेश होतो.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आर्यअष्टांगिक मार्गातील प्रत्येक मार्गाला पायरी असे म्हणता येत नाही. कारण पायरी म्हटले की, जस-जसे आपण एक एक पायरी ओलांडून वर वरच्या पायरीवर जातो तस-तसे मागच्या पायर्या सोडत जात असतो. आर्यअष्टांगिक मार्गामध्ये सर्वच मार्गाचे पालन करावयाचे असते. कोणताही मार्ग सोडायचा नसतो. म्हणून प्रत्येक मार्गाला पायरी न म्हणता ‘अंग’ किंवा ‘अवयव’ किंवा ‘शाखा’ असे म्हणता येईल. आर्यअष्टांगिक मार्ग याचा अर्थ आठ निरनिराळ्या मार्गाचा किवा आठ पृथक टप्प्यांचा मार्ग असा होत नाही. तर त्याचा अर्थ आठ अंगाचा किंवा आठ अवयवाचा किंवा आठ शाखांचा असा होतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आर्यअष्टांगिक मार्गाचे पालन करतांना आपण आपल्या अस्तित्वाची आणि जागृतीची उच्चतम स्थिती प्राप्त करण्याचा प्रयत्न करीत असतो. आर्यअष्टांगिक मार्ग हे एक धार्मिक जीवन असून ती मानवाच्या विकासाची, जीवन फुलत जाणारी एक प्रक्रिया आहे. एखाद्या वृक्षाप्रमाणे त्याची वाढ होत जाते. एखादे रोपटे जमिनीत लावल्यानंतर त्याला उन, वारा, पाणी, खते इत्यादी पोषक द्रव्ये मिळाल्यावर काही काळानंतर त्याचे रुपांतर वृक्षात होत जाते. त्याला फुले, फळे लागतात. त्या वृक्षांच्या फुला-फळांचा व सावलीचा आस्वाद सर्व प्राणी घेत असतात. असाच काहीसा प्रकार आर्यअष्टांगिक मार्गाचे पालन करतांना अनुभवाला येत असतो. सम्यक दृष्टी, सम्यक संकल्प, सम्यक वाचा, सम्यक कर्मांत, सम्यक आजीविका, सम्यक व्यायाम, सम्यक स्मृती व सम्यक समाधीच्या पालनामुळे आपल्या अस्तित्वाची निरनिराळे अंगे बदलून जात असतात. आर्यअष्टांगिक मार्गाच्या अनुसरनामुळे भावना बदलतात, श्रध्दा बदलते, दृष्टी बदलते, वाणी बदलते, कर्म बदलतात, जीवनयापनाची पध्दत बदलते,, मनाला उत्तम वळण लावते,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सतत जागृतीत राहण्याची सवय लागते, मनाची एकाग्रता वाढवते. म्हणूनच मानवाच्या सर्वोत्तम कल्याणाचा मार्ग सुकर होण्यासाठी डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी २२ प्रतिज्ञेचे पालन करण्याचे निर्देश दिलेले आहेत. त्यानी अकराव्या प्रतिज्ञेत सांगितले की, </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मी भगवान बुध्दाने सांगितलेल्या अष्टांगिक मार्गाचा अवलंब करीन.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अष्टांगिक मार्गाचे प्रज्ञा, शील व समाधी असे तीन विभाग पडतात. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >प्रज्ञा</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">१) सम्यक दृष्टी </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">२) सम्यक संकल्प </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >शील</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">३) सम्यक वाचा</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">४) सम्यक कर्मांत</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">५) सम्यक आजीविका</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >समाधी</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">६) सम्यक व्यायाम</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">७) सम्यक स्मृती</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">८) सम्यक समाधी</span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">शील, समाधी आणि प्रज्ञा याबाबतीत भगवान बुध्द म्हणतात-</span><span style="mso-bidi-language:HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>सीले पतिपठठाय नरो सपञ्ञो</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>चितं पञ्ञंच भावयं।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आतापि निपको भिक्खु</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>सो इमं विजटयो जटं ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>जो मनुष्य प्रज्ञावान आहे, वीर्यवान आहे, पंडित आहे, भिक्खु आहे तो शीलांचे आचरण करीत असतांना चित्त (समाधी) आणि प्रज्ञा यांची भावना करुन ह्या जटांना (जगातील दु:खाच्या प्रश्नाला) सोडवू शकतो. </span><span style="mso-bidi-language: HI" lang="HI"></span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-50914071697366725582011-07-08T23:46:00.000-07:002011-07-09T06:48:24.000-07:00प्रकरण अकरावे - प्रज्ञा<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>प्रज्ञा म्हणजे कुशल विचारांसहित आलेले पुर्ण ज्ञान की ज्यायोगे दु:ख आर्यसत्य, प्रतीत्यसमुत्पाद, आर्य अष्टांगिक मार्ग याचे यथार्थ ज्ञान होते. म्हणून सम्यक दृष्टी व सम्यक संकल्प यांचा समावेश प्रज्ञेत केला जातो. वस्तुमात्र जसे आहेत तसे पाहणे, वस्तुमात्रांच्या वस्तुस्थिती संबंधीचा गोंधळ नष्ट करणे म्हणजेच प्रज्ञा. दु:ख नष्ट करण्यासाठी, निर्वाण प्राप्त करण्यासाठी किवा अर्हतपद मिळविण्यासाठी प्रज्ञा, शील व समाधी यातील सर्वात महत्वाची पायरी म्हणजे प्रज्ञा आहे. सत्य व आर्यसत्य जाणणे, शोध घेणे, भ्रांतचित्त्त न होणे हे प्रज्ञेचे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कार्य आहे. प्रज्ञेमुळे पुढिल फयदे होतात. १) शीलाचे महत्व कळते, २) समाधीची अत्युच्च पायरी गाठता येते, ३) आर्य अष्टांगिक मार्गावर प्रगती करता येते, ४) विशुध्द जीवनाची फळे दिसू शकतात, ५) सर्व वस्तुमात्रांचे यथार्थ दर्शन होते, ६) पाखंडी मताचे यथार्थ ज्ञान होते व ७) लोभ, द्वेष व मोह याच्यापासून दुर राहता<span style="mso-spacerun:yes"> </span>येतात. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">प्रज्ञेचे चिंतनमय, श्रुतमय व भावनामय असे तीन प्रकार आहेत. चिंतनावर आधारलेल्या प्रज्ञेला चिंतनमय प्रज्ञा म्हणतात. जी दुसर्यांकडून शिकली जाते आणि जी पुस्तकी ज्ञानावर आधारलेली आहे तीला श्रुतमय प्रज्ञा म्हणतात. सततच्या अभ्यासाने बौध्दिक विकासातून जी स्वयंस्फुर्त येते ती भावनामय प्रज्ञा.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सम्यक दृष्टी, सम्यक संकल्प हे मार्ग प्रज्ञामध्ये य़ॆतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >१) सम्यक दृष्टी</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील पहिला मार्ग सम्यक दृष्टी हा आहे. सम्यक दृष्टीचा उद्देश अविद्येचा विनाश करणे हा आहे. मनुष्याला दु:खाचे अस्तित्व आणि दु:खनिरोधाचा उपाय ही उदात्त सत्ये न समजणे म्हणजेच अविद्या होय. दु:ख, दु:ख समुदय, दु:ख निरोध व दु:ख निरोधगामिनी प्रतिपदा हे चार आर्यसत्य समजणे म्हणजेच सम्यक दृष्टी होय. सम्यक दृष्टी ही मिथ्या दृष्टीच्या अगदी उलट आहे. कर्मकांडावर विश्वास न ठेवणे, निसर्ग</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">नियमाविरुध्द कोणतीही गोष्ट न करणे, काल्पनिक अनुमानावर विश्वास न ठेवता वास्तवतेच्या व अनुभवाच्या सिध्दांतावर विश्वास ठेवणे इत्यादी गोष्ठी सम्यक दृष्टीमध्ये येतात. सम्यक दृष्टी आपल्या मनाला योग्य त्या दिशेने घेऊन जाते आणि आपल्या मनाला योग्य वळण लावते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्दाच्या काळात ब्राम्हण तत्वज्ञानाखेरीज तत्वज्ञानाचे निरनिराळे बासष्ट पंथ त्यावेळी अस्तित्वात होते. त्या सर्वांचा ब्राम्हण तत्वज्ञानाला विरोध होता. यापैकी निदान सहा पंथ तरी प्रमूख होते. परंतू ह्या पंथाची विचारसरणी मिथ्या दृष्टीवर आधारित होती. भगवान बुध्दाला या तत्वज्ञानांनी सुचविलेला कोणताही जीवनमार्ग पटला नाही. हताश, असहाय्य आणि अविचारी माणसांचे हे विचार आहेत असेच त्यांना वाटले होते. म्हणून त्यांनी सम्यक संबोधी प्राप्त करुन आर्य अष्टांगिक मार्ग सर्वप्रथम पंचवर्गिय भिक्षूंना सांगितला. दु:ख, अनित्य, अनात्म व निर्वाण या मूलभूत सिध्दांतावर त्यांची विचारसरणी आधारलेली आहे. तीच सम्यक दृष्टी आहे. सम्यक दृष्टी हा प्रज्ञेचा मार्ग आहे. भगवान बुध्दाचा धम्म विज्ञानावर आधारित आहे. वास्तव आणि सत्यावर आधारित आहे. यालाच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सम्यक दृष्टी म्हणता येईल.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी लिहलेल्या भारतीय राज्य घटनेत नागरिकांची काही कर्तव्य कलम ५१ (अ) मध्ये विशद केलेली आहे. वैज्ञानिक दृष्टिकोन व चिकित्साप्रवृती याची वाढ व जोपासना करणे हे नागरिकांचे कर्तव्य आहे, अशी स्पष्ट तरतूद या कलमामध्ये केलेली आहे. वैज्ञानिक दृष्टिकोन म्हणजेच बौध्दिक विचार </span><span style="mso-bidi-;font-family:Mangal;" >(Rational thinking)</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> हे होय. ‘चिकित्सक बुध्दी वाढीस लावणे’ हा विज्ञानाचा पाया आहे. सत्यशोधन हा विज्ञानाचा केंद्रबिंदू आहे. भगवान बुध्दांनी धम्माला पूर्णपणे विज्ञाननिष्ट बनविण्यावर भर दिला. त्यालाच त्यांनी ‘प्रज्ञा’ म्हटले आहे. प्रज्ञा हेच सम्यक दृष्टीचे तत्व असून भगवान बुध्दाच्या धम्माचे अधिष्ठान आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" > <span style="mso-tab-count:1"> </span></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भारतीय संस्कृतीत ईश्वराचा व आत्म्याचा संबंध जोडल्या गेलेला आहे. भगवान बुध्दाने मानवाच्या प्रगतीसाठी व विकासासाठी ईश्वर व आत्मा यांचा धर्माशी जोडलेला संबंध नाकारला. वासेठ्ठ आणि भारद्वाज या ब्राम्हणाशी झालेल्या चर्चेत भगवान बुध्दाने म्हटले आहे की, खूनी, चोर, डाकू, लुटारु, व्यभिचारी, व्यसनी, फसवे असे अनेक तर्हेचे लोक असतात. जर ईश्वर सर्वज्ञ, सर्वशक्तीमान आणि सर्वव्यापी आहे तर या सर्व गोष्टिमध्ये एकतर तोच विद्यमान आहे. अथवा अशा अनिष्ट गोष्टिचा तो पुरस्कर्ता तरी आहे. असेही नसेल तर अशाप्रकारचा ईश्वर आंधळा तरी आहे. समाजात रुढ झालेल्या ईश्वरविषयक संकल्प्नेला त्यांनी विरोध केला आहे. सृष्टी ही ईश्वरनिर्मित नसून उत्क्रांत झालेली आहे असे त्यांचे ठाम मत होते.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">दु:खाचे कारण शोधण्यासाठी भगवान बुध्दांनी वापरलेले सूत्र<span style="mso-spacerun:yes"> </span>म्हणजे निरिक्षण,<span style="mso-spacerun:yes"> </span>प्रयोग व विश्लेषण. हेच सूत्र<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आधुनिक संशोधनासाठी वैज्ञानिक<span style="mso-spacerun:yes"> </span>वापरतात. म्हणजेच भगवान बुध्दाचा तर्कशुध्द, बुध्दीनिष्ट स्वतंत्र विचार आणि स्वानुभूतीप्रामाण्य आणि त्यांनी सत्य शोधण्यासाठी वापरलेले सूत्र यांच्या आधारावरच जगातील सर्व शास्त्रज्ञांनी आपले शोध लावलेले आहेत. म्हणून आपण असे म्हणू शकतो की, भगवान बुध्द हे वैज्ञानिक<span style="mso-spacerun:yes"> </span>विचाराचे आद्यजनकच नाहीत तर ते आधूनिक विज्ञानाचे प्रणेते सुध्दा आहेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मज्झिमनिकायातील सम्मादिठ्ठी’ या सुत्तात सम्यक दृष्टीचे विश्लेषण केले आहे. अकुशल व कुशलाचे मुळ यांत सांगितले आहे. ते असे- १) प्राणी हिंसा करणे २) चोरी करणे ३) मिथ्याचार करणे ४) खोटे बोलणे ५) चुगली करणे ६) कठोर बोलणे ७) व्यर्थ बडबड करणे ८) अभिध्या करणे (लालच करणे) ९) व्यापाद करणे (प्रतिहिंसा करणे) व १०) मिथ्या दृष्टी (खोटी धारणा) बाळगणे हे अकुशल आहे. अकुशलाचे मूळ लोभ, द्वेश व मोह आहे. तथापी १) प्राणी हिंसा न करणे २) चोरी न करणे ३) मिथ्याचार न करणे ४) खोटे न बोलणे ५) चुगली न करणे ६) कठोर न बोलणे ७) व्यर्थ बडबड न करणे ८) अभिध्या न करणे (लालच न करणे) ९) व्यापाद न करणे (प्रतिहिंसा न करणे) व १०) मिथ्या दृष्टी (खोटी धारणा) न बाळगणे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>हे कुशल आहे. कुशलाचे मूळ अलोभ, अद्वेश व अमोह आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी लिहिलेल्या ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात एका खेडवळ ब्राम्हणाला धम्मदिक्षा देतांना एक संवाद आला आहे. ते ब्राम्हण भगवान बुध्दांना सांगतात की, ‘आम्ही निरनिराळ्या ऋतूनुसार सुर्य, चंद्र, प्रजन्य आणि अग्नी यांची पुजा करतो व त्यांना होमहवन करतो. तसेच एखाद्याला मृत्यू आला तर आम्ही एकत्र येतो आणि ब्रम्हलोकांत त्याला जन्म मिळावा आणि अशा प्रकारे जन्ममरणाच्या फेर्यातून तो मुक्त व्हावा म्हणून प्रार्थना करतो.‘ तेव्हा भगवान बुध्द म्हणतात की, ‘जे थोतांडाचा अवलंब करुन असत्याला सत्य आणि सत्याला असत्य समजतात त्यांना कधीही सद्गती प्राप्त होत नाही. परंतु सत्याला सत्य म्हणून ओळखणे आणि असत्याला असत्य मानणे, ही खरी सम्यक दृष्टी होय. हिच्यामुळेच तुम्हांला सद्गती लाभेल.’</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >२) सम्यक संकल्प</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील दुसरा मार्ग सम्यक संकल्प हा आहे. जीवनातील अत्युच्च ध्येय प्राप्तीसाठी सम्यक संकल्प अत्यंत महत्वाचे आहे. जीवनामध्ये ध्येय प्राप्तीचा संकल्प मोलाचे कार्य करतो. इतर धर्मामध्ये ध्येय प्राप्तीसाठी ज्याला मिथ्या संकल्प म्हणता येईल<span style="mso-spacerun:yes"> </span>असे देवाची आराधना करण्याचा संकल्प करतात. तथापी भगवान बुध्दांनी साधकाला सम्यक संकल्पाचा जो उद्देश सांगितला तो निर्वाणाकडे घेऊन जाणारा आहे.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">निर्वाण हा जीवनातील अत्यंत श्रेष्ट अवस्था आहे. सार्या समस्येचे मूळ तृष्णा आहे. तृष्णेच्या मागे सारे प्राणी धावत असतात. जीवनामध्ये दु:ख उत्पन्न करणार्या राग, द्वेष आणि मोह यामध्ये ते गुरफटून जातात. त्यांना पराजित करण्याचे व त्यातून मुक्त होण्याचे कार्य केवळ सम्यक संकल्पामुळे होऊ शकते. दु:खाचे मुळ तृष्णा आहे. निर्वाण तृष्णेचा नाश करतो. तृष्णेचा नाश करण्याचे कार्य सम्यक संकल्पच करु शकते. म्हणून मिथ्या संकल्पाऎवजी भगवान बुध्द सम्यक संकल्पाकडे घेऊन जातात. सम्यक संकल्पात उदात्त आणि प्रशंसनीय अशी ध्येये, महत्वाकांक्षा आणि आकांक्षा याचा समावेश होतो. ती क्षुद्र आणि अयोग्य नसावीत हा सम्यक संकल्पाचा आशय आहे. मनामध्ये चांगले अथवा वाईट विचार येत असतात आणि म्हणून या विचारांना योग्य अशी दिशा देण्याच्या दृष्टीने सम्यक संकल्प अत्यंत महत्वाचे अंग आहे. जगामध्ये दु:ख आहे आणि या दु:खाला दूर करणे हा सम्यक संकल्पाचा मुख्य हेतू आहे. जीवनात यशस्वी होण्याकरीता जशी सम्यक दृष्टी आवश्यक आहे. त्याचप्रमाणे यशस्वी होण्याच्या मार्गाला प्राप्त करण्यासाठी सम्यक संकल्पाची आवश्यकता आहे. बुध्द, धम्म आणि संघ या त्रिसरणाचे अनुसरण करणे, पंचशीलाचे पालन करणे, अष्टांगिक मार्ग आणि दहा पारमिताला आपल्या जीवनात रुजविणे याकरीता सम्यक संकल्प आवश्यक आहे. श्रध्दा, वीर्य, स्मृती, समाधी व प्रज्ञा हे पाच बळ प्राप्त करण्याकरीता सम्यक संकल्पाची अत्यंत आवश्यकता असते. जीवनात भगवान बुध्दापासून ते भिक्खू-भिक्खूणी, उपासक-उपासीका<span style="mso-spacerun:yes"> </span>यांनी जे यशाचे अत्युच्च शिखर गाठले ते सम्यक संकल्पामुळेच गाठले. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-71441576032825654162011-07-08T08:37:00.000-07:002011-07-09T06:49:21.581-07:00प्रकरण बारावे - शील<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>शील म्हणजे विशुध्दीमार्ग. या विशुधीमार्गानुसार चांगल्या जीवनाची पाच तत्वे आहेत, ज्याला पंचशील म्हणतात. १) कोणत्याही प्राण्याची हिंसा न करणे, २) चोरी न करणे, ३) व्यभिचार न करणे, ४) खोटे न बोलणे व ५) मादक पदार्थाचे सेवन न करणे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">पंचशीलाबाबत एक गोष्ट अशी आहे की, एकदा एक भिक्खु एका गांवावरुन दुसर्या गांवला जात असतांना रात्र होते. म्हणूने ते त्या गांवच्या शेवटच्या घरातील गृहस्थाला निवार्याची व्यवस्था करायाला विनंती करतात. तेव्हा तो गृहस्थ आनंदीत होऊन भिक्खुंची राहण्याची व्यवस्था करतात. सकाळी उठून भिक्खु त्या गृहस्थाला पंचशीलाचे पालन केल्यामूळे तुझे कल्याण होईल असे सांगतात. परंतू त्या गृहस्थाचा व्यवसाय चोरी करण्याचा असल्यामूळे तो मनातल्या मनात विचार करतो की, हे शील पाळणे मला शक्य होणार नाही. म्हणून जस-जसे भिक्खु एक-एक शील समजाउन सांगतात तस-तसे तो गृहस्थ शीलाचे पालन करण्यास नकार देतो. त्या गृहस्थाचा व्यवसाय चोरी करण्याचा आहे हे सुध्दा तो गृहस्थ भिक्खूला सांगू शकत नाही. म्हणून भिक्खु म्हणतात की, पांचही शीले पाळता येत नसतील तर निदान चार शीले तरी पाळा. तो गृहस्थ त्यालाही नकार देतो. तेव्हा भिक्खु म्हणतात की, निदान तीन शीले तरी पाळा. तो गृहस्थ त्यालाही नकार देतो. तेव्हा भिक्खु म्हणतात की, निदान दोन शीले तरी पाळा. तो गृहस्थ त्यालाही नकार देतो. तेव्हा भिक्खु म्हणतात की, निदान एक शील तरी पाळा. गृहस्थाला वाटते की, एखादा शील तरी पाळायला काय हरकत आहे, म्हणून तो गृहस्थ भिक्खूला म्हणतो, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मी खोटे बोलणार नाही, हे शील पाळायला तयार आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> भिक्खु उपदेश करुन निघून जातात. <span style="mso-tab-count:1"> </span>रात्रीला नेहमीप्रमाणे तो गृहस्थ चोरी करायला बाहेर पडतो. त्याचवेळेस त्या राज्याचा राजा सुध्दा वेशांतर करुन राजवाडयाच्या बाहेर येतो. तेव्हा त्या राज्याला तो गृहस्थ दिसतो. त्या गृहस्थाला राजा विचारतो, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कोण आहेस ? काय करतो ?</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> त्या गृहस्थाने खरे बोलण्याची प्रतिज्ञा घेतल्यामूळे त्याने सांगितले, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मी चोर आहे. राजाच्या तिजोरितील हिरे मला चोरायचे आहे.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> तेव्हा त्या राजाला त्या़च्या खरे बोलण्याबद्दल कौतूक वाटले. राजाने त्याला सांगितले, </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> तू तर खरा बोललास. मी जर हे राजाला सांगितले तर ते तुला शिक्षा करतील. म्हणून तू जे हिरे चोरशील त्यापैकी मला अर्धे दे. म्हणजे मी राजाला सांगणार नाही.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> या गोष्टीला तो चोर तयार झाला. तो राजवाडयाच्या आंत जाऊन हिर्याचा शोध घेतो. तेव्हा त्याला असे दिसले की, त्या तिजोरीत फक्त तिनच हिरे आहेत. यापैकी अर्धे हिरे बाहेरच्या व्यक्तीला कसे देणार असा प्रश्न पडल्यामूळे तो एक हिरा तसाच ठेऊन दोन हिरे सोबत घेऊन राजवाडयाबाहेर पडतो. बाहेरच्या व्यक्तीला त्या दोन पैकी एक हिरा देतो. त्या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>व्यक्तीने विचारल्यामूळे पत्ता सांगून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>तो चोर निघून जातो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">दुसर्या दिवशी राजा प्रधानाला तिजोरीची पाहणी करायला सांगतात. तिजोरी पाहील्यानंतर प्रधानाला तिन पैकी फक्त दोन हिरे चोरीला गेल्याचे आढळते. प्रधानाला वाटते की, चोराने तिन्हिही हिरे चोरले असते. राजाला कुठे माहिती आहे की, एक हिरा चोराने तेथेच ठेऊन दोन हिरे घेऊन गेला. म्हणून तो एक हिरा स्वत:जवळ ठेवतो व राजाला सांगतो की, तिजोरितील तिन्हिही हिरे चोरीला गेले आहेत. राजाला त्या प्रधानाचा खोटेपणा व चोराचा खरेपणा लक्षात आला. त्याचवेळेस<span style="mso-spacerun:yes"> </span>राजा दरबार भरवतो. हिरे चोरणार्या त्या चोराला राजा दरबारात बोलावीतो. चोराच्या लक्षात येते की, रात्रीचा जो व्यक्ती होता तो राजा आहे. आपण त्याला खरे सांगितल्यामूळे राजा आता आपल्याला निश्चितच शिक्षा करणार! आपण भिक्खुमूळे फसल्या गेलो याचे त्याला दु:ख झाले. राजाने प्रधानाने केलेल्या खोटेपणा बद्दल प्रधानाला काढून टाकले व चोराच्या खर्यापणाबद्दल त्या चोराला प्रधान बनवीले. राजाचा हा निर्णय पाहून चोराला आश्चर्य वाटले. भिक्खूने सांगितलेल्या एका शीलाचे पालन केल्यामूळे मला प्रधानपद मिळते. मी जर पांचही शीलाचे पालन केले असते तर मी कुठल्या कुठे जाऊन पोहचलो असतो. एवढी ताकद या पंचशीला मध्ये आहे याची त्याला जानिव झाली. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>डॉ.बाबासाहेब आंबेडकर यांनी भगवान बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात लिहिल्याप्रमाणे, भगवान बुध्द म्हणतात, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">प्रत्येक माणसाने शीलाची ही पांच तत्वे मान्य करणे अत्यंत आवश्यक आहे. कारण, प्रत्येक मनुष्य जे जे काही करतो त्याचे मुल्यमापन करण्यासाठी त्याच्यापाशी काही एक परिमापन असले पाहिजे की ज्याच्यामुळे तो आपल्या चांगल्या अथवा वाईट वर्तणुकीचे मोजमाप करू शकेल. आणि माझ्या शिकवणुकीप्रमाणे हीच पांच तत्वे किवा शीले माणसाच्या चांगल्या अथवा वाईट कृतीचे मोजमाप करण्याचा मापदंड आहे. जगात पतितांचे दोन वर्ग असतात. ज्यांच्यासमोर काही आदर्श आहेत असे पतित आणि ज्यांच्यासमोर कोणताच आदर्श नाही असे पतित. ज्यांच्यासमोर कोणताच आदर्श नाही अशा पतिताला आपण पतित आहोत हेच कळत नाही. त्यामुळे तो नेहमीच पतित राहतो. याउलट ज्यांच्यासमोर एखादा आदर्श आहे, असा पतित आपल्या पतितावस्थेतून वर येण्यासाठी प्रयत्न करित असतो. कारण त्याला आपण पतित आहोत हे त्याला माहीत असते. जीवनाचा आदर्श म्हणून हीच तत्वे आदर्श आहेत. ही तत्वे व्यक्तीच्या हितासाठी आणि सामाजिक हित साधणारी आहेत.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>शील म्हणजे नितिमत्ता. जो नितिवान आहे, जो नितिने चालतो, बोलतो, वागतो त्याला आपण शीलवान म्हणतो. शील म्हणजे मानसाच्या मनाची अशी घडण की ज्यामुळे मनुष्य पापकर्मापासुन, अकुशल कर्मापासुन दुर राहतो. तो कुशल कर्म करतो.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्द धम्मपदाच्या एकशेत्र्यांशीव्या गाथेत म्हणतात, </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सब्ब पापस्स अकरणं, कुसलस्स उपसंपदा !</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>सचीत्त परियोदपनं, एतं बुध्दांन सासनं !!</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, कोणतेही पाप न करणे, शुभ कर्म करणे, वाईट चित्ताला परिशुध्द ठेवणे, हीच बुध्दाची शिकवण आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >अकुशल कर्म</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अकुशल कर्म तीन प्रकाराचे आहेत. १) कायिक, २) वाचिक व ३) मानसिक </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कायिक अकुशल कर्मात पुढिल प्रमाणे तीन कर्मे येतात. १) हिंसा करणे, २) चोरी करणे व ३) व्यभिचार करणे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>वाचिक अकुशल कर्मात पुढिल प्रमाणे चार कर्मे येतात. १) खोटे बोलणे, २) चुगली-चहाडी करणे, दुसर्याची निंदा करणे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>३) शिव्या देणे, कटू बोलणे व ४) व्यर्थ, बाष्कळ बडबड करणे.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मानसिक अकुशल कर्मात पुढिल प्रमाणे तीन कर्मे येतात. १) लोभ करणे, २) द्वेष करणे व ३) मोह, मिथ्या दृष्टी बाळगणे. अशा प्रकारे दहा अकुशल कर्मे आहेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तसेच कुशल कर्म तीन प्रकाराचे आहेत. १) कायिक, २) वाचिक व ३) मानसिक </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कायिक कुशल कर्मात पुढिल प्रमाणे तीन कर्मे येतात. १) अहिंसा म्हणजे मैत्री व करुणा, २) अचोरी म्हणजे दान करणे व ३) अव्यभिचार म्हणजे संतुष्ट राहणे</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>वाचिक कुशल कर्मात पुढिल प्रमाणे चार कर्मे येतात. १) सत्य बोलणे, २) चुगली-चहाडी न करणे, दुसर्याची निंदा न करणे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>३) शिव्या न देणे, कटू न बोलणे, प्रिय बोलणे <span style="mso-spacerun:yes"> </span>व ४) व्यर्थ, बाष्कळ बडबड न करणे, यथायोग्य बोलणे </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>मानसिक कुशल कर्मात पुढिल प्रमाणे तीन कर्मे येतात. १) अलोभ करणे, २) अद्वेष करणे व ३) अमोह असणे, मिथ्या दृष्टी न बाळगणे. अशा प्रकारे दहा कुशल कर्मे आहेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>कर्म कोणत्या हेतूने केले, त्यावर ते कर्म कुशल आहे की अकुशल आहे ते अवलंबून आहे. डॉक्टरांनी शस्त्रक्रिया करीत असतांना एखादा रोगी मरण पावला तर त्याला अकुशल कर्म म्हटल्या जाणार नाही. परंतु एखाद्यांनी जर कुणाच्या पोटात सुरा खुपसून त्याला मारले असेल तर ते अकुशल कर्म होईल.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>निंदा न करणे, नेहमी जागृत राहणे, रात्रंदिवस मनाला नियंत्रणात ठेवणे, निर्वाणासाठी नेहमी प्रयत्नशील राहणे, वाणीचा संयम बाळगणे ईत्यादी कुशल कर्मे धम्मपदात सांगितले आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कुशल कर्माबाबत भगवान बुध्द धम्मपदाच्या त्रेपन्नाव्या गाथेत म्हणतात-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>यथापि पुप्फरासिम्हा कबिरा मालागुणे बहूं।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>एवं जातेन मच्चेन कत्तब्बं कुसलं बहुं ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>याचा अर्थ, ज्याप्रामाणे कोणी पुष्पराशीतून माळांचे सर (हार) करावेत, त्याप्रमाणे जगात जन्माला आलेल्या प्राण्यांनी अनेक कुशल कर्मे करावीत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदात पन्नासाव्या गाथेत सांगितले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>न परेसं विलोमानि न परेसं कताकतं।</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>अत्तनो’च अवेक्खेय्य कतानि अकतानि च ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>याचा अर्थ, ना दुसर्याच्या दोषाला, ना दुसर्याच्या कृत-अकृत्याला बघावे (माणसाने फक्त) आपल्याच कृत-अकृत्याला बघावे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील सम्यक वाचा, सम्यक कर्मांत, सम्यक आजीविका हे मार्ग शीलामध्ये येतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >१) सम्यक वाचा<span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style=" mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील तिसरा मार्ग सम्यक वाचा हा आहे. सम्यक वाचा पुढील शिकवण देते. १) माणसाने जे सत्य असेल तेच बोलावे. २) असत्य बोलू नये. ३) माणसाने दुसर्याविषयी वाईट बोलू नये. ४) माणसाने दुसर्याची निंदानालस्ती करण्यापासून परावृत व्हावे. ५) माणसाने आपल्या लोकांविषयी रागाची किंवा शिवीगाळीची भाषा वापरु नये ६) माणसाने सर्वांशी आपुलकीने व सौजन्याने बोलावे. ७) माणसाने अर्थहीन मूर्खपणाची बडबड करु नये. त्यांचे बोलणे समंजसपणाचे व मुद्देसूद असावे असे भगवान बुध्दांनी ‘सुत्त निपातात व दीघ निकायात’ सांगितले आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सम्यक वाचा म्हणजेच सम्यक वाणी. वाणी ही चांगल्या आणि वाईट गोष्टी निर्माण होण्यासाठी कारणीभूत असते. भांडण, तंटा वादावादी हे वाईट वाणीमूळे तर प्रेम, ममता चांगल्या वाणीमूळे ऊत्पन्न होत असते. प्रबोधन, जागृती हे वाणीमूळेच शक्य आहे. म्हणून जीवन जगत असतांना वाणी हे महत्वाचे घटक आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">‘धम्मपदात’ वाणीचे महत्व सांगितले आहे. मन हे सर्व धर्माचे पूर्वगामी अग्रणी आहे. मन हे श्रेष्ठमय आहे, मनोमय आहे. जो कोणी दुष्ट मनाने बोलतो किवा कर्म करतो त्याच्या मागे गाडी ओढणार्या बैलाच्या पायाच्या मागे ज्याप्रमाणे गाडीचे चाके जातात, त्याचप्रमाणे दु:ख जाते. त्याचप्रमाणे जो कोणी प्रसन्न मनाने बोलतो किवा कर्म करतो, त्याच्यामागे सुख हे कधीही साथ न सोडणार्या छायेप्रमाणे मागे मागे जाते. कोणालाही कठोर बोलू नये, रागावू नये. असे बोलण्याने दुसरेही तुम्हाला तसेच बोलतील. नेहमी सत्य बोलावे. कोणावरही क्रोधीत होऊ नये. वाणी संयत ठेवावी. वाणीचे वाईट आचरण त्यागून वाचेने चांगले आचरण करावे. कोणासोबत उध्दट्पणे बोलू नये. स्वत:ची आत्मस्तुती करु नये. दुसर्यांचा तिरस्कार करु नये. कुणालाही शिव्याश्याप देऊ नये. ईतरांना त्रास होणार नाही अशी वाणीने कृती करावी. मनाला आवडणारी, हृदयाला भिडणारे व कानाला मधुर वाटणारी वाणी बोलावे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अशी शिकवण भगवान बुध्दांनी दिली आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कठोर वाणीचे, मिथ्या वाणीचे जे वाईट परिणाम आहेत, ते भगवान बुध्दांनी ‘अंगुत्तरनिकायात’ सांगितले, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">काही काही व्यक्ती क्रोधी स्वभावाचे, अशांत चित्ताचे, थोडेही बोलले तर रागावणारे, चिडचिडे, कठोर हृदय होऊन विरोधी होतात. क्रोध, द्वेष आणि असंतोष प्रगट करतात. ज्याप्रमाणे जुन्या व्रणावर जर लाकूड किंवा काही लागले तर रक्त वाहू लागते, त्याचप्रमाणे काही व्यक्ती क्रोधी, अशांत चित्ताचे रागावणारे, चिडचिडे व क्रोध, द्वेष आणि असंतोष प्रगट करणारे असतात. अशाप्रकारच्या व्यक्ती उपेक्षा करण्यायोग्य असतात. त्यांचे अनुकरण करु नये. सेवा करु नये. आदर करु नये. कारण अशी व्यक्ती माझा अपमान करु शकते. अपशब्द म्हणू शकते. मला अनर्थ व हानी पोहचवू शकते. म्हणून अशा प्रकारच्या व्यक्तीच्या प्रती उपेक्षा करावी.त्याचे अनुसरुन व आदर करु नये.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>भगवान बुध्द भिक्षूंना म्हणाले, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भिक्षूंनो, जर कोणी माझी (बुध्दाची), धम्माची व संघाची निंदा करतील तेव्हा तुम्ही त्यांचेशी वैर, असंतोष आणि आपल्या मनात राग धरु नये. कुपित किंवा खिन्न होऊ नये. त्यामुळे तुमचीच हानी होईल. राग अथवा खिन्न झाल्यामुळे ती गोष्ट सत्य आहे किंवा असत्य आहे ते कळणार नाही. म्हणून सत्य किंवा असत्याला शोधले पाहिजे. </span><span style="mso-bidi-;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच कोणी प्रशंसा करीत असेल तर तेव्हादेखील आनंदीत, प्रसन्न अथवा हर्षोत्साहित होऊ नका. त्यामध्ये सुध्दा तुमचीच हानी आहे.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> व्यक्तीचे व्यक्तिमत्व हे त्याच्या वाणीवरुन, बोलण्यावरुन कळून येते. बोलणारी व्यक्ती आपल्या चांगल्या अथवा वाईट बोलाण्याने दुसर्याशी चागले अथवा वाईट संबंध प्रस्थापित होतात. बुध्दांच्या वचनात व्यर्थ बडबड राहत नव्हती. ते असंयत गोष्टी मानत नव्हते. वचनाने त्यांनी अहित गोष्टी दूर सारल्यात आणि बहुजनांच्याच हिताच्या गोष्टी सांगितल्या.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>म्हणून ‘सम्यक वाचा’ हा मार्ग अत्यंत महत्वाचा आहे. तो जीवनात उतरविण्याचा प्रत्येकांनी प्रयत्न करायला पाहिजे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >२) सम्यक कर्मांत</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील चवथा मार्ग सम्यक कर्मांत हा आहे. जीवनाच्या नियमांशी सुसंगत वर्तन करणे, दुसर्यांच्या भावना आणि त्यांचे हक्क यांचा मान<span style="mso-spacerun:yes"> </span>राखून प्रत्येक कृती करणे म्हणजे सम्यक कर्मांत होय. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">‘सुत्तनिपातात’ भगवान बुध्दांनी सांगितले आहे की, ‘कर्माने जग चालते. प्राणी कर्माने जगतात. चालण्याकरीता रथ ज्याप्रमाणे अणीवर अवलंबून असतो तसे प्राणी कर्मबंधनावर अवलंबून असतात.’ याचा अर्थ संसाराचा नियंत्रक कोणी ईश्वर नसून व्यक्तीचे कर्म आहे.’</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">वैदिक ब्राम्हणी धर्म किंवा अन्य धर्म मनुष्याला यशाची प्राप्ती करण्यासाठी ईश्वराचा व परमात्मा यांचा वाटा असतो असे सांगितले आहे. परंतु भगवान बुध्दांने असे काही न सांगता जे काही यश प्राप्त होते ते व्यक्तीच्या कर्माने होत असते. कर्माला महत्वाचे स्थान आहे. चांगले किंवा वाईट हे जे परिणाम आहेत ते व्यक्तीच्या कर्मावर अवलंबून असते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">माणसाच्या हातून चांगले अथवा वाईट कर्म घडत असते त्याचे मुळ मनाच्या चेतनेमध्ये असते. म्हणजेच त्याचे चित्त अथवा मन हे केंद्रवर्ती असते आणि म्हणून सम्यक कर्मांताकरिता मनाला संयमित करणे महत्वाचे आहे. मानवी मन चंचल, चपळ, अनियंत्रित असते. ज्याप्रमाणे बाणाला सरळ करतो त्याप्रमाणे मेघावी (बुध्दीमान) पुरुष आपल्या चित्ताला सरळ करतो. एक शत्रू आपल्या शत्रूचे आणि एक वैरी आपल्या वैर्याचे जितके नुकसान करतो त्यापेक्षा कितीतरी जास्त नुकसान वाईट मार्गावर लागलेले चित्त करीत असते. आई-वडील, नातेवाईक जेवढे चांगले करु शकत नाही त्यापेक्षा कितीतरी जास्त फायदा चांगल्या मार्गावर लागलेले चित्त करीत असते. म्हणुन सम्यक कर्म करण्यासाठी चित्त सुध्दा सम्यक असायला पाहिजे. म्हणजेच सम्यक कर्मांतचे मुळ हे चित्तच आहे. धम्मपदातील बालवग्गोमध्ये मुर्खाबरोबर संगती करण्याचे दुष्परिणाम आणि चांगल्या बरोबर मैत्रीचे सुपरिणाम माणसाला भोगावे लागतात असे सांगितले आहे. म्हणून जगामध्ये वावरत असतांना जर स्वत:पेक्षा चांगले अथवा स्वत:सारखे सोबती मिळाले नाही तर दृढतेने एकट्यानेच विचरण करावे. परंतू मुर्खाशी संगत करु नये. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">जसे बी पेराल तसे उगवेल असे कर्माचा सिध्दांत आहे. म्हणून व्यक्तीच्या मनामध्ये सदाचरणाचे, नितिमत्तेचे बीज पेरणे आवश्यक आहे तेव्हाच त्याचेकडून चांगले आचरण घडू शकेल.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदाच्या एकोणसत्तराव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मधुवा मञ्ञति बालो याव पापं न पच्चति।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">यदा च पच्चति पापं अथ बालो दुक्खं निगच्छति ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, जोपर्यंत पाप कर्म फळ देत नाही तोपर्यंत मुर्ख मनुष्य त्याला मधासारखे (गोड) मानतो. परंतु जेव्हा पाप कर्म फळ देते तेव्हा त्यास दु:ख होते. म्हणजेच वाईट वागणार्याला जोपर्यंत वाईट वागणुकीचे फळ मिळत नाही तोपर्यंत तो तसाच वागत असतो. परंतू जेव्हा त्याला फळ मिळते तेव्हा त्याच्यावर पश्चाताप करण्याची पाळी येते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">म्हणून धम्मपदाच्या सदुसष्टाव्या गाथेमध्ये वाईट कर्माचे काय परिनाम होतात ते सांगितले -</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">न तं कम्मं कतं साधु यं कत्वा अनुतप्पति ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">यस्स अस्सुमुखो रोदं विपाकं पटिसेवति ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, ते कर्म करणे चांगले नव्हे की जे करुन पश्चाताप होईल, आणि ज्याचा परिणाम रडत रडत भोगावा लागेल.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदाच्या अडुसष्टाव्या गाथेमध्ये चांगल्या कर्माचे काय परिनाम होतात ते सांगितले -</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तञ्च कम्मं कतं साधु यं कत्वा नानुतप्पति ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">यस्स पतीतो सुमनो विपाकं पटिवेवती ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, ते कर्म करणे चांगले आहे, जे करुन (करणार्याला) पश्चाताप होत नाही, आणि ज्याचा परिणाम प्रसन्न मनाने<span style="mso-spacerun:yes"> </span>भोगावा लागतो.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" > </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनुष्य जीवनात जे काही बरे-वाईट कर्म करेल त्याला तोच जबाबदार असतो. म्हणून ज्यांनी जीवनात शरीर, वाणी व मनाने वाईट कर्म केले असेल तर त्यांनी यापुढे तरी चांगले कर्म करावे म्हणजे त्याचे दुष्कर्म हळूहळू दुर्बल होत जाईल असे भगवान बुध्द अंगुत्तर निकायात म्हणतात. याचे उदाहरण म्हणजे भगवान बुध्दांच्या उपदेशानूसार डाकू अंगुलीमाल यांनी वाईट कर्म सोडून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>भिक्खु झालेत व पुढे कुशल कर्म करुन अहर्तपदाला पोहचलेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">म्हणून धम्मपदाच्या एकशेसत्तराव्या गाथेमध्ये पाप पुन:पुन्हा करु नये. असे भगवान बुध्द म्हणतात -</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">पापंञ्चे पुरिसो कयिरा न तं<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कयिरा पुनप्पुनं ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">न तम्हि छ्न्दं कयिराथ दुक्खो पापस्स उच्चयो ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, जर पाप केले तर ते पुन:पुन्हा करु नये. त्यामध्ये रममान होऊ नये. पापाचा संचय दु:खास कारणीभूत होतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदाच्या एकशेसत्तराव्या गाथेमध्ये शुभ कर्मे पुन:पुन्हा करावे असे भगवान बुध्द म्हणतात </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >–</span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">पुञ्ञञ्चे पुरिसो कयिरा<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कयिराथेनं पुनप्पुनं ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तम्हि छ्न्दं कयिराथ सुखो पुञ्ञस्स उच्चयो ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, जर शुभ कर्मे केले तर ते पुन:पुन्हा करावे. त्यामध्ये रममान व्हावे. पुण्याचा संचय सुखास कारणीभूत होतो.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" > </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ब्राम्हणी धर्मात जन्मामुळे श्रेष्टत्व आणि कनिष्टत्व प्राप्त होते असे सांगितले आहे. परंतु भगवान बुध्दांने कर्मावर श्रेष्टत्व आणि कनिष्टत्व प्राप्त होते असे सांगितले आहे. मनुष्यमात्रामध्ये जे दु:ख उद्भवते ते निर्माण होण्याचे कारण कर्मच आहे. दारुडा व्यक्ती दारुच्या आहारी जाऊन स्वत:च्या शरिराची, संसाराची नासाडी करीत असतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >३) सम्यक आजीविका</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील पाचवा मार्ग सम्यक आजीविका हा आहे </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-spacerun:yes"> </span>“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सब्ब पापस्स अकरणं, कुसलस्स उपसंपदा !</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>सचीत्त परियोदपनं, एतं बुध्दांन सासनं !!</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, कोणतेही पाप न करणे, शुभ कर्म करणे, वाईट चित्ताला परिशुध्द ठेवणे, हीच भगवान बुध्दाची शिकवण आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदातील या गाथेनुसार आचरण करणे हीच सम्यक आजीविका आहे </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">प्रत्येक व्यक्तीला आपला चरितार्थ चालवावयाचा असतो. परंतु चरितार्थाचे अनेक मार्ग आहेत. काही वाईट आहत. काही चांगले आहेत. ज्यांच्यामुळे इतरांची हानी होते किंवा इतरांच्यावर अन्याय होतो ते वाईट मार्ग होत. दुसर्यांची हानी किंवा त्यांचेवर अन्याय न करता जगण्यापुरते मिळविण्याचे जे मार्ग ते चांगले होत. यालाच सम्यक आजीविका म्हणतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-3002104308926036892011-07-08T08:33:00.000-07:002011-07-09T06:50:29.033-07:00प्रकरण तेरावे - समाधी<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>समाधी म्हणजे कुशल चित्ताची एकाग्रता. ज्याने सम्यक समाधी प्राप्त केली आहे तो ‘वस्तुमात्र जसे आहेत तसे’ पाहू शकतो. गोष्टी जसे आहेत तसे पाहणे याला बुध्द धम्मात फार महत्व आहे. गोष्टी जसे आहेत तसे सत्यस्वरुपात पाहिल्यानेच दु:ख, अनित्यता व अनात्मता ह्या तीन भगवान बुध्दाच्या महत्वाच्या सिध्दांताविषयीचा अनुभव येतो. हा अनुभव आणि ज्ञान होत असल्यानेच त्याला आपोआपच प्रतित्यसमुत्पादाच्या सिध्दांताप्रमाणे दु:ख नष्ट होते. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>माणसाचे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>मन स्थिर नसते. ते सहा इन्द्रियविषयांत नेहमी रममाण झालेले असते. ‘वस्तुमात्र जसे आहेत तसे’ पाहण्यासाठी मन केंद्रित करावे लागते. अकुशल मनोवृतीचा पूर्ण निरोध करुन कुशल मनोवृतीचा विकास करणे ही बुध्द धम्माची शिकवण आहे. सम्यक समाधी साधण्यासाठी शील संपादन केले पाहिजे. शीलाशिवाय समाधीचा लाभ होत नाही.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील सम्यक व्यायाम, सम्यक स्मृती व सम्यक समाधी हे मार्ग समाधीमध्ये येतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >१) सम्यक व्यायाम</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील सहावा मार्ग सम्यक व्यायाम हा आहे. सम्यक व्यायाम म्हणजे मनाचा व्यायाम होय. सम्यक व्यायामामुळे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अविद्या नष्ट करण्याचा प्रयत्न करता येतो. सम्यक व्यायामाचे चार हेतू आहेत. १) आपल्या मनात वाईट विचार येत असतील तर ते येऊ न देणे, २) आपल्या मनात वाईट विचार आले असतील तर ते काढून टाकणे, ३) आपल्या मनात चांगले विचार येत असतील तर ते येऊ देणे व ४) आपल्या मनात चांगले विचार आले असतील तर त्याचे संवर्धन करणे, वाढ करणे. अशा प्रकारे आपल्या मनाला योग्य व्यायाम देवून आपले चित्त शुध्द करता येते. चित्त शुध्दीकरीता सम्यक व्यायामाची अत्यंत आवश्यकता असते.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अंगुत्तर निकायात चार प्रकाराचे प्रयत्न सांगितले आहेत. पहिला प्रयत्न म्हणजे, उत्पन्न न झालेले अकुशल कर्माची उत्पती होऊ न देण्याचा संकल्प करुन चित्ताला तिकडे घेऊन जातो. दूसरा प्रयत्न म्हणजे, उत्पन्न झालेले अकुशल कर्माचा समुळ नाश करण्याचा संकल्प करुन चित्ताला तिकडे घेऊन जातो. तिसरा प्रयत्न म्हणजे, उत्पन्न न झालेले कुशल कर्म उत्पन्न होण्याकरीता संकल्प करुन चित्ताला तिकडे घेऊन जातो. पहिला प्रयत्न म्हणजे, उत्पन्न झालेले कुशल कर्माच्या अवस्थेला स्थिर ठेवण्यासाठी, वृध्दी करण्यासाठी व विपुलतेकरीता<span style="mso-spacerun:yes"> </span>संकल्प करुन चित्ताला तिकडे घेऊन जातो. यालाच सम्यक व्यायाम म्हटले आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>डॉ.बाबासाहेब आंबेडकर यांनी ‘बुध्द आणि त्यांचा धम्म’ या ग्रंथात लिहिल्याप्रमाणे, मनाच्या बाबतीत भगवान बुध्दाच्या शिकवणीचे पहिले वैशिष्टय असे की, सर्व गोष्टींचा मध्यबिंदू मन आहे. मन हे सर्व वस्तूच्या अग्रभागी असते. ते सर्व वस्तूवर अंमल चालविते. त्यांची निर्मिती करते. मनाचे आकलन झाले की सर्व वस्तूंचे आकलन होते. मन हे सर्व मानसिक क्रियांचे मार्गदर्शन करते. मन सर्व मानसिक शक्तीचे प्रमुख आहे. मन हे त्या शक्तीचेच बनले असते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>भगवान बुध्दाच्या शिकवणीचे दुसरे वैशिष्टय असे की, आपल्यामध्ये निर्माण होणार्या आणि आपल्यावर बाहेरुन ज्यांचा परिणाम होतो अशा सर्व बर्या-वाईट गोष्टींचे मन हे उगमस्थान आहे. जे जे वाईट आहे, वाईटाशी संबंधित आहे आणि त्याच्या आधीन आहे, ते ते मनातूनच उत्पन्न होते. जे जे चांगले आहे, चांगल्याशी संबंधित आहे आणि त्याच्या आधीन आहे, ते ते मनातूनच उत्पन्न होते. ज्याप्रमाणे गाडी ओढणार्या बैलांच्या पावलांमागोमाग गाडीची चाके जातात. त्याचप्रमाणे अशुध्द चित्ताने जो बोलतो किंवा कृती करतो त्याच्या मागोमाग दु:ख येते. म्हणून चित्तशुद्धी हे धम्माचे सार आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदाच्या ‘यमकवग्गो’च्या पहिल्या गाथेमध्ये लिहिले आहे की-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनोपुब्बग्ङमा धम्मा मनोसेट्ठा मनोमया ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनसा चे पदुट्ठेन भासति वा करोति वा ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ततो’नं दुक्ख्मन्वेति चक्कं’ पदं ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ म्हणजे सर्व धर्म (अवस्था) प्रथम मनात उत्पन्न होत असतात. मनच मुख्य आहे, ते (धर्म) मनोमय आहेत. जेव्हा मनुष्य मलिन मनाने बोलतो वा कार्य करतो, तेव्हा (बैलगाडीचे) चाक जसे बैलाच्या मागेमागे लागते तसेच दु:ख त्याच्या मागे लागते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">दुसर्या गाथेमध्ये लिहिले आहे की-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनोपुब्बग्ङमा धम्मा मनोसेट्ठा मनोमया ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनसा चे पसन्नेन भासति वा करोति वा ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ततो’नं सुखमन्वेति छाया’व अनापयिनी ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ म्हणजे सर्व धर्म (अवस्था) प्रथम मनात उत्पन्न होत असतात. मनच मुख्य आहे, ते (धर्म) मनोमय आहेत. जेव्हा मनुष्य स्वच्छ मनाने बोलतो वा कार्य करतो, तेव्हा मनुष्याचा कधी साथ न सोडणार्या छायेप्रमाणे सुख त्याच्या मागोमाग फिरते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्दाच्या शिकवणीचे तिसरे वैशिष्टय असे की, मनुष्याने पापकृत्य टाळावे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">त्यांच्या शिकवणीचे चवथे वैशिष्टय असे की, खरा धर्म हा धर्मग्रंथात नसून तो धर्मतत्वाचे पालन करण्यात आहे. म्हणून मनावर चांगले संस्कार करण्यासाठी सम्यक व्यायामाची गरज आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनामध्ये चांगल्या आणि वाईट विचाराचे नेहमीच द्वंद सुरु असते. कुशल आणि अकुशल असे दोन्हिही विचार मनामध्ये उत्पन्न होत असतात. अकुशल विचाराला मनात उत्पन्न होऊ न देणे, कुशल विचाराची वाढ करणे आणि वाईट चित्ताला नष्ट करण्य़ाचा प्रयत्न करणे, कोणतेही वाईट कर्माकडे मनाला न वळविणे, हे मुख्य कार्य सम्यक व्यायामाचे आहे. समाधीची ही पहिली अवस्था आहे. म्हणून सम्यक व्यायाम हे अत्यंत महत्वाचे आहे. जसा बाण बनविणारा बाणाला सरळ करतो. त्याचप्रमाणे वाईट मार्गाला लागलेल्या चित्ताला कुशलतेकडे आणण्याचे महत्वाचे कार्य सम्यक व्यायामाचे आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदाच्या तेराव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">यथागारं दुच्छन्नं वुट्ठी समतिविज्झति ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">एवं अमावितं चित्तं रागो समतिविज्झति ।।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, योग्य प्रकारे न साकारलेल्या घरांत ज्याप्रमाणे पावसाचे पाणी शिरते, त्याचप्रमाणे असंस्कारीत चित्तामध्ये राग, लोभ आदी मनोविकार शिरतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदाच्या चवदाव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">यथागारं सुच्छन्नं वुट्ठी समतिविज्झति ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">एवं अमावितं चित्तं रागो समतिविज्झति ।।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, <span style="mso-spacerun:yes"> </span>योग्य प्रकारे साकारलेल्या घरांत ज्याप्रमाणे पावसाचे पाणी शिरत नाही, त्याचप्रमाणे सुसंस्कारीत चित्तामध्ये राग, लोभ आदी मनोविकार शिरत नाहीत. याकरिता मनाला संस्कारीत करण्यासाठी सम्यक व्यायामाची नितांत आवश्यकता आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदाच्या बेचाळीसव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">दिसो दिसं यन्तं कयिरा वेरी वा पन वेरिनं ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मिच्छापणिहिंतं चित्तं पापियो’नं ततो करे ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, शत्रू-शत्रूचे किंवा वैरी वैर्याचे जेवढे नुकसान करते, त्यापेक्षा वाईट मार्गाने गेलेले चित्त मनुष्याचे जास्त नुकसान करते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदाच्या त्रेचाळीसव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">न तं माता पिता कयिरा अञ्ञे वापि च ञातका ।</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सम्मापणिहितं चित्तं सेय्यसो’नं ततो करे ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, आई-बाप किंवा दुसरे नातेवाईक, जेवढे कल्याण करु शकत नाही, त्यापेक्षा जास्त कल्याण सन्मार्गावर असलेले चित्त करु शकते. याकरिता चित्ताला सन्मार्गावर आणण्याचे काम सम्यक व्यायाम करते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदाच्या तेहतीसाव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">फन्दनं चपलं चित्तं दुरक्खं दुन्निवारयं ।</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">उजुं करोति मेघावी उसुकारो’व्तेजनं ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, चित्त चंचल आहे, चपळ आहे, रक्षण करण्यास व निवारण करण्यास कठीण आहे. अशा चित्ताला मेघावी (बुध्दीमान) पुरुष सरळ करतो, जसा बाणकार बाणाला सरळ करतो. म्हणून चंचल चित्ताला सरळ करण्याचे काम सम्यक व्यायाम करते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्मपदाच्या अडतीसाव्या गाथेमध्ये म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अनवट्ठितचित्तस्स सध्दम्मं अविजानतो ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">परिप्लवपसादस्स पञ्ञा न परिपूरति ॥ </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, ज्याचे चित्त स्थिर नाही, जो सध्दर्म जाणत नाही, ज्याचे चित्त प्रसन्न नाही, असा पुरुष प्रज्ञावान होऊ शकत नाही. म्हणून प्रज्ञावान होण्यासाठी सम्यक व्यायामाची गरज आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >२) सम्यक स्मृती</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील सातवा मार्ग सम्यक स्मृती हा आहे. सम्यक स्मृती म्हणजे योग्य प्रकारे स्मरण करणे, मनाची जागरुकपणा व विचारीपणा होय. जीवनामध्ये जे कार्य करावयाचे आहे ते जागरुकतेने करायचे असते, हीच स्मृती आहे. सम्यक स्मृती दुष्ट वासनावर मनाचा पहारा ठेवते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्दांनी कामतृष्णेपासून आणि त्याच्या दुष्परिणामापासून दूर राहाण्यासाठी सम्यक स्मृतीचे महत्व सांगितले आहे. मनुष्याने सदा स्मृतीमान राहून कामतृष्णेचा त्याग करावा. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">संयुक्त निकायात सांगितले आहे की, स्मृतिमान व्यक्तीचे सदा कल्याण होत असते. स्मृतीमान व्यक्ती सुखाच्या आधीन राहतो. असा व्यक्ती श्रेष्ट जीवन जगत असतो. जो स्मृतीमान असतो तो वैरापासून मुक्त असतो. स्मृतीचा अभ्यास करण्याने जीवनातील अत्युच्च पद म्हणजे निर्वाण प्राप्त करण्यास मदत होते. प्रत्येक क्षणी स्मृतीमान राहिल्याने त्याच्याकडून वाईट कृत्य घडण्याचा शक्यता फारच कमी असते. स्मृती वाईट आणि चांगले जाणत असते. तसेच स्मृती माणसांच्या विकारांना जाणत असते. तृष्णेच्या आहारी जाणारे दु:खाला बळी पडत असतात. मिथ्या आचरण, मिथ्या दृष्टी, मिथ्या वाचा, मिथ्या कर्म याबाबत स्मृती जागृत ठेऊन जीवन जगणारे सुखी व आनंदी राहत असतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">बुध्दांचा धम्म माणसासाठी असून माणसातील विकारांना नष्ट करुन त्याला एक चांगला माणूस बनविणे हे धम्माचे ध्येय आहे. हे ध्येय तेव्हाच साध्य करता येते जेव्हा तो स्मृतिने युक्त असे आचरण करतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मज्झिम निकायमध्ये सतिपठान सुत्तामध्ये चार प्रकाराचे स्मृती सांगितल्या आहेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 54pt; text-indent: -18pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">१)<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कायानुस्मृती, २) वेदनानुस्मृती, ३) चित्तानुस्मृती व ४) धम्मानुस्मृती</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">या सुत्तामध्ये भगवान बुध्द म्हणतात, ‘भिक्षूंनो, हे जे चार स्मृतीप्रस्थाने आहेत ते स्वत:च्या विशुध्दीसाठी, शोक कष्टाच्या अस्तासाठी, दु:खाला दूर करण्यासाठी, सत्याच्या प्राप्तीसाठी, निर्वाणाच्या प्राप्ती आणि साक्षात्कारासाठी एक मात्र मार्ग आहे.’ सतिपठानतील सती म्हणजे स्मृती. स्मृतीमध्ये प्रस्थापित होणे, स्मृतीमध्ये राहणे म्हणजेच कायेच्या, वेदनेच्या, चित्ताच्या व धम्माच्या स्मृतीचा सराव करणे होय. या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कायेच्या, वेदनेच्या, चित्ताच्या व धम्माच्या प्रती सतत जागृत राहणे होय. यालाच अनुपस्यना करणे असे म्हणतात. अनु म्हणजे सतत व पस्यना म्हणजे पाहणे, अनुभव घेणे होय. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">कायानुस्मृती म्हणजे कायेबद्दल<span style="mso-spacerun:yes"> </span>(काया म्हणजे शरीर) स्मृती ठेवून, आळस सोडून उद्धोगशील, ज्ञानयुक्त स्मृतिमान बनून राग, लोभ, मोह व द्वेष यास काढून जागृतीपूर्वक कायेची स्मृती ठेवणे होय. जसे चालतांना चालत आहे, बसतांना बसत आहे, उठत असतांना उठत आहे, झोपलेले असतांना झोपले आहे याची जाणीव ठेवणे होय. रोजच्या जीवनात आपण कायेबद्द्ल अजागृत असलो तर अकुशल कर्म घडु शकतात. म्हणून<span style="mso-spacerun:yes"> </span>कायेबद्दल बाह्यस्वरुपात जागृत असावे लागते. अंतरंगात मात्र श्वासाद्वारे कायेचे जागृती ठेवावी लागते. आपल्या मनात ज्या काही भावना उमटतात, त्यावर शरीर श्वासाद्वारे प्रतिक्रिया देत असतात. जसे राग आल्यास श्वास जोरात चालतो. आनापानसतीमध्ये श्वास आंत घेणे व श्वास बाहेर सोडणे ही क्रिया होत असते. जो एक विपश्यनेचा भाग आहे. विपश्यनेमध्ये श्वास आंत घेणे व श्वास बाहेर सोडणे या क्रियेबद्दल जागृत राहावे लागते. तो श्वासाच्या उदय आणि लयाला जाणतो. श्वासाच्या प्रत्येक संस्काराला जाणतो. शरिराच्या अनित्य स्वभावाला जाणत असतो. शरिरइंद्रियाच्या आसक्तीला दूर ठेवतो. जसे आपले डोळे हे इंद्रिय, निसर्गातील एखाद्या सुंदर फुलाकडे आकर्षित झाल्यावर <span style="mso-spacerun:yes"> </span>तो मोहित होतो व ते फुल तोडण्याची क्रिया आपले शरीराच्या हाताद्वारे करीत असतो. आपण जर श्वासाद्वारे स्मृतिमान असलो तर अश्या आसक्तीपासून, मी, माझे अश्या अनात्मतेपासून <span style="mso-spacerun:yes"> </span>दुर राहू शकतो. आपण जर सदा स्मृतिमान राहिलो तर आपल्याकडून असे हे अकुशल कर्म घडणार नाही. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">वेदनानुस्मृतीमध्ये आपल्या शरिरात इंद्रियाद्वारे वस्तूला स्पर्ष झाला की सुखद, दु:खद व असुखद-अदु:खद अशा संवेदना निर्माण होतात, तेव्हा अशा संवेदनाबाबत जागृत राहाणे होय. विपश्यनेमध्ये आपल्या शरिरातील आतील भागातील वेदनांची स्मृती विपश्यी जागृत ठेवीत असतो. तो वेदनानुस्मृतीचा सराव करीत असतो. वेदनेचा उदय व लय कळल्यानंतर वेदनेच्या कारणास जाणण्याची <span style="mso-spacerun:yes"> </span>क्षमता त्याच्यात निर्माण होते. हे जाणणे प्रज्ञेद्वारे शक्य होते. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">चित्तानुपस्सनामध्ये<span style="mso-spacerun:yes"> </span>चित्ताच्या स्वभावाला जाणल्या जाते. चित्त म्हणजे मन आणि विज्ञान (जाणिव) याचे समन्वय होय. काया, वाचा आणि मनाचा अनुभव विज्ञान घेत असते. चित्ताच्या स्मृतीमध्ये इंद्रिय कुशल आणि अकुशल कर्माला जाणत असतो. म्हणजेच चांगले काय आणि वाईट काय हे चित्तस्मृती ओळखत असते व त्याप्रमाणे आपल्या शरिराच्या अवयवाकडून काम करुन घेत असते. चित्त शरीराला आकार देत असते. चित्त ज्या प्रकारचे असेल, त्याप्रमाणे शरीर प्रतिक्रिया देत असते. <span style="mso-spacerun:yes"> </span>चित्तस्मृती लोभ, द्वेष, मोह इत्यादी विकारापासून दूर जाण्यास मदत करते. बर्याच वेळा आपला वेळ आळसात, दुसर्यांचा द्वेष करण्यात, अस्वस्थतता व शंका-कुशंकामध्ये जात असतो. परंतु चित्त स्मृतीमुळे याचा लय होतो आणि चित्त शुध्द होते. म्हणून चित्ताबाबत<span style="mso-spacerun:yes"> </span>सतत जागृत असणे म्हणजेच स्मृतिमान राहणे अत्यंत आवश्यक आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>धम्मानुस्मृतीमध्ये भगवान बुध्दांच्या चार आर्यसत्याच्या शिकवणूकीला जाणतो. तसेच त्यांच्या दु:ख, अनित्य आणि अनात्म या सिध्दांताला जाणतो. नामरुप स्कंधाला व त्याच्या कार्याला जाणतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>म्हणून सतिपठान सुत्ताच्या या<span style="mso-spacerun:yes"> </span>चार स्मृतीचा नियमीत अभ्यास करुन <span style="mso-spacerun:yes"> </span>आचरण करणे आवश्यक आहे. त्यामुळे मनुष्य विमुक्तीची अवस्था प्राप्त करु शकतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >३) सम्यक समाधी</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अष्टांगिक मार्गातील आठवा आणि शेवटचा मार्ग सम्यक समाधी हा आहे. सम्यक दृष्टी, सम्यक संकल्प, सम्यक वाचा, सम्यक कर्मांत, सम्यक आजीविका, सम्यक व्यायाम व सम्यक स्मृती प्राप्त करुन घेण्यासाठी लोभ, द्वेष, आळस, व सुस्ती, संशय आणि अनिश्चय हे पांच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अडथळे येत असतात. ते दूर करण्याचा मार्ग म्हणजे सम्यक समाधी हा होय. कोणतेही कार्य करण्यासाठी सम्यक समाधी महत्वाचे कार्य करते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मनाला स्थायी व कायम स्वरुपाचे वळण सम्यक समाधीद्वारे लावता येते. चित्ताला स्थिर करण्याचे कार्य सम्यक समाधी करतो. सम्यक समाधी मनाला एकाग्रतेचे आणि एकाग्रतेचे काळात कुशल कर्माचा विचार करण्याचे शिक्षण देते. त्यामुळेच अकुशल कर्माकडे आकर्षित होणार्या मनाच्या प्रवृतीला दूर ठेवते. सम्यक समाधी मनाला चांगल्या गोष्टीचा विचार करण्याची व चांगल्या गोष्टीचा़च नेहमीच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>विचार करण्याची संवय लावते. सम्यक समाधी चांगल्या कृती करण्यास आवश्यक अशीच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>प्रेरणा मनामध्ये निर्माण करीत असते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मिलिंद प्रश्नामध्ये समाधीचे गुण सांगितले आहेत. समाधिस्त व्यक्ती स्वत: आपला रक्षक बनतो. त्याच्यामध्ये अजेय शक्ती निर्माण होते. त्याच्या सर्व अवगुणाचा नाश होतो. सर्व अपयश दुर होतात. यशाची वृध्दी वाढते. संतुष्ट होतो. असंतोषापासून तो दुर राहतो.भयभित होत नाही. आळस राहत नाही, उत्साहित होतो. राग, द्वेश, मोह, गर्वापासून तो दुर राहतो.त्याचा संदेह दुर होतो.त्याचे चित्त स्थिर होते. प्रसन्न राहतो त्याचे चित्त मृदु बनते. गंभिर होतो. त्याला चांगला लाभ<span style="mso-spacerun:yes"> </span>प्राप्त होते. आदरनिय बनतो. प्रितिवान बनतो. अप्रमादापासून दुर राहतो. त्याला सर्व संस्काराचे दर्शन होते.पुनर्भव होत नाही. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">विपश्यना भावना करणार्याला जे अहर्ताचे ज्ञान प्राप्त होते ते यथार्थ ज्ञान असते. समाधीमध्ये मनाला आनंद वाटते. सम्यक समाधीमुळे ताबडतोब फळाची प्राप्ती होत असते. सम्यक समाधी विद्या आणि ज्ञानाचे सार आहे. योग्यप्रकारे छावलेल्या घरात जसे पाणी शिरत नाही, तसेच समाधिस्त चित्तामध्ये राग, लोभ इत्यादी मनोविकार शिरत नाहीत असे सम्यक समाधीचे फायदे व महत्व धम्मपदामध्ये सांगितले आहे. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मानसिक स्थिरतेसाठी ध्यान-भावनेचा अभ्यास करणे आवश्यक आहे. केवळ <span style="mso-spacerun:yes"> </span>सम्यक समाधीच बिघडलेल्या चिंतन, मननाला शांत राखू शकते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">पी.नरसु या लेखकाने ‘बौध्द धर्म का सार’ या पुस्तकात दहा प्रकारचे फायदे सागितले आहेत. ते असे-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">१.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">जेव्हा माणूस विधीपूर्वक ध्यान-भावनेचा अभ्यास करतो तेव्हा त्याचे सर्व इंद्रिय शांत व गंभीर होतात आणि त्याला हे माहित पण पडत नाही. तो त्यात आनंद घेऊ लागत असतो.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">२.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मैत्री भावना त्याच्या हृदयाला भिडून जात असते आणि तो सर्व प्राण्यावर आपल्या बहिन-भावासारखे प्रेम करीत असतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">३.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">प्रेमाची आंधळी ईर्षा सारख्या विषारी आवेशाला तो आपल्या चित्तातून हळूहळू काढून टाकतो.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">४.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सर्व इंद्रियांचे निरिक्षण केले जात असल्यामुळे ध्यान-भावना माराच्या आक्रमणापासून सुरक्षित राहते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">५.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">जेव्हा हृदय पवित्र व प्रवृती शांत होत जाते तेव्हा ध्यान-भावना करण्यावर कोणत्याही खालच्या स्तरावरचा आवेश त्याच्यावर आक्रमण करीत नाहीत.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">६.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">जेव्हा चित्त वरच्या स्तरावर एकाग्र होतो, तेव्हा तो वर्व प्रकारच्या आकर्षापासून आणखी दुर राहतो.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">७.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">जरी चित्त अहंकारापासून दुर राहिला तरी तो ऊच्छेदवादाच्या जाळ्यात गुंतून राहत नाही.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">८.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>जीवन-मरणाच्या जंजाळामध्ये कितीही गुंतून असला तरीही त्यातुन बाहेर पडण्याचा मार्ग त्याला दिसत असतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">९.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">धम्माच्या खोलात जात असल्यामुळे भगवान बुध्दाच्या शिकवणीनुसार तो आपले जीवन व्यतीत करीत असतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="margin-left: 87.75pt; text-indent: -51.75pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family:Mangal;mso-fareast-mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-list:Ignore">१०.<span style="font:7.0pt "Times New Roman""> </span></span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">त्याला कोणत्याही प्रकारचा लोभ, मोह होत नाही. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>ध्यानभावना असा एक अभ्यास आहे की, जो प्रकाशाकडे घेऊन जातो. जगाकडे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>त्याला एका नवीन रुपाने पाहण्याची दृष्टी येते. तो आसक्तीरहित, रागरहित व द्वेषरहित बनतो. ध्यानभावना हे चित्ताला विकसित करण्याचे एक साधन आहे. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अशा प्रकारे प्रत्येकांने अष्टांग मार्गाचा म्हणजे सम्यक दृष्टी, सम्यक संकल्प, सम्यक वाचा, सम्यक कर्मांत, सम्यक आजीविका, सम्यक व्यायाम, सम्यक स्मृती व सम्यक समाधी ह्या सदाचार मार्गाचा अवलंब केल्यास एक माणूस दुसर्या माणसावर करीत असलेला अन्याय आणि अमाणुषपणा यापासून तो दूर राहील.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"> </span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3068055179941641908.post-44996780104987706792011-07-08T08:26:00.000-07:002011-07-09T06:51:41.040-07:00प्रकरण चवदावे - दहा पारमिता<div style="text-align: justify;"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:worddocument> <w:view>Normal</w:View> <w:zoom>0</w:Zoom> <w:punctuationkerning/> <w:validateagainstschemas/> <w:saveifxmlinvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:ignoremixedcontent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:alwaysshowplaceholdertext>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:compatibility> <w:breakwrappedtables/> <w:snaptogridincell/> <w:wraptextwithpunct/> <w:useasianbreakrules/> <w:dontgrowautofit/> </w:Compatibility> <w:browserlevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:latentstyles deflockedstate="false" latentstylecount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>स्थविरवादामध्ये पारमितेला ‘पारमि’ असे संबोधले आहे. पूर्णत्व अथवा पूर्णत: असा त्याचा अर्थ होतो. पारमिता हा पाली शब्द आहे. ‘पारम’ म्हणजे दुसरा किनारा व ‘मिता’ म्हणजे जाणे, म्हणजेच दुसर्या किनार्याला जाणे असा त्याचा अर्थ होतो. मुशल कर्माच्या सहाय्याने दुसर्या किनार्यावर जाणे म्हणजे जन्म आणि मृत्यूच्या भवचक्रामधून विमुक्त होऊन निब्बाण अर्थात निर्वाण अवस्थेला पोहचणे होय. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">पारमिताचा शीलमार्ग अथवा सद्गुणाचा मार्ग असाही अर्थ होतो. ह्या मार्गाने दु:ख दूर होण्यास मदत होते. पारमितामध्ये शील, दान, ऊपेक्षा, नैष्कर्म, विर्य, शांती. सत्य, अधिष्टान, करुणा व मैत्री<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अशा या दहा गुणांचा अंतर्भाव होतो. बोधीसत्वाला बुध्द होण्यासाठी या पारमिता पार कराव्या लागतात. तेव्हाच बोधीसत्व बुध्द होतात. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >१) शील</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">शील म्हणजे नितिमत्ता, वाईट गोष्टी न करण्याकडे व चांगल्या गोष्टी करण्याकडे असलेला मनाचा कल. अपराध करण्याची लाज वाटणे, शिक्षेच्या भीतीने वाईट गोष्टी न करणे म्हणजे शील. शील म्हणजे पापकर्म करण्यापासून दुर राहणे. ज्यांचे बोलणे, चालणे नितीला धरुन आहे, त्याला शीलवान म्हटल्या जाते. थोडक्यात शील म्हणजे माणसाच्या मनाची स्थिती ज्यामुळे मनुष्य पापकर्म, अकुशल कर्म करण्यापासून दुर राहतो. पुण्यकर्म, कुशल कर्म संपादीत करतो. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर म्हणतात की, ‘शील व सौजन्य नसेल तर शिक्षित माणूस हिस्त्र पशुपेक्षाही क्रुर व भितीप्रद असतो.’</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">म्हणून चारित्रहीन व्यक्ती कितीही शिकला तरीही तो पशुपेक्षाही महाभयंकर असतो. त्याच्या शिक्षणाला काहीही किंमत राहत नाही. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">शील हे काचेसारखे असते. एकदा कां त्याला तडा गेला की त्याला जुडविणे कठिन जाते. तसेच शीलाचे आहे. एकदा कां कोणी शील गमावून बसले की त्याला पुन्हा ईज्जत कमाविणे कठिन होऊन बसते. </span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >२) दान </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">स्वार्थाची किंवा परतफेडीची अपेक्षा न करता दुसर्याच्या कल्याणासाठी स्वत:ची संपती, रक्त आणि देह अर्पण करणे म्हणजेच दान होय. गरजू आणि गरीब लोकांचे दु:ख नाहिसे करण्यासाठी आणि सर्व लोकांचे कल्याण करण्यासाठी दान आवश्यक आहे. दानामध्ये नेत्रदान, देहदान, रक्तदान, शरीराच्या अवयवाचे दान याचा सुध्दा अंतर्भाव होतो.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">दानाचा अर्थ म्हणजे देणे. उदारता, निर्लोभीपणा, त्याग<span style="mso-spacerun:yes"> </span>म्हणजेच दान होय. मनात त्यागाची भावना निर्माण होणे म्हणजेच लोभाची वृती नष्ट होणे होय. <span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">दान केव्हा फलदायक होते याबाबत भगवान बुध्दांनी धम्मपदात तिनशे छप्पन ते तिनशे एकोणसाठ या गाथेत सांगितले की-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तिणदोसानि खेत्तानि रागदोसा अयं पजा ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तस्मा हि वीतरागेसु दिन्नं होति महफ्फलं ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, शेतांचा दोष तृण आहे, मनुष्याचा दोष राग आहे, त्यामुळे वीतराग (रागरहित) मनुष्याला दिलेले दान महान फलदायक होते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तिणदोसानि खेत्तानि दोसदोसा अयं पजा ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तस्मा हि वीतदोसेसु दिन्नं होति महफ्फलं ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, शेतांचा दोष तृण आहे, मनुष्याचा दोष द्वेष आहे, त्यामुळे वीतद्वेष (द्वेषरहित) मनुष्याला दिलेले दान महान फलदायक होते.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तिणदोसानि खेत्तानि मोहदोसा अयं पजा ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तस्मा हि वीतमोहेसु दिन्नं होति महफ्फलं ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, शेतांचा दोष तृण आहे, मनुष्याचा दोष मोह आहे, त्यामुळे वीतमोह<span style="mso-spacerun:yes"> </span>(मोहरहित) मनुष्याला दिलेले दान महान फलदायक होते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तिणदोसानि खेत्तानि इच्छादोसा अयं पजा ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तस्मा हि वीगतिच्छेसु दिन्नं होति महफ्फलं ॥</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, शेतांचा दोष तृण आहे, मनुष्याचा दोष इच्छा करणे हा आहे, म्हणून इच्छा-रहित मनुष्याला दिलेले दान महान फलदायक होते. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी १५ ऑक्टोंबर १९५६ ला दिक्षाभूमी नागपूर येथे भाषण करतांना सांगितले की, ‘तुम्ही आपल्या प्राप्तीचा विसावा हिस्सा समाजकार्यासाठी देण्याचा निश्चय करावा.’ सार्वजनिक लहानमोठे कामे समाजांनी दिलेल्या दानातून शक्य आहे. आपण आपल्या कमाईतला काही भाग दान देत असल्यामुळे आपला अहंकार कमी होण्यास मदत होत असते. दानातून अनेक समाजोपयोगी कामे होऊ शकतात.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>मुस्लिम समाज अडीच टक्के ‘जकात’ म्हणून दानाच्या रुपाने देत असतात. हे दान निर्धन व गोरगरिबांना करावे असा कुराणाचा आदेश आहे. अशा दानाचे निधी निर्माण करुन</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">त्यातून समाजासाठी शैक्षणिक, आरोग्यविषयक व अन्य जनहिताचे कामे करावी. एका माहितगारानुसार एकटया मुंबई शहरांत दरवर्षी ही ‘जकात’ रक्कम रुपये दहा कोटीच्या घरात जाते. रमजान मध्ये कुराण पठण जास्तीत जास्त केले जाते. रमजान मध्ये कुराणाची विक्री खूप वाढते. एका अंदाजानुसार एकटया मुंबईत सुमारे एक कोटी रुपयाचे कुराण ग्रंथ खरेदी करुन भेट दिले जातात. ( मुजफ्फर हूसेन यांनी लोकसत्ता मध्ये दिनांक ०९.१२.२००१ रोजी लिहलेल्या रमजान, रोजा, इफ्तार या लेखावरुन)<span style="mso-spacerun:yes"> </span>दानातून करोडो रुपये जमा करुन त्यांनी मोठमोठे मस्जिद बांधलेले आहेत. जैन लोकं आपल्या मुलांना पैसे देऊन ते मंदिरातील दान पेटीत टाकायला सांगतात. लहानपणापासून ते आपल्या मुलांना दानाची सवय लावतात. दान पारमितामूळेच हे शक्य होत असते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">राजा बिंबीसारने भगवान बुध्दास वेळूवन दान दिले. अनाथपिंडकाने सोण्याच्या मोहरा जमिनीवर अंथरुन ती जमीन विकत घेतली व तेथे जेतवन नावांचे विहार बांधून भगवान बुध्दास दान दिले.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language: HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">२४ नोव्हेंबर १९५६ ला सारनाथ </span><span style="font-family:Mangal;mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">येथे</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर </span><span style="mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi- mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">म्हणाले होते की</span><span style="font-family:Mangal;mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-font-family: Mangal;mso-bidi-Times New Roman";mso-fareast-language:HI; mso-bidi-language:HIfont-family:";" >, “ </span><span style="mso-ascii-font-family: Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI">प्रत्येक बौध्दाने आद्यकर्तव्य समजून दर रविवारी बुध्द विहारात जावे व तिथे उपदेश ग्रहण करावा</span><span style="font-family:Mangal;mso-ascii-font-family: Mangal;mso-hansi-font-family:Mangal;mso-bidi-Times New Roman"; mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:";" >. </span><span style="mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language: HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">तसेच प्रत्येक गावांमध्ये बुध्द विहार निर्माण करुन त्यात सभा घेण्यासाठी सभागृह बांधावे</span><span style="font-family:Mangal; mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-font-family:Mangal;mso-bidi-Times New Roman";mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:";" >.” </span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">म्हणून धम्माच्या प्रचार आणि प्रसारासाठी ठिकठीकानी बुध्द विहारे बांधणे आवश्यक आहे. त्यासाठी बुध्द विहारे बांधण्यासाठी सढळ हाताने मदत करणे प्रत्येकांचे कर्तव्य आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>तसेच निवडणूकीमध्ये उमेदवाराला मत देणे म्हणजेच मताचे दान होय. पुर्वी राणीच्या पोटातून राजा निर्माण होत असे. आता मतपेटीतून राजा बनत असते. </span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांच्या संकल्पनेनूसार ‘शासनकर्ती जमात’ बनण्यासाठी मतदानाचा उपयोग करावा. कोणत्याही परिस्थितीमध्ये मताला विकू नये.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>समाजाच्या विकासाठी, अनाथाच्या कल्याणासाठी, बुध्द विहाराच्या उभारणीसाठी, बौध्द भिक्खुंच्या व्यवस्थेसाठी, बुध्द धम्म व संघाच्या उत्थानासाठी दान देउन प्रत्येकांनी आपल्या जीवनाचे सार्थक केले पाहिजे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>बाहेरील राष्टांमध्ये प्रत्येक बौध्द उपासक जीवनामध्ये कमाविलेली संपत्ती आपल्या पुढिल पिढीसाठी जमा न ठेवता ते धम्माला दान देत असतात. याउलट आपल्या देशात मात्र बौध्द उपासक जीवनामध्ये कमाविलेली संपत्ती आपल्या पुढिल पिढीसाठी जमा करुन ठेवत असतात. परंतु ते धम्माला काही लोकांचा अपवाद सोडला तर दान करीत नाहीत. त्यामुळे आपल्याकडे बुध्द विहारे बांधता येत नाहीत किंवा अर्धवट बांधून पडलेले असतात. <span style="mso-tab-count:1"> </span>तसेच डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर </span><span style="font-family:Mangal; mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language: HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">म्हणतात </span><span style="mso-ascii-font-family: Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language: HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>की</span><span style="font-family: Mangal;mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-font-family:Mangal;mso-bidi-Times New Roman";mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:";" >, “ </span><span style="mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi- mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">प्रत्येक बौध्दाने आद्यकर्तव्य समजून दर रविवारी बुध्द विहारात जावे व तिथे उपदेश ग्रहण करावा</span><span style="font-family:Mangal;mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-font-family: Mangal;mso-bidi-Times New Roman";mso-fareast-language:HI; mso-bidi-language:HIfont-family:";" >.</span><span style="mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language: HI">”</span><span style="mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language:HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="font-family:Mangal; mso-ascii-font-family:Mangal;mso-hansi-mso-fareast-language: HI;mso-bidi-language:HIfont-family:Mangal;" lang="HI">म्हणजेच धम्माचे तत्वज्ञान समजून सांगण्यासाठी बुध्दिवादी व शिकलेल्या लोकांनी पुढाकार घेणे आवश्यक आहे. कारण हाच वर्ग धम्म समजून घेऊन ईतरांना समजाऊन सांगू शकतात. म्हणून या वर्गाने विद्यादान म्हणजेच धम्मदानाचे कार्य करावे तेव्हाच धम्माचा प्रचार आणि प्रसार होऊ शकतो. म्हणूनच धम्मदान सर्व दानामध्ये श्रेष्ट आहे असे भगवान बुध्द म्हणतात. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >३) उपेक्षा</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">उपेक्षा म्हणजे औदासीन्याहून निराळी अशी अलिप्तता, अनासक्ती, आवड किंवा नावड नसलेली मनाची स्थिती होय. फल प्राप्तीने विचलित न होणे; परंतु सतत प्रयत्न करीत राहणे म्हणजेच उपेक्षा होय. नि:स्वार्थपणे करावयाच्या कार्यासाठी निष्काम भावाची आवश्यकता आहे. वैयक्तिक लाभ होत नसला तरीही सतत प्रयत्नशील राहण्यासाठी उपेक्षा आवश्यक आहे. उपेक्षा म्हणजे उदासीनता नव्हे.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">एकदा भगवान बुध्दांना विचारण्यात आले होते की, मानवाचे कल्याण कश्यात आहे? तेव्हा त्यांनी अकरा प्रकारचे कल्याण (मंगल) सांगितले आहे. त्याला महामंगल सुत्त म्हणतात. त्यापैकी अकरावे कल्याण लोकस्वभावाला धरुन सांगितले आहे. हे सुत्त उपेक्षेच्या दृष्टीने एक उदाहरण असून अत्यंत महत्वाचे आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">फुट्ठ्स्स लोकधम्मेही, चितं एस्सं न कंपत्ती । </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अशोकं विरजं खेमं, एतं मंगल मुत्तमं.॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">याचा अर्थ म्हणजे लोकस्वभावासंबंधीचे लाभ आणि हानी </span><span style="mso-bidi-language:HI">(Gain and loss)<span lang="HI">, </span></span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">किर्ती</span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI"> आणि अप</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">किर्ती</span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-language:HI">(Fame and defame)</span><span style="mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> काही ठिकाणी किर्ती</span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI"> आणि अप</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">किर्तीच्या ऎवजी यश आणि अपयश (</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >(Success and unsuccessful) </span><span style="mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>असा उल्लेख केला आहे. </span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्तुती आणि निंदा </span><span style="mso-bidi-language:HI">(Praise and blame)<span lang="HI">,</span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span lang="HI">सुख आणि दु:ख </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span>(Happiness and pain) <span lang="HI">असे जीवनात प्रसंग आल्यानंतर आपले चित्त थोडेही विचलीत होउ न देणे, शोक न करता चित्त शांत व निर्मळ ठेवणे हेच उत्तम मंगल आहे. </span></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">लाभ आणि हानी </span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ही लोकस्वभावाची पहिली जोडी आहे. एखादा व्यक्ती लाभ झाला की आनंदीत होतो व हानी झाली की दु:खी होतो. अशावेळी शांत राहून लोकस्वभावाच्या आहारी जाऊ नये. त्यावेळी आपले चित्त ढळू न देता आलेल्या प्रसंगाला सामोरे गेले पाहिजे.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>बुध्दाच्या वेळची एक गोष्ट आहे. एक स्त्री भन्ते सारीपुत्त आणि त्यांच्यासोबत आलेल्या भिख्कूंना भोजनदान देत असतांना तिला एक निरोप येते की, तिचा पती आणि मुलगा एका अपघातात मारल्या गेले आहेत. तरीही तिने जेवन वाढण्याचे काम न थांबविता भिख्कूंचे पुर्ण जेवण होऊ दिले. तसेच तिच्या नोकराणीकडून तूप वाढत असतांना तिच्या हातून ते भांडे खाली पडून फुटले. त्यामुळे ती दु:खी झाली होती. भन्ते सारीपुत्तानी तिची समजूत घालून सर्व फुटणार्या वस्तू फुटणारच... त्यामुळे वृथा शोक करु नको असे सांगितले. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >(All breakable things are bound to break)</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> जेव्हा त्या स्त्रीचा पती आणि मुलगा मरन पावले आहेत. तरीही तिने जेवन वाढण्याचे काम न थांबविता भिख्कूंचे पुर्ण जेवण होऊ दिले. हे भन्ते सारीपुत्तांना कळताच त्यांनी तिच्याबाबतीत गौरवाचे उदगार काढून म्हटले की, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> या धेर्यवान स्त्रीचा हा एक महान पराक्रम असून ती या स्तुतीस पात्र आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> (</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >Such values on the part of courageous women is highly commendable.</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">)</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"> </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>किर्ती</span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI"> आणि अप</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">किर्ती ही लोकस्वभावाची दूसरी जोडी आहे. किर्ती होते तेव्हा आपणास आवडते. पण बदनामी मात्र आवडत नाही. आपण सतत किर्तीमान होत राहावे असे प्रत्येकाला वाटत असते. मात्र अपकिर्ती झाली की लगेच खचून जातो. आपल्या हातून जोपर्यंत चांगले कार्य घडत असते तोपर्यंत लोक मान-सन्मान देतात. परंतू जर कां <span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">आपल्या हातून एखादी चुक झाली की तेवढ्याच मोठ्या प्रंमाणात बदनामी करतात. अशावेळी आपले चित्त ढळू न देता आलेल्या प्रसंगाला सामोरे गेले पाहिजे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span></span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्तुती आणि निंदा </span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ही लोकस्वभावाची तिसरी जोडी आहे. थोड्याशा </span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्तुती</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ने आपण स्वत:ला फार मोठे समजायला लागतो आणि निंदेने मात्र हिरमुसले होतो. डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांची येथील सनातन्यांनी खूप निंदा केली. तरीही ते न डगमगता आपल्या हातचे कार्य सोडले नाही. बाबासाहेबांनी स्वतंत्र भारताची घटना लिहून सादर केली तेव्हा त्यांचेवर </span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्तुती</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सुमने उधळल्या गेलेत. त्यामुळे </span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्तुती</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ने ते वेडेपुसे झाले नाहीत. भगवान बुध्दाने सांगितलेल्या लोकस्वभावाला ध्येर्याने सामोरे जाणारे ते महापुरुष होते. शंभर टक्के कोणिही चांगले अथवा वाईट असू शकत नाही. जेथे </span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">स्तुती </span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>आहे तेथे निंदाही असू शकते. निंदेचा प्रसंग आला असतांना सहनशिलता व संयम कायम ठेवणेच योग्य असते. निंदेमुळे मनस्थिती जर बिघडवून घेतली तर तो तेथेच थांबून जाऊ शकतो. त्यामुळे त्याचे हातून घडणारे कुटुंबाप्रती व समाजाप्रती पुढील चांगल्या कार्याला <span style="mso-spacerun:yes"> </span>तेथेच खिळ बसण्याची फार मोठी शक्यता निर्माण होत असते. म्हणून अशावेळी आपले चित्त ढळू न देता आलेल्या प्रसंगाला सामोरे गेले पाहिजे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language: HI" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>सुख आणि दु:ख <span style="mso-spacerun:yes"> </span>ही लोकस्वभावाची चवथी जोडी आहे. आपण रोज जे कर्म करतो ते सुखाची प्राप्ती व्हावी म्हणून. इंद्रिय सुखाच्या प्राप्तीसाठी आपण नेहमी धडपडत असतो. संपत्ती, पैसा, पद, सौंदर्य, सत्ता, लग्न, कुटुंब, गाडी, बंगला इत्यादी आपल्या सुखाच्या कल्पना असतात. याची प्राप्ती झाली की जीवनात सर्व सुखे मिळालीत असे वाटते. सर्व भौतील बाबी सुखाचे साधने आहेत. ते साध्य नाहीत. </span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span>म्हणून सर्व </span><span style="mso-bidi-language:HI" lang="HI">सुख आणि दु:</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">खाच्या प्रसंगात आपले चित्त ढळू न देता आलेल्या परिस्थितीला सामोरे गेले पाहिजे. हीच भगवान बुध्दानी शिकवन महामंगल सुत्तामध्ये दिली आहे.<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-language: HI" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >४) नैष्कर्म</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">नैष्कर्म म्हणजे ऎहिक सुखाचा त्याग करणे होय. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">राजपूत्र गौतमाने राजगृह सोडले. सर्वच ऎहीक सुखाचा त्याग करुन मानवाच्या कल्याणासाठी आयुष्यभर झटलेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी आपल्या विद्वतेचा उपयोग केवळ स्वत:साठी न करता समाजाच्या व देशाच्या उत्थानासाठी केला. त्यांनी ऎहिक सुखाचा त्याग करुन आयुष्याच्या शेवटपर्यंत कष्टमय जीवन जगले. यालाच नैष्कर्म म्हणतात<span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >५) विर्य<span style="mso-tab-count: 1"> </span></span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">विर्य म्हणजे योग्य (सम्यक) प्रयत्न. हाती घेतलेले काम यत्किंचितही माघार न घेता अंगी असलेल्या सर्व सामर्थ्यानिशी पूर्ण करणे म्हणजे विर्य होय.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">आपल्यामधिल शक्तीला पुर्णपणे जगृत करणे, विरता, साहस व उत्साहपुर्वक कार्य करणे म्हणजे विर्य होय. भगवान बुध्दांनी आपल्या मनाला स्थिर ठेऊन उद्दीष्टाची पुर्तता केली. थोर व्यक्ती कितीही कष्ट पडलेत तरीही ध्येयपूर्तीसाठी पूर्ण शक्ती पणाला लाऊन यशाचे शिखर गाठतात. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांचा गोलमेज परिषदेतील सहभाग, त्यातील विद्वतापुर्ण व तर्कशुध्द भाषने व अस्पृष्यांसाठी मिळविलेले राजकीय हक्क हे ‘विर्य’ या पारमिताचे उदाहरण म्हणून देता<span style="mso-spacerun:yes"> </span>येईल. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच त्यांचेवर.घटना समितिने सोपविलेले<span style="mso-spacerun:yes"> </span>स्वतंत्र भारताचे संविधान लिहण्याचे महत्वाचे व अत्यंत जिकिरीचे काम प्रकृती चागली नसतांना सुध्दा २ वर्षे, ८ महिने व १३ दिवसात<span style="mso-spacerun:yes"> </span>लिहून पुर्ण केले. हे त्यांचे अद्वितीय स्वरुपाचे काम दुसरे उदाहरण म्हणून देता<span style="mso-spacerun:yes"> </span>येईल. तसे त्यांच्या जीवनात अशा प्रकारच्या कार्यकर्तृत्वाचे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>अनेक घटना होवून गेल्या आहेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ते अठरा-अठरा तास अभ्यास करीत असत. बॅरिस्टरचा आठ वर्षाचा कोर्स त्यांनी दोन वर्षात पुर्ण केला. ते जगातील सहा विद्वानापैकी एक विद्वान म्हणून गणल्या जात होते. अमेरिकेने त्यांचा बुध्यांक काढला तेव्हा ६५ वर्षात ६५० वर्षाचे काम त्यांनी केल्याचे आढळले. ऎवढा दांडगा उत्साह त्यांच्यात होता. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >६) शांती</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">शांती म्हणजे क्षमाशीलता. द्वेषाने द्वेष वाढत असते. द्वेषाने द्वेष शमत नाही. तो फक्त क्षमाशीलतेनेच शांत होउ शकतो. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्द म्हणतात-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">नही वेरेन वेरानी सम्मन्तीध कुदाचनं।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अवेरेनच सम्मन्ति एस धम्मो सनन्ततो ॥ (धम्मपदातील पांचवी गाथा)</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, वैराने वैर कधिच शमत <span style="mso-spacerun:yes"> </span>नाही. ते अवैरानेच शमते, हाच जगाचा सनातन नियम आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदात तिसर्या गाथेत म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अक्कोच्छि मं अबधि मं अजिनि मं अहासि मे ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ये च तं उपनय्हन्ति वेरं न सम्मति ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, ‘मला शिवी दिली;’ ‘मला मारले;’ ‘मला हरविले;’ ‘मला लुबाडले;’ जो अशा गोष्टींचा विचार करीत असतो, त्याचे वैर कधीच शमन पावत नाही.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">तसेच धम्मपदात चवथ्या गाथेत म्हटले आहे की-</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अक्कोच्छि मं अबधि मं अजिनि मं अहासि मे ।</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">ये तं न उपनय्हन्ति वेरं तेसूपसम्मति ॥</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">याचा अर्थ, ‘मला शिवी दिली;’ ‘मला मारले;’ ‘मला हरविले;’ ‘मला लुबाडले;’ जो अशा गोष्टींचा विचार करीत नाही, त्याचे वैर शमन पावते. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">वैराने वैर आणखी वाढत जाते. म्हणून अशांती सोडून बंधुभाव जोडा असा आशय या गाथेचा आहे. वैरावर प्रेमानेच मात करता येते. म्हणून ‘शांती’ ही पारमिता अत्यंत महत्वाची आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">जगामध्ये जेव्हा युध्दसदृश्य परिस्थिती निर्माण होते, तेव्हा शांततेने वाटाघाटी करुन आपसातील भांडणे मिटवील्या जाऊ शकतात. युध्दामुळे होणारी जीवीतहानी, वित्तहानी रोखल्या जाऊ शकते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्दांनी गृहत्याग करण्यापुर्वि त्यांच्या जीवनातील एक महत्वपुर्ण घटना आहे. सिध्दार्थ गौतम शाक्य संघाचे वयाच्या २० व्या वर्षी सभासद झाले होते. ते २८ वर्षे वयाचे झाले असतांना त्यावर्षी शाक्यांच्या व कोलियांच्या मध्ये वाहणार्या रोहिणी नदिच्या पाण्यावरुन मोठा संघर्ष निर्माण झाला होता. म्हणून शाक्यांच्या .सेनापतीने कोलियांशी युध्द पुकारण्याचा ठराव संघाच्या अधिवेशनात मांडला. सिध्दार्थ गौतमांनी या ठरावाला विरोध केला. त्यांनी सांगितले की, ‘युध्दाने कोणताही प्रश्न सूटत नाही. युध्द करुन आपला हेतू सफल होणार नाही. त्यामुळे दुसर्या युध्दाची बीजे रोवली जातील. जो दुसर्याची हत्त्या करतो त्याला त्याची हत्त्या करणारा दुसरा भेटतो. जो दुसर्याला जिंकतो त्याला जिंकणारा दुसरा भेटतो. जो दुसर्याला लुबाडतो त्याला लुबाडणारा दुसरा भेटतो. म्हणून संघाने कोलियांच्या विरुध्द युध्दाची घोषणा करण्याची घाई करु नये, असे मला वाटते. हा प्रश्न सोडविण्यासाठी आपण आपल्यातून दोन माणसे निवडावी व कोलियांना त्यांच्यापैकी दोन माणसे निवडावयास सांगावे आणि या चौघांनी मिळून पांचवा मनुष्य निवडून घ्यावा आणि या पांच जणांनी हे भांडण मिटवावे.’</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सिध्दार्थ गौतमांनी मांडलेली सुचना त्यावेळेस मान्य करण्यात आली नव्हती. परिणामत: सिध्दार्थाला परिव्रजा घेऊन देशत्याग करावा लागला होता. मात्र त्यानंतर सिध्दार्थांनीच मांडलेल्या सुचनेनुसार शाक्यवासीय लोकांच्या चळवळीचा <span style="mso-spacerun:yes"> </span>दबाव येवून हा प्रश्न सामोपचाराने व शांततेच्या मार्गानेच लवाद नेमून नेहमीकरीता सोडविल्या गेला होता. <span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >७) सत्य </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सत्य म्हणजे खरे. माणसाने कधीही खोटे बोलू नये. त्याचे भाषण हे सत्यच असले पाहिजे. ते सत्यखेरीज दुसरे काहीही असता कामा नये.</span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">सत्याशिवाय शीलाचे पालन करता येत नाही. कुशल कर्माच्या प्राप्तीसाठी सत्याचे आचरण करावे लागते. वैज्ञानीक दृष्टीकोणातून जे सिध्द करता येते ते सत्य होय. <span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >८) अधिष्टान</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अधिष्टान म्हणजे ध्येय गाठण्याचा दृढ निश्चय होय. यालाच अथक प्रयत्न, दृढ संकल्प असेही म्हणता येईल. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी आपल्या जीवनात कितीही संकटे आलीत तरीही हाती घेतलेले काम न डगमगता पार पाडले. मग तो महाड येथील चवदार तळ्याचा २० मार्च १९२० चा सत्याग्रह असो किंवा २५ डिसेंबर १९२७ चा मनुस्मृतीदहन आंदोलन असो किंवा नाशिक येथील काळाराम मंदिर प्रवेशाचा ५ वर्षे चाललेला दिर्घ सत्याग्रह असो ते सर्व दृढ निश्चयाने पार पाडलेत. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >९) करुणा</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">करुणा म्हणजे सर्व मानवाविषयीची प्रेमपूर्ण दयाशीलता होय. सर्व प्राणीमात्रावर दया करणे म्हणजेच करुणा होय. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language: HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count: 1"> </span>जेथे दारिद्र्य आणि दु:ख आहे त्याकडे लक्ष देऊन ते दूर करण्यासाठी करुणा आवश्यक आहे. प्रज्ञा आणि शीलासोबत करुणेची जोड असते. म्हणून प्रज्ञा-शील-करुणा असे म्हटल्या जात असते. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">देवदत्ताने घायाळ केलेल्या पक्षाला सिध्दार्थ गौतमाने वाचविले. म्हणून मारणार्यापेक्षा वाचविणारा अधिक श्रेष्ट असतो हे त्यांनी सिध्द केले. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">एकदा एका भयानक दुर्गंधी येणार्या रोगाने त्रस्त झालेल्या, वयस्कर असलेल्या भिक्खुजवळ कोणी जात नसतांना भगवान बुध्दांनी त्याला आंघोळ घालून धुवून स्वच्छ केले व त्याच्यावर उपचार केले. म्हणून भगवान बुध्दांना करुणेचा महासागर म्हटल्या जाते. <span style="mso-spacerun:yes"> </span><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" lang="HI" >१०) मैत्री</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;font-size:14.0pt;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">मैत्री म्हणजे सर्व प्राणीमात्रांविषयी बंधुभाव बाळगणे होय. तसेच<span style="mso-spacerun:yes"> </span>शत्रूंविषयी देखील बंधुभाव ठेवणे होय. माणसाने माणसावर प्रेम करणे आवश्यक आहे. केवळ प्रेम करणे पुरेसे नाही तर खरी आवश्यकता आहे ती मैत्रीची. ती प्रेमापेक्षा जास्त व्यापक आहे. केवळ माणवाविषयीच नव्हे तर सर्व प्राणिमात्राविषयी बंधुभाव वाटणे हा मैत्रीचा खरा अर्थ आहे. मैत्री ही केवळ माणवापुरती मर्यादित नाही. आपले मन नि:पक्षपाती, मोकळे, प्रत्येकावर प्रेम करणारे आणि कुणाचाही द्वेष न करणारे असे असावे. आपणा स्वत:ला जो आनंद हवा असतो तोच आनंद सर्व प्राणिमात्रांना अशा मैत्रीमुळेच मिळू शकते.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">भगवान बुध्दांच्या करुणा व मैत्रीमुळेच देशा-देशात, माणसा-माणसात संघर्ष निर्माण होणार नाही. जगातील युध्दाची भाषा नश्ट होत जाईल व त्यामुळे जगाचा विनाश टळेल.<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आज जगाला युध्द नको तर बुध्द हवे अशीच भुमिका सर्व विचारवंत घेत आहेत. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">या सर्व सद्गुणांच्या आचरणास प्रज्ञेची-बुध्दीची जोड दिली पाहिजे. प्रज्ञेच्या कसोटीला सद्गुणमार्ग उतरला पाहिजे. म्हणून समज आणि बुध्दीला प्रज्ञा असे म्हणता येईल. प्रज्ञा पारमिता ही इतकी महत्वाची व आवश्यक आहे, याचे आणखी कारण असे आहे की, दान आवश्यक आहे, परंतु प्रज्ञेशिवाय दानाचा दुष्परिणाम होऊ शकतो. करुणेची आवश्यकता आहे, परंतु प्रज्ञेशिवाय करुणेचा वाईट गोष्टींना आधार देण्यात होण्याचा संभव आहे. पारमितेची प्रत्येक कृती ही प्रज्ञा पारमिताच्या कसोटीला उतरली पाहिजे. शहाणपण हे प्रज्ञा पारमिताचे दुसरे नाव आहे. </span><span style="mso-bidi- mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अकुशल कर्म कोणते आणि ते कसे घडून येते याचे ज्ञान आणि जाणीव असणे आवश्यक आहे. त्याचप्रमाणे कुशल कर्म कोणते याचे ज्ञान आणि जाणीव असणे आवश्यक आहे. त्याचप्रमाणे अकुशल कर्म कोणते आणि कुशल कर्म कोणते याचे देखील ज्ञान आणि जाणीव असली पाहिजे. अशा ज्ञानाशिवाय कृती चांगली असूनही खरा चांगुलपणा दिसणार नाही. म्हणूनच प्रज्ञा हा एक आवश्यक असा सद्गुण आहे. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoBodyText"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-tab-count:1"> </span>आपल्या कुवतीनुसार प्रत्येकाने आपल्या दैनंदीन जीवनात भगवान बुध्दांनी सांगितलेल्या या दहा पारमिताचे-सद्गुणांचे पालन केले पाहिजे. त्यामुळे आपले जीवन निष्कलंक राहण्यास मदत होईल. परिणामत: आपण सुखी, समाधानी व आनंदीत राहू शकतो. म्हणूनच या दहा सद्गुणांना पारमिता म्हणतात. पारमिता म्हाणजे<span style="mso-spacerun:yes"> </span>पूर्णत्वाच्या अवस्था होय. </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p class="MsoBodyText" style="text-indent: 36pt; text-align: justify;"><span style="font-size:130%;"><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">अशा प्रकारे भगवान बुध्दाने दु:खाचा व ते दुर करण्याचा व मानवाचे कल्याण करण्याचा पहिल्यांदा विचार केला. त्यानंतर डॉ. बाबासाहेब आंबेडकरांनी असा हा मानवतावादी बुध्दाचा धम्म स्विकारुन व ईतरांना धम्मदिक्षा देवून मानवाच्या कल्याणाचा मार्ग सुकर केला. म्हणून डॉ. बाबासाहेब आंबेडकर दिक्षाभूमिवरील भाषणात म्हणतात की, </span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >“</span><span style="mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI">आपण उत्तम रितीने धर्म पाळण्याचा निर्धार आणि दृढ निश्चय केला पाहिजे. हे जर<span style="mso-spacerun:yes"> </span>आपल्याला साधले तर आपण आपल्या बरोबर देशाचा, इतकेंच नव्हेतर जगाचाहि उध्दार करु. कारण बौध्द धर्मानेच जगाचा उध्दार होणार आहे.</span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" >”</span><span style=" mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" lang="HI"><span style="mso-spacerun:yes"> </span></span><span style="mso-bidi-mso-bidi-language:HI;font-family:Mangal;" ></span></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:130%;"> </span></p>rkjumlehttp://www.blogger.com/profile/11344607251423161784noreply@blogger.com0